CB: Gömör díszpolgárát nyomorékra verték; kardos verekedés stb.
2007-11-29. 05:37
Gömöri Hírmondó, 2007. szeptember . Ez egy offline, a Neten el nem érhető lap; a szkennelés miatt (amelyet eredetileg a Zsindex cigánytopicjában ento követett el) nincsenek mindenütt hosszú ő és ű betűk. Ettől függetlenül olvasható a cikk. Az, hogy cigányok voltak az elkövetők itt IS, nem csak a szükségtelen, vadállatias brutalitásból és a védtelen öregekre támadásból látható, hanem a következő mondatból is: “Elotte többször is megfigyelték a mozgásomat, amit észre is vettem, de azt gondoltam, hogy az építkezéshez elokészített vasat akarják ellopni"”
BETEGLÁTOGATÓBAN
Tavasszal hírt adtunk arról, hogy Szombati Lászlót, városunk díszpolgárát otthonában rablótámadás érte. Laci bácsi átmenetileg a hétköznapjait az Idosek Otthonában tölti és lábadozik. Beteglátogatásom során beszélgettünk a történtekrol, érzéseirol, hogylétérol. Az elkövetoket még aznap reggel elfogták, jelenleg elozetes letartóztatásban vannak. Ha a riportot a televízió közvetítené, valószínuleg megjelennének a figyelmeztető jelek a képernyon, hogy tizenhat vagy tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlatos megtekinteni, így szerintem olvasni sem.
- Hogy érzi magát, Laci bácsi?
- Az állapotom hála istennek ötödik hónapja érezhetoen javul. A szomorúság az, hogy ezek a sebek teljesen begyógyulni nem fognak soha. A fejemet ért sérülés borzalmasan érzékeny, és ha nyugalmi helyzetbol felállok vagy lefekszek, mély forgást érzek. Az orvosok megállapították, ha egy kicsivel is nagyobb ütés ért volna, az végzetes lehetett volna a számomra. Ennek a nyoma nem csak pszichikai, hanem fizikai jellegű is, nem lehet tole szabadulni. Annak örülök, hogy a kezem, amin darabos nyílt törés volt, egy európai hírű sebésznek, dr. Szabó Zsolt Gábornak köszönhetoen szépen gyógyul. Eloször úgy volt, hogy majd plasztikázásra szorul, de az orvosok csodálatára reményen felüli volt a sejtszaporulat. Enni tudok már vele, erosen fogni, csavarni még nem. A jobb lábam térdkalácsa darabokra tört, az egész lábszáron darabos nyílt törés volt. Hálával mondok köszönetet a Megyei Kórház baleseti sebészetének, mert olyan munkát végeztek, hogy talpra tudok állni annak ellenére, hogy egy csavar elmozdult benne, ezért dagad a lábam. A leg-utóbbi vizsgálaton azt a véleményt adták, hogy fokozatosan terhelhető, ráléphetek.
- Milyen érzések töltik most el?
- Amikor elgondolkodom a történteken, vitathatatlan, hogy az emlékektol nem lehet szabadulni. A félelem bennem van. Otthon csak nappal tudok lenni, mert állandóan megjelenik a képzeletemben az a jelenet, esemény, ami megtörtént velem. Az, hogy egy másik ember ilyen kegyetlen brutális módon viselkedjen az embertársával, az felfoghatatlan. Még az állatok is megvédik egymást, ha nagyobb vadállattal találkoznak szembe. Úgy is mondhatnám, hogy gyilkos halálféreg módjára történő, semmit nem kímélo, mindent megalázó, egy életet kioltó személyiségekkel találtam magamat szemben, akiknek az sem számított, hogy azt mondtam, vigyenek mindent, nem számít, csak ne bántsanak. Eszemben van, ahogy a rugós kést a nyakamhoz szorítva aranyat, pénzt követelt az egyik, majd azt mondta, így vágom el a nyakad, és az evoeszköz-készletet tároló cipzáras bőröndöt széthasította. Ordítva vert, amíg a másik kidobálta a ruhákat. Két és fél zsák ruha, a szonyeg lett használhatatlan a vértol. Megalázó volt egy ember szájából a másikra vonatkozó kijelentés, hogy: “Gyere, menjünk, már biztos megdöglött.” Ezektol a szavaktól, emlékektol nem lehet szabadulni. Nem ismertem oket, se rosszat, se jót nem tehettem velük kapcsolatban. Elotte többször is megfigyelték a mozgásomat, amit észre is vettem, de azt gondoltam, hogy az építkezéshez elokészített vasat akarják ellopni. Amikor a rablás történt, délután beszélgettünk a szomszédommal, hogy mindketten hallottuk a kutyákat eloző este, csak eltérő idopontban mentünk ki.
- Mi történt, miután elmentek?
- Vártam még vagy tíz percet. A kulcsot lelöktem egy bányászfokossal, de nem tudtam beleilleszteni a zárba, mert visszaestem. Fél szemmel, tiszta vérben, összetört végtagokkal ezen nincs is mit csodálkozni. Arra gondoltam, hogy Istenem, itt kell meghalnom, nincs mit tennem. Elhatároztam, hogy még egyszer megpróbálom. Összeszorítottam a szám, és bal kézzel belement a kulcs a lyukba, ahogy estem vissza, elfordítottam a zárban, kinyílott az ajtó. Ez egy olyan segítség, csoda volt az életemben, amit szavakkal kifejezni nem is lehet. Az előszobában van a gyerekek ágynemutartója, magamra húztam az ágynemubol valamit, kidobtam a teraszra, és azon feküdtem és vártam, amíg valaki arra jött.
- Mi adott erot a fájdalmak, a felépülés időszakában?
- Amikor a zárójelentést megkaptam, számomra is elgondolkodtató volt, hogy milyen mutéteken estem át, hogy tudtam elviselni? Vallom, hogy valami isteni segítség adott erot ahhoz, hogy ne mutassam ki a fájdalmamat, ezért azt hitték, hogy meghaltam. Minden bordám eltörött, ami átlyukasztotta a mellhártyámat. Az egész testem kék volt az ütésektol, rúgásoktól, a lábamon, a kezemen nyílt törések voltak, rengeteg vért veszítettem. Az orvosok is csak csodálták, hogy annak ellenére, hogy szívinfarktuson estem át, hogyan bírtam ki ezeket a megpróbáltatásokat. Kegyetlen volt, amikor az intenzíven magamhoz tértem a mutét után, s nem mozdult a kezem, lábam, nem kaptam levegot. Az a kiszolgáltatottság!!! Egészséges állapotban ezt az ember el sem tudja képzelni, milyen érzés. Azóta is azon gondolkodom, hogy egy élolény hogyan tud ennyire kivetkozni magából, ilyen fájdalmat, megalázást okozni a másik embernek. Kegyetlen érzés, hogy saját házadban, a javaidat, amiért egy életen keresztül dolgoztál, ledobálják, megsemmisítik. Borzasztó eros akaraterom volt, ahogy harcoltam az életért. A rehabilitáción a napjaim azzal teltek, hogy újból megtanultam járni. Jelenleg az Idősek Otthonában vagyok. Köszönet ezért polgármester úrnak, hogy felajánlották a lehetoséget, és itt lehetek. Kívülállóként nem is gondoln° az ember, hogy ez egy ilyen színvonalas intézmény. Nagyon so-kat tesznek az emberekért. Bízom abban, hogy a mankót is el fogom tudni dobni.
- Mindig nyitott embernek ismertük. Változott a viszonya az emberekhez?
- Megmondom oszintén, ez egy nagyon nehéz kérdés. Minden családban, még a természetben is vannak vad füvek a vetemények között. Nem haragszom az elkövetok hozzátartozóira, mert gondolom nem erre tanították a gyermeküket. Vallom, hogy mindez az erkölcsi normáknak és a tízparancsolat nem ismerésének az oka. A felebaráti szeretet az, ami hiányzik az emberek között. Az öncélok, szeszélyek vezérlik oket, és ilyen cselekedetekre is képessé válnak. Valamit kell tenni a társadalomnak ezeknek a megszüntetése érdekében. Amíg a törvény nem lesz példamutató, rajtam kívül mások is számíthatnak arra, hogy ilyen megalázó, szörnyű élményben lesz részük. Én nem gondoltam, hogy hetven évemmel még ilyen eseményt kell átélnem, mert akin tudtam segítettem, embereket nem bántottam. Nagyon jólesik, és köszönöm az itt élok szolidaritását. Telefonon, személyesen megkerestek, ami kicsit visszaadja az életkedvemet. A képviselok, a polgármester úr, jegyző úr több alkalommal felkeresett beteglátogatóba, figyelemmel kísérték az állapotomat.
A leírtakhoz nehéz bármit is hozzáfűzni. Annyit mindenképpen, hogy gyógyulást, és további erőt, kitartást kívánunk Laci bácsinak.
F. Judit
***
Egy, immár szokásos, kardos-késelős cigánycsetepatéról számolt be a bama.hu:
Harkány
Információink szerint két csoport csapott össze szerdán Harkányban, ahol alvilági leszámolásokat idéző csetepaté alakult ki. A helyszínről egy siklósi férfit vittek kórházba szúrt sérüléssel, feltételezett támadóját őrizetbe vették.
A rendőrség megerősítette kora délutáni értesülésünket, amely szerint késelés történt szerdán napközben Harkányban. A hatóság képviselője késő délutánra ígért tájékoztatást az ügyben.
Lapunk munkatársa úgy értesült, hogy egy siklósi férfi és társai kerültek összetűzésbe egy másik csoporttal, vélhetően elszámolási vita miatt. A két társaság késekkel és kardokkal felfegyverkezve esett egymásnak fényes nappal egy harkányi utcán, a csetepaté után egy siklósi férfit súlyos sérülésekkel szállítottak egy pécsi kórházba. Értesüléseink szerint a férfi sérülései nem életveszélyesek, a feltételezett elkövetőt a rendőrség őrizetbe vette.
***
Foglalkozzunk megint Fadd témájával. Cikkünkből kiderül, hogy az ottani iskolába járó(?) putricigányok is terrorizálják a fehéreket, így azok például alapítványi iskolába menekülnének. Kiemeljük, hogy az agresszív viselkedésű elemek roma származását kifejezetten a Népszabadság emelte ki, nem mi.
Faddon a többség elveti a jászladányi példát
Alapítványi általános iskola létrehozását fontolgatja néhány faddi család.
A négy és fél ezer lelkes Tolna megyei község lakói közül többen úgy vélik, a helyi iskolába járó gyerekeik azért nem kapnak megfelelő oktatást, mert társaik közül nem kevesen - többségükben romák - fegyelmezetlenségükkel, agresszív viselkedésükkel szétzilálják a tanórákat.
Szeptemberben tíz szülő arra kérte Fülöp János polgármestert, tegyen valamit a fegyelmezetlen diákok megfékezése érdekében.
Később - miután Fülöp János közölte velük, hogy az engedetlen tanulók szülei nem működnek együtt a pedagógusokkal, így ő nem sokat tehet - azt javasolták a polgármesternek, látogasson el Jászladányba, és ismerkedjen az ottani alapítványi iskola működésével.
Fülöp János ellátogatott a közvéleményben annak idején felháborodást és nagy vitát kiváltó intézménybe, majd tájékoztatta az őt megkereső szülőket, akik úgy vélték, hogy Faddon is érdemes lenne létrehozni egy alapítványi iskolát.
Hétfő este szülői értekezletet tartottak a faddi iskolában, s ezen Fülöp János elmondta tapasztalatait.
A részt vevő mintegy másfél száz szülő döntő többsége, valamint az iskola pedagógusai elutasították az alapítványi iskola ötletét.
A roma szülők közül sokan úgy fogalmaztak, hogy mivel ők nem tudják megfizetni az alapítványi iskola tandíját, az elképzelt intézmény szegregálná a szociálisan nehéz helyzetben lévő romák gyermekeit.
Ezt a véleményt osztotta egyébként Sárközi Tamás, a Tolna megyei önkormányzat kisebbségi koordinátora is.
Bolgár Sándor, a faddi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke lapunk tudósítójának tegnap azt mondta: a hétfői értekezlet után, az ott elhangzottak ismeretében kizártnak tartja, hogy az alapítványi iskola ötlete valósággá váljon.
(NSZ)
***
Idézzünk pár zsindexes hozzászólást:
“Én abban is látom a probléma nagy részét, hogy ezeket a bűncselekményeket a rendőrség és az ügyészség nem veszi eléggé komolyan.
A múltkori békési (?) késelésnél is kiderült, hogy ugyanaz a személy a rablógyilkosság előtt már próbálkozott egyszer, akkor súlyos sérülésig jutott, az meg - úgy látszik - még nem olyan kategória, amiért előzetesben lehetne tartani. Nem értem, hogy ilyenkor miért nem áll fenn a bűnismétlés vagy a szökés veszélye?!
A sótonyi állat is éppen szökésben volt, ráadásul el is követett lopásokat, a helyiek tudták is hogy kicsoda, érdekes módon a rendőrség mégsem tudta vagy akarta kideríteni, hogy hol van.
Ha ezeket a rendőrség kiderítette volna, akkor most egy halottal és egy meggyalázott kislánnyal kevesebb lenne.
És ez csak a jéghegy csúcsa.
A police.hu szerint júniusban 37.296 személy ellen volt kiadva elfogatóparancs. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden 200-250. ember ellen elfogatóparancs van kiadva az országban!!
LIFE-nak (Kuruc.info: cigányfaj- és -bűnözővédő; személyével, ill. honlapjával elég sokat foglalkotunk itt a Kurucon) meg üzenem, hogy a sótonyi eset tükrében revideálja azt a számomra már eddig is igencsak megkérdőjelezhető álláspontját, hogy a fajtalankodást zömében magyarok szokták elkövetni.”
“Nem akarok Nostradamus-t játszani,de azt mondom,az idősek ellen elkövetett betöréses rablások,emberölések száma rövid időn belül emelkedni fog.
Mivel már a ziták környezetében elfogy az ellopni való,amiből pénzt lehet csinálni,megindulnak a legvédtelenebbek felé.
Most kezdenek majd a városokba is bejárni lopni,és egyre többen.
A környékünkön talán az elmúlt 10-15 évben nem volt olyan,hogy idősekhez törtek be,és összeverték őket.
Pár nappal ezelőtt megtörtént.
Van is olyan felháborodás.....”
A hollókoszt-kárpótlás ügyében:
“Ez a kárpótlási mutatvány meg megint a ziták [a paraziták rövidítése, a cigányokra utalva] görény természetét mutatja.
Képesek mások tragédiáját gerinctelenül kihasználni.
Egyre jobban bizonyítva érzem,hogy ez a Zita keresztelő nem volt túlzás tőlem.Pontosan passzol az elkereszteltekre.”
“Kín a köbön. Egyre nehezebb feladat elé állítja a cigány helyzet honunk médiáját.
2007 november 28, m1 Híradó.
A probléma: be fogunk mutatni egy napokban történt esetet, ahol (mohácsi, cigány) tanulók védelmi pénzt szedtek társaiktól. (a jó üzleti véna már gyerekkorban megmutatkozik) Hogyan lehet elvenni a hír (esetleges) etnikai élét? Különös tekintettel az utóbbi időben elszaporodott hasonló eseményekre.
Megoldás: vegyünk egy két éve készült felvételt, (mondván hogy épp most azonosítottuk az iskolát) ahol a középsuli diákjai kikészítik a tanárt. Kiabálnak, dobálnak, útját állják a tanárnak. Konferáljuk be úgy hogy "erős idegzetűeknek, 18+" mintha legalábbis egy gyilkosság képeit vetítenénk. Utána piszológusok szakértsék a jelenséget, mondván"ez korszellem, egyre gyakrabban találkozunk ezzel stb". Ezzel egy csapásra általánosítottunk, összemostunk fehéret-feketét(romát), szó nem érheti a ház elejét. Áldoztunk szent PC-nek.
Az érintett mohácsi szülőknek pedig dühükben szétrobban az agyuk.
Kedves Pálffy bácsi! A hülye gyerekek a tv előtt azt szeretnék hogy nem-e lehetne-e a Híradó neve-e esti Mese?(-e)”
“A mai retek klubos híradóban volt a fajtalankodó, erőszakoskodó manus. Az az anya-lánya, aztán ő a kislánnyal. Úgy mutatták, hogy még véletlen se derüljön ki, ki az elkövető. Homályos képek, távoli panorámák, egy közeli rendőrautó, aztán az ég világon senki nem jön rá, ez biza cigány vót......”
“No és először hallottam elhangozni híradóban a cigánybűnözés szót. Természetesen, hogy nincs. Ez viszont azt jelzi hogy defenzívába kezdenek szorulni, eddig ugyanis tudomást sem vettek róla, ha hallgatunk róla nincs is jelszóval. Most már tagadni kénytelenek.”
Kuruc.info - Arppi S. |
