Martin Tomcányi, Szered polgármestere szerint a lépésre a nagyobb biztonság és rend érdekében volt szükség. Elmondása szerint az emberek, akik a közeli töltésen közlekedtek, nagy rendetlenségre és koszra panaszkodtak. A befalazott bejárat helyén korábban egy rozsdás kapu állt, környéke egy szeméttelepre emlékeztetett.

„Ez egy végérvényes megoldás. Ma rend van ott, és nem halmozódnak a tartozások a szemétszállításért. A romáknak egy nagy konténert állítunk az udvarba, melyet csak akkor szállítunk el, ha fizetnek” – mondta a Pravdának a polgármester. Hozzátette: ha a lakóknak nem lesz pénzük, fizethetnek közmunkával, például utcasepréssel is.

A polgármester elmondása szerint a bejárat befalazásáról előre egyeztetett a helyi vajdával. A vajda elismerte, jóváhagyta az ötletet, ám a Pravdának azt mondta, nem volt más lehetősége.

A régi kapu közvetlen közelében él a hatvanas éveiben járó Júlia Lakatosová. Elmondása szerint szívbeteg, és gyakran a bejáraton keresztül érkezett hozzá a mentőautó. „Hogy fog most hozzám járni? Hajlandó voltam és vagyok saját zsebből fizetni a kapuért. Senki nem tárgyalt azonban velem, ide tették a betonelemeket, a téglákat, és kész. Ez rasszizmus” – szögezte le.

„Úgy élünk itt, mint a börtönben. Ha legalább egy kis ajtót tettek volna nekünk ide, hogy el tudjuk vinni a gyerekeket fürdetni a folyóhoz. Teljesen izolálni akarnak minket” – panaszkodtak a Pravdának a cigók.

Az utóbbi években több felvidéki településen is építettek falat a cigánytelepek köré, többek közt Osztrópatakon, Gálszécsen, Tőketerebesen, Nagymihályon és Kislomnicon. Az Emberi Jogok Szlovákiai Nemzeti Központja követeli, hogy az építési törvénybe foglalják bele a területi és szociális szegregáció tiltását – az új törvény alkotói azonban ezzel a tiltással egyelőre nem foglalkoztak (és semmi nem történt, nem bombázta le őket a NATO, ideje lenne tehát itt is fontolóra venni a hasonló megoldásokat - a szerk.).

(Bumm - SITA nyomán)