Ez a plakát a kedvencünk, de készültek
anno EU-ellenes matricák százezres,
szórólapok milliós nagyságrendbenNyilas bíró döntött elsõfokon: bûnös! A budai betyár önkényuralmi jelképes ügyérõl van szó, de nem a Szabadság téri, szovjet emlékmûrõl, melynek – elvileg – tiltott önkényuralmi jelképnek minõsülõ, sarló-kalapácsos, százkilós öntvényét Budaházy György – többekkel együtt – lefeszítette és a Dunába dobta, ami miatt politikai üldözött lett. Nem vicc: most épp azzal vádolják, hogy õ tett közszemlére vörös csillagot, ezerszámra. Legutóbb a 2002. július 4-ei hídblokád ügyét vették elõ körözése alatt, most már haladnak: 2003 áprilisát írjuk. Az EU-csatlakoztatásunkról szóló népszavazás elõtti kampányban talán a legaktívabb volt Budaházy György: az akkor még be nem jegyzett, csupán baráti, mozgalmi gyûjtõszervezetnek szánt, a legnagyobb EU-ellenes kampányt kifejtõ Szabad Magyarországért Mozgalom (SZMM) neve alatt, gyakorlatilag vezéralakjaként szervezkedett, pontosabban tevékenykedett, leginkább az utcai forgatagban. Az állam a
Budaházy kedvenc helyén, a Ferenciek terénnépszavazás elõtt egyoldalúan, csak az igen melletti – meglehetõsen demagóg – kampányt támogatta milliárdokkal, a hátrányok bemutatására nem adott pénzt. De ez nem volt elég: a civilek saját pénzébõl és munkájával megvalósított felvilágosító kampányát rendõri erõszakkal akadályozták.
A fent látható plakát miatt, önkényuralmi jelképek közszemlére tétele jogcímen 2003. bolondok napján az SZMM Magyarok Házában bérelt irodájába házkutatási parancs és bármilyen igazolás nélkül tört be 8-10 rendõr, és elvittek négyezer ilyen plakátot (kb. ennyi kiragasztásra is került). Budaházy Györgyöt felhívták telefonon, hogy vagy azonnal odamegy, vagy elfogatóparancsot adnak ki. Ha magától megjelenik, akkor nem állítják elõ, csak elbeszélgetnek vele – ígérte a rendõrfõnök, de Budaházy megérkezésekor a parancsnok beismerte, hogy hazudott. Bilincsbe verve vitték – a vele megjelent aktivista társával, Novák Elõddel együtt – az V. kerületi rendõrõrsre, ahova a 2002. július 4-ei, Erzsébet hídi blokád szétverése után is szállították.
Novák Előd „felfegyverkezve”A rövid – kb. 7 órás – fogság nem törte le az aktivistákat. A lakásaikon megmaradt plakátokat újra elkezdték kiragasztani. Voltak újabb hazafiak, akiket elkaptak, azoknál is házkutatást tartottak, az egyikük kocsijában kilöttyent plakátragasztóból pedig még kémcsõvel mintát is vettek. A Hír Tv tudósított is az egyik bujkálós, éjszakai ragasztásról, bár a plakát képét kikockázták. Az aktivisták az Interneten úgy adtak hírt az akkor még csak gyerekcipõben járó rendõrterrorról, hogy
belinkelték egy külföldi szolgáltatóhoz feltett képeiket. Na ja: azóta a hazafiak se járnak gyerekcipõben: létrejött a Kuruc.info. Apropó: Budaházy György korábbi honlapja, a
hazafias.hu is a „külföldi” Kuruc.info-ra lett irányítva már. Még egyszer kösz, Gyuri!
Budaházyt hét társával állították bíróság elé a plakátok terjesztése, ill. kiragasztása miatt. A vádlottak nem tartják bûncselekménynek az önkényuralmi jelképek ilyen ábrázolását, hiszen a Btk. 269/B. § (2) bekezdése szerint nem büntethetõ, aki a cselekményt „a történelem, illetve a jelenkor eseményeirõl szóló tájékoztatás céljából követi el”. A törvényt az önkényuralmi rendszerek népszerûsítésének tiltása céljából hozták, egyértelmû, hogy a plakátnak semmilyen olvasatban sem a népszerûsítés a szándéka. (Hogyan is lehetne a nácizmust és a kommunizmust egyszerre népszerûsíteni?) A Btk. említett kivétele pont erre vonatkozik, egy plakáton nem lehet leírni több mondatban, amit az ábrán a jelképekkel való kézfogás szimbolizál (emlékeztetés a szörnyû diktatúrákra, történelmünkre). Bõvebben olvashat errõl a vádlottakat jószolgálati jelleggel (ingyen) képviselõ
Nemzeti Jogvédõ Alapítvány honlapján egy párhuzamosan futó ügyben, két másik aktivista jogerõs ítélete kapcsán.
Budaházy és társai ügyében elsõfokon Nyilas Levente bíró döntött: a vádlottak bûnösségét állapította meg, próbára bocsátva õket. Indoklásában kifejtette: lehet, hogy nem állt szándékukban, mégis megbotránkozást kelthettek másokban ezekkel az önkényuralmi jelképekkel. Az ítélet kihirdetése után a bíró kérdés feltevését engedélyezte, amivel Novák Elõd élt is: – Lehet, hogy nem áll szándékában, de nem gondolja, hogy másokban megbotránkozást kelt, amikor bemutatkozik, s azt mondja, Nyilas, pláne Levente?
S ha már a kettõs mércénél tartunk: a Szabadság téri, szovjet emlékmûvön a „Dicsõség a felszabadító szovjet hõsöknek” felirat felett a tiltott önkényuralmi jelképnek minõsülõ, sarló-kalapácsos címer található. Novák Elõd emiatti feljelentését azonban elutasította a rendõrség, majd a fellebbezést az ügyészség is, mondván: ez a törvényi kivételt képezõ, történelmi szemléltetés alapján ott lehet.
