Csíkszéken is fokozódik a cigányterror
2008-06-29. 20:23

A csíkszéki gazdák a tavalyhoz képest a földjeik 80 százalékát felhagyták, mert csak a cigányok aratnak.Az egyik idős asszonyhoz betörtek és elvitték az összes vasat, rezet, alumíniumot, máshonnan kilopták a terményt, egyik istállóban megütötték a borjút és megszurkálták a tehenet, a mezőről elvitték a lekaszált és boglyába rakott sarjút – sorolja egy csíkszeredai férfi a Hargita Népe újságírójának.

A kirabolt panaszos vállalkozó, farmja van, saját, illetve bérelt területeken gazdálkodik Csíkszereda zsögödi részén. Magántulajdonát háborgató cigányokkal kialakult konfliktusa már odáig fajult, hogy több ízben is halálosan megfenyegették. Legutóbb a törvényszék épületének bejáratánál helyezték kilátásba, hogy a fejét kaszával levágják. Egy csendőr füle hallatára, aki azt mondta, hogy nem ért magyarul, így nem tudja, hogy miről volt szó. Miért fenyegetik? Mert rajtakapta őket, hogy hordták el a szénáját, és jelentette a rendőrségnek, a tolvajok pedig a helyszínen tartózkodó rendőrök előtt megfenyegették. Ezért törvényre adta őket, a fenyegetések sora pedig azóta is tart. Sőt, már azt is közölték vele, hogy levágják, és a fogyatékkal élő fiuk fogja magára vállalni a tettet, mert őt betegsége miatt úgyis csak pár évre teszik hűvösre.

Más esetet is mesél: a területtulajdonos másodmagával traktorral közeledik a krumpliföldje felé, és már messziről látja, hogy valakik dézsmálják a terményt. A tolvajok megfenyegetik a gazdát, az segítséget hoz, elkapják a krumplit lopó cigányokat, és beviszi a rendőrségre. Ennek már egy éve. Hogy mi lett a vége a dolognak? Gyakorlatilag semmi. A tulajt több ízben is hívatták a rendőrségre, ahol állandóan változtak bizonyos személyek nyilatkozatai, majd közölték vele, hogy úgysincs miből megtérítsék a gazda kárát, így az ügy elcsendesedett.

Hosszan sorolja a fiatalember a történeteket, egyik megdöbbentőbb a másiknál. De konkrét végeredményről egy történet esetében sem tud mondani semmit. Azaz annyit igen, hogy végül nem történt semmi.

Állítása szerint, a területei környékén a gazdák a tavalyhoz képest a földjeik 80 százalékát felhagyták, mert nem érdemes foglalkozni semmivel, a termény úgyis másé lesz. Komolyabb fellépést várna el a hatóságok részéről. Konkrét ötlete is van:

– Miért nincs a városnak egy olyan helye, ahová be lehetne hajtani a lopáson ért személyek lovait? Elkapjuk a réten, behajtjuk a lovaikat, majd jöjjenek, fizessék ki helyben e büntetést, és vigyék az állataikat. Ha nem fizetnek, vágóhídra az állattal, az árából le lehetne vonni a bírság értékét, a többit meg a kezébe adni az illetőnek – mondja, és hozzáteszi, hogy információi szerint csak az ülepítő melletti telepen 21 lovat számolt össze a rendőrség.

A rendőrség egyébként néha tiszteletét teszi a város cigányok lakta részein. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint 2007. januárja óta mostanig 32 – a bűnözők azonosítását célzó – akciót szerveztek a telephelyeken, és 56 esetben végeztek más hatóságokkal – polgármesteri hivatallal, közegészségügyi és állategészségügyi hatóságokkal, gyermekvédőkkel – közös ellenőrzést. Az eredmény: 35 személyazonossági okmány nélküli cigányt azonosítottak, és számukra iratokat állítottak ki, öt kiskorút gyermekvédelmi központban helyeztek el, 28 bűncselekmény és 124 kihágás miatt indítottak eljárást, és 4180 lej értékben koboztak el különböző javakat, amelyek eredetét a cigányok nem tudták igazolni.

– Mi történik akkor, ha lopáson érnek egy romát, megbírságolják, de az nem fizet? – kérdezi a szóvivőt az újságíró.

– Mi nem tehetünk mást, mint kirójuk a büntetést, ha nem fizet, az már nem a mi dolgunk – mondja Filip.

– Csíkszeredában az elmúlt négy évben nem lett rosszabb a cigányhelyzet, mint azelőtt, de jobb sem – mondta Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki elismerte: akár Somlyón, akár Taplocán vagy Zsögödben tartanak falugyűlést, mindenhol hangsúlyosan felvetik a cigányproblémát, de az ülepítő környékén élők miatti panaszokkal is gyakran keresik fel a lakók a hivatalt.

– Rövid távon életképes megoldást nem látok erre a problémára, ez egy olyan kérés, amelyre nemcsak Csíkszeredában, de egész Közép-Kelet Európában nincs megnyugtató megoldás – ismerte el a polgármester. Próbálkoztak ezzel-azzal, például, mikor volt lehetőség kormányzati pénzekhez jutni romák számára készülő szociális lakások építésére, kerestek területet e célra, de bárhol próbálkoztak, az ott lakók ellenségesen fogadták az ötletet (Vajon miért?- a szerk.). Így végül esett ez a dolog. A polgármester úgy látja, hogy olyan tüneti kezelésekkel, mint az innen-oda való költöztetés, nem lehet megoldani a problémát.

Akkor hogyan lehet? Lehet-e egyáltalán? Vagy az idő alatt, amíg mi a "diszkrimináció" miatt aggódunk, a társadalomba való integrálásukat szajkózzuk, és olyan komoly dolgokon meditálunk, hogy kimondhatjuk-e, leírhatjuk-e büntetlenül azt a magyar szót, hogy cigány, addig a cigány közösségek gátlástalanul bűnöző tagjai valóra váltják fenyegetéseiket, és valóban azon gazdák életére törnek, akik magánjavaikat próbálják védeni, törvényt betartva, hatóságok bevonásával, de mégis eredménytelenül?

(Hargita Népe - Szent Korona Rádió)