Arról meg ne vitázzunk, hogy hány értelmiségi olvasónk van; egyáltalán, hogy a T. Levélíró szerint ki az értelmiségi. A belvárosi, fajvédő médiabrancs tagja? Vagy az, aki csak tisztán szeretne látni, torkig van a fajvédő szeméttel, ami a fősodratú médiából árad, és ezért bennünket, mint a téma legjobb, legautentikusabb, legmegalapozottabb tárgyalóját, olvas? Sokan vannak ilyenek, nagyon sokan – igen, sok-sok értelmiségi is. Persze, nem a cionista lapok megmondóemberei ezek, “csupán” átlagos diplomások. Rég elmúlt az az idő, amikor “csak” a skinek és a széljobbosok olvastak bennünket.
Sokáig gondolkodtam rajta, hogy néhány észrevételemet megosszam veletek a monoki polgármester elinditotta „segélyt csak munkáért” lavina okán. Sorra csatlakoztak hozzá a polgármesterek, most már a Miskolci is. Egyet azonban nem árt leszögezni. Ezen polgármesterek egy jó része „erősen baloldali” beállítottságú. Köznapi nyelven szólva kommunisták, mégpedig a velejéből. Hozzáteszem, tisztelet a kivételeknek, akik tényleg komolyan is gondolják ezt az egészet. Sajnos a többség egyszerű politikai okból „jobbról kezdett előzni”. Gondoljon csak bele mindenki. A Jobbik a Magyar Gárdával és a Nemzeti Őrsereggel hónapok óta ezt szajkózza. Segélyt csak munkáért, azt is 2 gyerekig, utána pedig adókedvezmény. És hosszú hónapokon át semmi foganatja nem volt, egyetlen fősodratú média sem hallotta meg. Majd mikor Nyírkátán és azután Vásárosnaményban is bejelentette a Jobbik, hogy aláírásgyűjtést fognak kezdeményezni, amit kitörő örömmel fogadtak a lakosok, rá nem sokra jött a monoki bejelentés. Itt apró szösszenetként jegyzem meg, hogy Monok polgármestere sem egy nemzeti érzelmű ember. Polgármester is sajátságos módon lett. Mivel meglehetősen módos emberről van szó, az önkormányzati választásokat megelőzően etette-itatta a jónépet. Volt akkor Monokon dínom-dánom. Számtalan település csatlakozott azóta az „akcióhoz”, de lássuk be nagyon sok településvezető egyszerű PR fogásként kezeli a dolgot. Ráadásul amikor „ELQRÓ” is bejelentette, hogy „át kell alakítani a segélyezési rendszert”, az bizonyára hozott 1-2%-ot a mélyponton lévő kommunistáknak. Józan paraszti ésszel gondoljon bele mindenki. Minek akarná az MSZP a jelenlegi segélyek megváltoztatását. Ők tették ilyenné, nekik így tökéletes. Ráadásul nagyon jól tudják, hogy egy ilyen törvényből cigánylázadás lenne. Elveszne a sok szavazat. Lehet, hogy egy semmire sem való törvénytervezetet benyújtanak, esetleg meg is szavazzák, de senki ne ringassa magát hiú ábrándokban. A jelenlegi parlamenti „elitnek” esze ágában sincs hozzányúlni egy milliós nagyságrendű szavazóbázishoz. A népnek kenyér kell és cirkusz. Most megkapták, van min csemegézni egy ideig, s addig sem törődnek azzal, hogy hogyan rombolják a szabadkőművesek az országot. Tehát mielőtt kitörő örömmel fogadnánk egy újabb önkörmányzat csatlakozási szándékát, nézzünk a szinfalak mögé, hogy milyen színű köntöst is visel az illető. Pl. Szerencs vagy Miskolc polgármesterétől eleve komolytalan, hogy még a nevét is adta hozzá, de számtalan kis település polgármesteréről lehet tudni, hogy szimplán csak népszerűségi okokból tették, amit. A közvéleménynek most ez kellett, hát megkapták.
Egy hűséges olvasótok
Kuruc.info: már az is eredmény, hogy a Lamperth-, Révész Sándor-, Féreg Zsuzsa-, Herczog Maris-féle idióták most jól felsültek. Kinek NEM nyílt ki a bicska a zsebében
EZEN cikk olvasása során? Most Révész és sleppje kapott egy jó kis K.O.-t. Ennek határozottan örülünk.
Természetesen mi is egyetértünk azzal (ezt már többször is hangsúlyoztuk), hogy a havi 5 napos dolgoztatás nudli, látszatintézkedés. Szlovák példát átvenni, oszt’ annyi – és akkor még örülhetnek a cigányok, hogy nem azt csináljuk, mint az olaszok, finnek vagy svédek.
***
Kellemeset csalódtam az indexben
Kedves Kurucok!
Kalandoztam a neten és az alábbi videót találtam az indexen.
Érdekes, hogy a szoci polgármester hogyan vélekedik a cigókról.
Érdekes belegondolni, hogy mi történt volna (milyen fröcsögés lett volna) ha egy jobboldali vagy egy független polgármester mondta volna ezeket a mondatokat.
A videó linkje
ITT.
Üdv: Egy rendszeres olvasó
Kuruc.info: igen, a sajóbábonyi polgármesterrel készített zsIndex-videót mi is eléggé kitárgyaltuk, lásd pl.
EZT.
***
Besz4rás!
Megint elk##nak egy rakat pénzt valami csókos cégnek, ahelyett, hogy a cigányok "domesztikálására" fordítanák!
Unkaügyi miniszterasszony... wháááááá...
Bocs a kifakadásért! Üdv: Havaria
“Tisztelt Szerkesztőség!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy holnap, 2008. június 5-én 10.30 órakor kezdődik a kihelyezett kormányszóvivői tájékoztató a Gödör Klubban (Budapest, V. kerület, Erzsébet tér).
A tájékoztató vendége Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter lesz. Téma: „Roma vágyak" – óriásplakát-kampány a Roma Integráció Évtizede Program keretében.”
Kuruc.info: Igen, ez (is) nagyon durva kampány. Azért ötleteink vannak. Például, ha már kulturált módon akarják csinálni ezt az egészet, tessenek felmutatni törekvő, dolgozó, beilleszkedni képes, kultúrájukból a normálisat (és csak azt!!!!) megőrző, de a társadalmi normáknak megfelelni kész cigányokat, a megélhetési színesfémtolvajok mentegetése, és a cigánybűnözést szóvátevők nácizása helyett. Ők talán tudnának segíteni a népüknek - ha felvállaltan cigányok. Olyan plakátokon is szerepelhetnének, hogy 11 éves orkluvnyák ne szüljenek, hogy a 17 éves cigánylány ne a harmadik gyerekét szülje császárral (lásd a
legújabb híreinket)? Legfőképp, ne pazaroltassanak milliókat a DNS-vizsgálatokra, ha az apákat kell megkeresni…
A többségi társadalom nevelése nagyon szép feladat - de először ilyen ház előtti sepregetésre lenne szükség. A többségi társadalom folyamatos baszogatása helyett - szét kéne már nézni a házuk táján is, hogy miért nem jutnak el a cigányok az egyetemre. Mert hatodikban már kimaradnak (gyereket szülnek vagy csinálnak), és természetesen még akkor is analfabéták. Így mi a frászt akarnak?!
***
felakasztott tanárgyilkos - adalék
Érdemes lenne csatolni (
IDE) az esetről készült dögös képet (lásd a
cikket), valamint azt az infót az eredeti cikkből, hogy rendszeres marihuánafogyasztó volt a retardált állat, csak hogy a kendermagistáknak is legyen min elmélkedni.
A cikk:
"Tribal justice
By JAMES APA GUMUNO
A MENTALITY retarded person who attacked and killed a young teacher in Enga province was attacked by his own tribesmen and hanged to die in a village between Sirunki and Laiagam last Sunday.
The teacher killed was identified as Peter Itaki from Yakaedis village in the Minamb Valley in Wapenamanda district.
Itaki, in his 20s, graduated from Dauli Teacher's College last year and was posted to Kaipal Primary School in his first year of teaching.
Reports from Enga province say Itaki was chewing betelnut in a trade store and was on his way out when he was attacked.
His assailant hit him on the head with an axe several times and he died as a result.
Angry tribesmen of the killer attacked him, inflicting wounds to his limbs, and then hanged him by the roadside to die.
It is understood the retarded person was a constant menace to the community. He is said to be a regular smoker of marijuana who is married with five children.
Relatives of Itaki and leaders Kiap Yasima and Steven Kia in Minamb Valley called for calm as they received the body of the teacher and mourned his death yesterday.
They condemned the brutal killing of Itaki, but urged relatives not to take the law into their own hands.
Highlands police divisional commander and Assistant Police Commissioner Simon Kauba said yesterday that he heard about the incident but could not confirm it with provincial police commander Chief Supt Michael Chare in Wabag due to communication problems.
Deputy governor of Enga and Member for Wapenamanda Miki Kaeok confirmed the killing.
Mr Kaeok said the killer was hanged to death by his own tribesmen.
Governor Peter Ipatas, who is in Manus province for the Governors' Conference, said he is yet to be briefed on what happened but said killings in any form should be condemned.
He said there are laws in place to deal with those who take other people's lives."
***
Cigánybűnözés
Ajánlom figyelmükbe a
Tolna Megyei honlap kiadványaink menüjében megjelenő Megyei Napló májusi számát.
***
almát a körtével
Tisztelt Szerkesztőség,
Nagyra becsülöm a munkájuk -- talán éppen ezért jegyezném meg a következőt. Az egyik mai cikk kuruc.info-s
kommentarban a következő olvasható
"...az olaszok érthetően már 2-3 millió euró cigánycélra való elköltése ellen is tiltakoznak, miközben nálunk évi ezermilliárd forintok folynak el a magyarok adójából..."
Az arány könnyebben érthetö ha azonos értékskálán van megadva. Tehát vagy HUF vagy EUR -- ez a tiszta beszéd mindenkinek.
tehát az olaszok 675 millió HUF -nak megfelelö pénze a mi 1000 milliárd (esetleg milliÁRD) HUF -unkhoz képest
vagy
az olaszok 2-3 millió EUR-ja a mi 4 millárd EUR -nak megfelelő pénzünkhez képest.
Vagy még egyszerűbben:
mi több mint ezerszeresét költjük ugyanarra a célra.
Apropó nem lehetne hivatalosan meghívni azokat a gyujtogatókat (nemcsak azért hogy nálunk is gyjtogassanak) hanem inkább terepszemlére, összefogás céljából -- hiszen kevésbé lehetne kritizálni minket ha az adatainkat az olaszok is használnák. egy olyan mondat mint " Magyarországon ezerszeresét költik a cigányokra még sincs semmi eredménye" a nyugati sajtóból ... jó lenne a nyugati mozgalomnak csakúgy mint a magyarnak
üdvözlettel
nevelettnem
***
Kedves Kurucok!
"Jókai a cigányokról" cikkhez egy kis adalék, egy Arany János vers, melyben a cigány... szóval magáért beszél (csak hogy nagyjaink véleményét is olvassák (lásd
EZT Jókaiért és
EZT Csokonaiért):
Arany János -
A BAJUSZ
Volt egy falu - nem tudom, hol,
Abba’ lakott - mondjam-é, ki?
Se bajusza,
Se szakálla,
Egy szőrszála
Sem volt néki;
Annálfogva helységében
Nem is hítták egyéb néven:
Kopasz-szájú Szűcs György bátya;
E volt az ő titulája.
No mert (közbe legyen mondva)
Azt az egyet meg kell adni,
Hogy a Szűcs György falujában
Könnyű volt eligazodni:
Mivel ottan minden ember
Névhez jutott olcsó szerrel
Azon felűl, mit az apja
Adott neki, meg a papja.
Nem tudom, ha más vidéken
Megvan-é e szép szokás,
Nem tudom; de nagy kár lenne,
Ha divatból úgy kimenne,
Mint például - hogy többet ne
Mondjak... a káromkodás!
Egyébiránt Szűcs György gazda
Semmit is el nem mulaszta,
Hogy bajuszát megnövelje,
Meglévén... a puszta helye. -
Kente, fente ő azt írral,
Kígyóhájjal, medvezsírral,
Ebkaporral, kutyatéjjel;
Meg is nőtt az minden éjjel
- Tudniillik: álmában;
S ha fölébredt, mennyi kéjjel
Tapogatta... hiában!
Ami pedig Szűcs György gazdát
Máskülönben illeti:
Nem bolond ember volt ám ő:
Ládájába’ pénz, egy bögre,
Azonkívül juha, ökre
És - szamara volt neki.
Sőt az is szent, hogy már régen
Ott ülne a bírószéken,
Hasa, hája, kéknadrága...
Minden kész e méltóságra:
De mit ér, ha nincs bajusz!
Ily anyám-asszonyos képpel
Sosem választá a nép el;
Szavazott rá tíz, vagy húsz.
Oh ti, kiket a természet
Bajusz-áldással tetézett,
Ti nem is gondolhatjátok,
A csupasz száj mily nagy átok!
Ti, midőn a szúrós serte
Sima állotok kiverte,
Minden szentet sorra szedtek
S a beretvától sziszegtek!
Ti, ha egyszer, hébe-korba’
Beleér levesbe, borba
Szegény ártatlan bajusz; vagy
Télen át rá jégcsap, zúz fagy:
Már az olyan nagy sor nektek!
Már ollót mit emlegettek,
Nem tudván, e szőr mily drága,
Becsesebb a drága gyöngynél:
E hiányzott csak Szűcs Györgynél,
S lám! hiányzott boldogsága.
Mily irígyen nézte másnak,
A legutolsó kapásnak,
Hogy mohos a szája-széle:
Bezzeg, cserélt volna véle!
De mi haszna! mindhiába!
Nincs orvosság patikába,
Széles mezőn, drága kertben,
Vagy más helyen,
Ami neki szőrt neveljen!
S már a bajszot úgy gyülölte,
Hogy legott a méreg ölte,
Látva, hogy nő más embernek,
Vagy korommal fest a gyermek;
Sőt csupán ezér’ a macskát
Sem tűrhette udvarában, -
S bajuszt kapván áldott nője,
Elkergette, vén korában.
Történt, hogy oláhcigányok,
(Tudvalevő nagy zsiványok)
Kóborlának a vidéken,
S megszálltak a faluvégen.
Nosza mindjár’ sátort ütnek,
Tüzet rakva, főznek, sütnek
Abból, amit valahonnan
Más faluból idehoztak,
Minthogy onnan
Éhen-szomjan
Búcsu nélkül eltávoztak.
Meghíják a rokonságot,
A helybeli cigányságot
És ezeket tőrül hegyre
Kivallatják mindenképen:
Mi van? hogy’ van a helységben?
S a hallottat szedik begyre.
Épen mint a jó vezér,
Ha az ellenséghez ér,
Minden bokrot és fatörzsöt,
Minden zegzugat kikémel;
Lassan mozdul seregével,
Küld vigyázót, előörsöt,
Puhatolja, merre gyengébb,
Hol erősebb az ellenség;
Nem siet, de csupa szemfül,
S mikor aztán ütközetre
Megy a dolog: gyors a tettre,
Veri a vasat, míg meg nem hűl.
Nemkülönben a bölcs vajda
Haditervet kohol mindjárt:
Nincsen egy ház, nincs egy pajta,
Hogy ne tudná csinja-binját:
Hol lakik dús özvegy asszony,
Kit jó móddal megkoppasszon?
Melyik háznál van eladó
Sári, Panni, Zsuzsi, Kató,
Ki legény után bolondul?
Mert az a jövendölést
Megfizeti ám bolondul!
Kinek esett holmi kára
S van szüksége prófétára,
Hogy nyomába ne jöhessen,
Sőt, ami több, ráfizessen?
Ki szeretne gazdagodni,
Könnyü módon pénzhez jutni:
Ásni onnan, hova nem tett,
Vagy, ha tett is,
A letett kincs
Időközben elszelentett?
Mindez a vén vajda gondja,
Ki nem adná egy vak lóért,
Hogy a magyar kész bolondja.
Nem kerülte ki figyelmét
Szűcs György uram nyavalyája,
Gondolván, hogy ő kigyelmét
Egy kissé megberetválja.
Nem kell ahhoz néki szappan,
Anekül is mester abban:
Szőrmentibe, vagy visszára
Beretválni nincsen párja.
Kivált most, hogy az idő
S alkalom oly kedvező;
Ripeg-ropog
A sarló-fog,
Munkától ég a mező;
Nincsen otthon,
Csak az asszony,
Hogy megfőzzön,
Vagy dagasszon;
Vagy ha néhol egy beteg
Szalmaágyon fentereg;
Vagy a seprű, házőrzőnek
Felállítva küszöbre;
De ha Isten meg nem őrzi,
Ott lehet az örökre.
Egyedül van Szűcs György gazda,
Egy lélek sincs udvarában:
Hát im! a furfangos vajda
Beköszön a pitvarában.
“Ejnye gazduram, a kőbe!
Mi dolog az, hogy kigyelmed
Bajuszát levágja tőbe?
Magyar ember-é kigyelmed?”
Milyen szemmel nézett rája
Szűcs György gazda, képzelhetni:
A vasvillát sem lehetne
Mérgesebben odavetni;
De a cigány győzte szóval,
Hízelgővel, úsztatóval:
Míg György el nem panaszolta,
Hogy’ áll a dolog mivolta.
“Szent Pilátus! minő szégyen!
Hát miér’ nem mondta régen?
Sohasem volt? nem is termett?
Hát miért nem mondta kelmed?
Nagy bajusza volna régen:
Hisz ez az én mesterségem!”
Megörűle György a szónak,
Hogy bajusza lesz maholnap,
S mintha nőne a szép sörte,
Már a helyét is pödörte.
Sonka, sódar,
Füstös oldal,
Liszt, szalonna,
Főzelék,
Van elég;
Ráadásul jó ozsonna,
S valamit a vajda kére,
Megalkudva, megigérve.
Nosza, tüzet rak legottan,
Lobog a láng, bőg a katlan,
Száll a szikra, fojt a füst,
Fő a fürdő, forr az üst,
Benne mindenféle gyimgyom,
Holmi gizgaz, holmi ringy-rongy
Ami úton, útfelen
Elhányódik, vagy terem.
E bűbájos fürdőlében
Nő meg a György bajsza szépen;
S ha hibáznék egy kicsi:
A babona ráviszi.
Kész immár a bornyomó kád:
Szűcs György jó remény fejébe,
Nyakig ül a szennyes lébe,
Istennek ajánlva dolgát.
A cigány sereg azonban
Beszivárog alattomban;
Jön elébb egy, aztán kettő,
Mintha csak úgy történetből:
Szerencsére a vajdának
Épen jó, hogy bebotlának!
Egy tüzet rak, más vizet mer,
Másik fát hoz... kell az ember;
Úgy szaladnak! úgy segítnek!
Dolgot ád a vajda mindnek.
Hogy pedig a hasznos pára
Szűcs uram fejét megjárja:
Elővesznek egy nagy ponyvát
És a fürdőkádra vonják;
S a kád mellett körbe-körbe
Tánc kezdődik, fürge, pörge;
Kalapácstól dong a donga,
“Tiktak, tiktak” foly a munka,
S egy büvös dal
Ümmög halkal:
“Bajusza lesz Szűcs Györgynek,
Igen biz a, szegénynek.”.
S míg a ponyvát sietősen
Jó erősen
Apró szeggel odaszegzi,
A cigányhad ujra kezdi:
“Bajusza van Szűcs Györgynek,
Ne irígyeld szegénynek!”
Ezalatt a pénzes bögre
Búcsujárni ment örökre,
Követé a füstös oldal,
A szalonna, meg a sódar,
Az ágynémü, fehérnémü,
A vasféle, meg a rézmű.
Szóval, ami könnyen mozdult,
Lába kelvén, mind elpusztult,
Mert a gazda - “tiktak, tiktak” -
Nem hallá, hogy zárat nyitnak.
Meddig űle György a kádban
Lepedővel leszögezve,
Nincs megirva krónikámban.
Csak annyi van följegyezve,
Hogy mihelyt abból kilépe,
Tükröt vévén a kezébe,
Hogy bajuszát felsodorja:
Nem tehette, mert nincsen mit!
Mert bajusza nem nőtt semmit,
De igen a füle s orra!
Nos, ez aktuális ma is, hisz azokat rövidítik, akik becsületesen szerzett pénzből eltartják őket.
harry klein
