Míg magyarellenes erõszakcselekményekkel szemben tétlen a szerb hatalom, az egyetlen szerbverés öt magyar vádlottjára összesen 61 év börtönt szabott ki a szerb "igazságszolgáltatás". Összehasonlításként: a boszniai szerb háborús bûnösök közül Biljana Plavsics ex-elnököt 10 évre ítélték Hágában.

Szerbiában, nem túlzás, ma is egyfajta apartheid van érvényben a magyarság ellen, ahol a 350 regisztrált magyarverés csupán a jéghegy csúcsa. A munkahelyekrõl elõször a magyarokat bocsátják el, elenyészõ arányuk a közigazgatásban és a rendõrség állományában, noha a régió lakosságának 15%-a magyar, Észak-Bácskában pedig még sok helyütt többséget alkot.

A rendõrök nem kis hányada horvátországi és boszniai úgynevezett menekültekbõl áll (ilyen például a szabadkai rendõrfõnök is), akiknek nem akaródzik hazatérni, noha Horvátországban sokkal magasabb életszínvonal várná õket. Csakhogy a horvát szomszédok és hatóságok emlékeznek...E derék úriemberek hát a délvidéki magyarság nyakán maradnak, s nem óhajtják megtanulni nemzetünk nyelvét sem. Hasonló buzgóságot mutatnak a magyarellenes támadások felderítésében is, így a tettesek ellen az esetek túlnyomó részében még eljárás sem indul. De az sem ritka, hogy a megvert magyarokat büntetik meg, és dokumentált esetek vannak a verésekben való rendõri közremûködésrõl is.

A dél-bácskai Csurog és Zsablya magyar lakói illetve leszármazottaik mai napig kollektív(!) bûnösnek számítanak a szerbiai jog szerint, és nem költözhetnek vissza falvaikba. Bûnük az volt, hogy 1944 végén a titoisták a két település lakóit részben lemészárolták, részben koncentrációs táborba zárták.

Miközben tehát a kisebbségellenes erõszakkal szemben tétlen a hatalom, és a horgosi mészárlás elkövetõit sem találják, az egyetlen keményebb szerbverés elkövetõit órákon belül elfogták, s elsõ fokon összesen 61 év börtönt szabott ki rájuk a szintén példás gyorsasággal eljáró szerb "igazságszolgáltatás". Április 12-én az újvidéki bíróság Máriás Istvánt 15, Illés Zsoltot 13 év börtönre ítélte. Horvát Árpádra tíz év, míg Szakáll Zoltánra és Uracs Józsefre 11 és fél év büntetést szabott ki. Összehasonlításként: a boszniai szerb háborús bûnös Biljana Plavsics ex-elnökre 10 éves börtön méretett ki Hágában, jelenleg egy svédországi fegyintézetben néz színes tévét és emléiratain dolgozik. Bosanski Samac egykori rendõrparancsnoka, Sztevan Todorovics ugyancsak megúszta 10 évvel, noha maga is elismerte, hogy 1992-93-ban mohamedánokat és horvátokat gyilkolt, kínzott, illetve becstelenített meg.
A tavaly nyáron történt temerini verekedés magyar vádlottjait azóta elõzetesben tartják, míg a Hágában még ítéletre váró szerb vádlottak közül többet ideiglenesen hazaengedtek. A múlt héten a Vajdaság Ma által publikált, a börtönbõl kicsempészett levél alapján pedig az a más forrásból szintén megerõsített információi is kiderült, hogy a vádlottakat súlyosan bántalmazzák. Egyikük fél szemére megvakult, és másik szeme állapota is egyre romlik a folyamatos ütlegeléstõl.
Önmagában, bizonyítás esetén senki sem kifogásolja a temerini verekedõk megbüntetését, de ordító az aránytalanság a mértéket illetõen. A vajdasági magyar pártok többsége közleményekben ítélte el a kettõs mércét, a kisebbséget megfélemlítõ üzenetet, amelynek lényege: magyart verni lehet, ám fordított esetben a legdurvább állami megtorlás várható.

M.B.