A fajvédő HVG megint alulmúlta önmagát: legújabb cikkéből mi más derülne ki, mint hogy a magyar tanárok inkompetensek, pályaalkalmatlanok, intoleránsak, mert szegín romákokat nem tudják kikupálni.
"Természetesen" mondanunk sem kell, hogy finoman szólva fajvédőink nem siettek azon érvek, kutatások, források megemlítésével, amelyek pont azt bizonyítják, megpróbálhatunk a mai oktatás keretei között tenni az antiszociális, deviáns "nevelésű" romákkal: nem fog sikerülni. Annyiszor, de annyiszor linkeltük már az adott cikkeket, de megtesszük még egyszer, hogy világosan bebizonyítsuk: a HVG minden szava hazugság, csúsztatás, fajvédelem. (Link ITT: lásd a "Beszélgessünk egy kicsit az iskolai szegregációról" szekciót az alsó harmadban, valamint, természetesen, a másik linket visszafelé. Kiütéses győzelem, ugye, Kedves Olvasóink?) Hasonlóképp "valamiért" nem láttuk megnevezve azon országokat, amelyekben sikerült civilizálni, integrálni a romákat, és azok nagy tömegben (mondjuk 50%-nál magasabb arányban) a társadalom hasznos, dolgozó, adófizető részeivé váltak. Ilyen példák nincsenek, ui. soha, semmilyen országban nem sikerült a zebra domesztifikálása, az oroszlán báránnyá szelidítése... mit beszélünk, a cigányok integrálása.
Normális, magára bármit is adó ember nem fizet egy ilyen szélsőliberális, az igazsággal köszönő viszonyban nem levő lapért. Következzék a cikk.
Szeretik-e a tanárok a cigány gyerekeket?
2008. november 10. 12:01 | Utolsó módosítás:2008. november 10. 22:20
A pedagógusok egy részének eszébe sem jut, hogy a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai kudarcaiért a gyerekek családján kívül más is, netán maga az iskola és a tanár is felelős lehet. Mindez abból a hatásvizsgálatból derül ki, amelyet integrációs programokban részt vevő tanárok körében végeztek.
Miközben a hátrányos helyzetű és a roma gyerekek, vagyis a nehezebben kezelhető tanulók képzéséhez minél képzettebb tanárokra volna szükség, rendszerint ezek a gyerekek találkoznak a legkevésbé felkészült tanárokkal. „Minél több roma tanul egy iskolában, annál kevesebb egyetemi végzettségű tanár tanítja őket és egyéb készségek terén is (nyelvtudás, számítógépes ismeretek) elmaradásban vannak tanártársaikhoz képest” – magyarázza lapunknak a kutatás eredményeit Fehérvári Anikó, a tanulmány egyik szerzője, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a roma diákokkal teli iskolákban is vannak olyan elhivatott és jól felkészült pedagógusok, akiket a tenni vágyás tart a lerobbant települési sulikban, ám mellettük sok, ambíció nélküli tanár éppen azért ragadt ezekben az intézményekben, mert nincs esélyük arra, hogy nívósabb helyre lépjenek tovább (Kuruc.info: "lépjenek tovább"? Én inkább a "meneküljenek" szót használnám...). „Az oktatási rendszerben nem csak a gyerekek, de a tanárok szintjén is erős szelekció érvényesül” – magyarázza a kutató.
Összesen 147 iskola volt részese azoknak a továbbképzéseknek, amelyeket 2006-2007-ben tartottak, s amelyek célja az iskolán belüli és iskolák közötti szegregáció csökkentése volt. A pedagógusoknak tartott tréningeket az első Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) forrásaiból fizették. A programokban olyan iskolák vehettek részt, amelyekben vagy magas a hátrányos helyzetű (köztük roma) diákok aránya, vagy amelyek azonos önkormányzathoz tartoznak ugyan, de egyikük szegregáló, másikuk szegregált oktatási intézmény.
A tanároknak tartott tréningek, foglalkozások célja természetesen az volt, hogy megtanulják az integrált nevelés-oktatás módszereit, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatásával kapcsolatos pedagógiai eszköztáruk gazdagodjon, illetve az, hogy a szegregáló-szegregált iskolák közötti együttműködés javuljon. (Kuruc.info: "kár", hogy az eredményről nem hallani. OK, elküldték szerencsétlen tanárokat egy tolerancia-tréningre. Mi sült ki belőle? Kevesebb purgyé bukott meg? Több tanult meg olvasni? Jól sejtem, hogy eredmény megintcsak nincs?)
A programot megelőzően és annak befejeztével az Oktatáskutató Intézet két szakembere, Fehérvári Anikó és az időközben elhunyt Liskó Ilona kérdőívvel fordultak a továbbképzésben részt vevő tanárokhoz. A válaszadásra ugyan nem mindenki vállalkozott, de így is a nagyjából másfélszáz iskola 2000 pedagógusának szemléletéről kaptak képet, az egy évvel később a tréningeket követő kérdőívezés nyomán pedig az is kikristályosodott, hogy ez a szemléletmód (például a hátrányos helyzetűekkel, romákkal kapcsolatos nézeteik) a képzés hatására változott-e.
A kutatás nem reprezentatív, az így nyert eredmények nem vonatkoztathatók az összes hazai pedagógusra, hiszen csak a program által célzott iskolák tantesületei (Kuruc.info: sic! "Piacvezető" "minőség" – a HVG...) vettek részt benne, s közülük sem mindenki volt hajlandó válaszolni a kutatók kérdésére. Az azonban mégis egyértelmű, hogy a szegregációra ítélt és a felzárkóztatásra szoruló csoportokkal mennyi olyan pedagógus foglalkozik, aki mélységesen lenézi őket. (Kuruc.info: persze, a tanárok "lenézik" a cigányokat. Szerintem a "rettegnek tőlük" lenne a pontos kifejezés; hiszen gyakorlatilag minden napra jut legalább egy bizonyítottan cigány elkövetőjű tanárverés.) A mintában szereplő magyar pedagógusok roma gyerekekkel kapcsolatos elképzelései ugyanis néha csak nyomokban emlékeztetnek arra, amit egy uniós tagállam felvilágosult szakértelmiségeitől elvárnánk. (Kuruc.info: tessék mondani, megkérdezték a finn, spanyol, olasz, angol, szlovák stb. tanárokat is? Csak hogy képben legyenek. Gondolom nem véletlenül nem idézték ezeket: még a magyaroknál is sokkal durvábban gyűlölik és, ami még fontosabb, üldözik (!) arrafelé a romákat. Hadd utaljunk például a legújabb spanyolországi eseményekre, ugyebár...)
A tréningeket megelőző felmérés mutatott rosszabb eredményt: legtöbbjük szerint a roma gyerekek iskolai kudarcaiért szinte csakis a családjuk a felelős, az iskola, meg annak dolgozói a legkevésbé sem. A válaszadók egyharmada genetikai okokkal magyarázta a cigány gyerekek elmaradó eredményeit (Kuruc.info: talán nincs igazuk? Akik olvasták például EZT, tudják, hogy márpedig igen), azt pedig, hogy sok romát osztanak be gyógypedagógiai osztályokba (Kuruc.info: akárcsak a fejlett, demokratikus mintaországban, Finnországban. Ezt persze "valamiért" nem siettek kihangsúlyozni...), mindössze tíz százalékuk szerint történik az iskola jól felfogott érdeke szerint (pl. a magasabb normatíva, vagy a romáktól való megszabadulás miatt). S miközben a romákra vonatkozó sztereotíp jellemzőkkel 65-93 százalékuk egyetértett, magukat nem sorolták az egyébként előítéletesnek tartott többség közé. Legfeljebb valamely kollégájukat. A nyílt szegregációt nem tartják jó ötletnek, inkább a képességek szerinti szelekció szakmai érve mögé bújtatják. Értsd: a gyöngébb képességűeket a megkérdezettek 70 százaléka szerint el lehet különíteni. Hogy kik a gyöngébb képességűek, az nem vitás. (Kuruc.info: igen, nem vitás, hogy szegín romákokat akkor sem szabad elkülöníteni, ha egyébként súlyosan hátráltatják a tanulni vágyók haladását és sokszor egyenesen az egészségét [pl. a többiekre könnyen "átragadó" tetvesség, amit ugyebár nagyon nehéz kikúrálni]. Lásd pl. a bevezetőben linkelt cikkből továbblinkelt Népszabadság- és (régi) Magyar Hírlap-tanulmányok.)
Minimális elmozdulást tapasztaltak a tanárok szemléletmódjában a kutatók, amikor 2007-ben újra feltették kérdéseiket. Miközben 55 százalék szerint hasznos volt a tréning a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási problémájának megoldása szempontjából, amikor azt vizsgálták, nagyobb felelősséget éreznek-e az – akár roma – gyerekek kudarcos iskolai pályafutása miatt, kiderült, hogy alig éreznek nagyobbat. (Kuruc.info: kellene? Szélmalomharc... és még egyszer megkérjük a balliberális, fajvédő tanulmányírókat: nevezzenek meg a világon egyetlen egy országot, ahol a cigánságot képesek voltak civilizálni, integrálni, tanulásra és munkára bírni! Még a finnek se bírták, pedig nekik aztán, skandináv nép lévén, van pénzük és birkatürelmük!) Picivel nagyobb arányban ismerték fel az iskolai gátló tényezők hatását, de egyúttal a korábbinál is jobban hibáztatták a gyerekek családját, sőt a genetikai tényezőket is. (Kuruc.info: még egyszer megsúgjuk: sokáig én sem hittem el, hogy a cigányság genetikai rongy. Aztán ahogy gyűltek a bizonyítékok, tanulmányok, egyre inkább bebizonyosodott, valóban az...) S 21 százalékról 27 százalékra nőtt csupán azok aránya, akik szerint ezeket a szocializációs tényezőket az iskola jelentősen képes kiegyensúlyozni.
Szelekció és kontraszelekció
Talán éppen a pedagógusok eszköztelensége miatt érzi úgy a választ adó tanárok közel négyötöde, hogy a szocializációs hátrányokat nemigen képes kompenzálni az iskola. Ennek megfelelően – mint az a PISA-felmérésekből következik – a közoktatásnak a hátrányokat nem is sikerül leküzdenie, sem a roma, sem a nem roma tanulók esetében. A tréningeket megelőzően a válaszadó pedagógusok 69 százaléka nem is látott esélyt arra, hogy megvalósuljanak az integrációs célkitűzések, s elsősorban azok vélekedtek így, akik az etnikai elkülönítést rendben lévőnek találják. Arányuk csekély mértékben ugyan, de csökkent a tréningek után (69-ről 61 százalékra). És bár az etnikai alapú szegregációt a hatvanórás tréningek után sem tartotta a többség jó ötletnek, a képességek szerinti különválasztást a többség az integrációt célzó kurzusok után sem ellenezte.
Túlzás volna azt állítani, hogy ez az előítéletes attitűd meglepte volna a szakembereket. „Az uniós forrásokból finanszírozott program eleve azért volt indokolt, mert minden korábbi felmérés szerint a pedagógusainkból hiányoznak a hátrányos helyzetűek nevelésével, képzésével kapcsolatos kompetenciák, mégpedig azért, mert a főiskolán nem tanulnak ilyesmit” – mondja Fehérvári Anikó. Nem tanulták meg, hogy a roma tanulókkal, s családjukkal miként kell bánni, hogyan kezelhetők a konfliktusok, vagy milyen az, amikor egy osztály fele cigány gyerekekből áll. Feltehetően a tanári kar, mint „nyersanyag” is egyre gyöngébb képességű, legalábbis a tanárképző főiskolák felvételi küszöbe rendkívül alacsony. (Kuruc.info: a szokásos ócska duma. Szegín romákokat semmire se tudják megtanítani ezek a kontraszelektált tanárok. Csakhát azt "felejtik el" hozzátenni, hogy ugyebár a PISA-ban évek óta első, azaz világelső általános iskolai tanári karral büszkélkedő Finnországban sem iskolázottabb a cigányság, mint nálunk; ergó semmi, de az égvilágon semmi alapja nincs a tanárok rágalmazásának, lejáratásának, a sz@r rájuk kenésének...) Ráadásul - mint a kutatás alátámasztja - a súlyosabb helyzetben lévő kistelepülési iskolákban fordul elő gyakrabban, hogy a tanárok nem is olyan tárgyat tanítanak, amelyből képzettséget szereztek.
A közalkalmazott "nevelők" egy része tehát masszív előítéletekkel bír, miközben a kistelepülési tanárhiány továbbra is pályán tartja őket. Nehéz ennek örülni, bár tény, ők legalább továbbra is tanítanak. (A kutatás azt nem vizsgálta, hogy a pedagógusok munkájára rányomják-e bélyegüket az előítéletek, azt legfeljebb elképzelni tudjuk.) Fehérvári Anikó szerint két dolog vezethet javuláshoz: hogy a kutatásban vizsgálthoz hasonló képzések folyamatosan segítenek majd a pedagógusok egy-egy csoportját meggyőzni, illetve hogy az előítéleteikben hajthatatlan tanárok mindeközben lassan lecserélődnek azokra, akik már a - bolognai folyamat révén felértékelődött - egyetemi képzéseken tanulják a fent tárgyalt készségeket. De ennek eredményességéhez a közeg, vagyis is a többségi társadalom szemléletváltása szükséges (Kuruc.info: ez egyre nehezebben fog menni, ahogy a cigányok egyre jobban terrorizálnak bennünket és egyre inkább szaporodnak... Bizony, a cigányságnak kéne valamit tennie. Például kiállni a gádzsók elé, és azt mondani: "holnaptól tanulunk, dolgozunk és nem fogadunk el egy fillér segélyt sem". Hadd utaljunk legfontosabbként az általunk is propagált, kapcsolódó advocatusdiaboli, ill. a Sasika-cikkekre. Elképzelhetőnek tart egy ilyen fordulatot a Kedves Olvasó? Hiszen mindannyian tudjuk, az egy szem Lakatos Attila kivételével ma milyenek a romák vezetői. Önvizsgálat, önkritika, a saját hibák elismerése? Olyan egyszerűen nem létezik a számukra). "A tanárok nem térnek el a többségtől, csak annyira előítéletesek, mint mások, sőt örüljünk, hogy ők egy kicsit talán kevésbé" - summázza kutatásuk eredményét Fehérvári.
Keretes: Bemutató: november 20-án
A kutatás főbb eredményeit és az erről megjelenő könyvet Liskó Ilona emlékkonferencián mutatják be november 20-án, a Károlyi palotában.
Kuruc.info – A.S.
"Természetesen" mondanunk sem kell, hogy finoman szólva fajvédőink nem siettek azon érvek, kutatások, források megemlítésével, amelyek pont azt bizonyítják, megpróbálhatunk a mai oktatás keretei között tenni az antiszociális, deviáns "nevelésű" romákkal: nem fog sikerülni. Annyiszor, de annyiszor linkeltük már az adott cikkeket, de megtesszük még egyszer, hogy világosan bebizonyítsuk: a HVG minden szava hazugság, csúsztatás, fajvédelem. (Link ITT: lásd a "Beszélgessünk egy kicsit az iskolai szegregációról" szekciót az alsó harmadban, valamint, természetesen, a másik linket visszafelé. Kiütéses győzelem, ugye, Kedves Olvasóink?) Hasonlóképp "valamiért" nem láttuk megnevezve azon országokat, amelyekben sikerült civilizálni, integrálni a romákat, és azok nagy tömegben (mondjuk 50%-nál magasabb arányban) a társadalom hasznos, dolgozó, adófizető részeivé váltak. Ilyen példák nincsenek, ui. soha, semmilyen országban nem sikerült a zebra domesztifikálása, az oroszlán báránnyá szelidítése... mit beszélünk, a cigányok integrálása.
Normális, magára bármit is adó ember nem fizet egy ilyen szélsőliberális, az igazsággal köszönő viszonyban nem levő lapért. Következzék a cikk.
Szeretik-e a tanárok a cigány gyerekeket?
2008. november 10. 12:01 | Utolsó módosítás:2008. november 10. 22:20
A pedagógusok egy részének eszébe sem jut, hogy a hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai kudarcaiért a gyerekek családján kívül más is, netán maga az iskola és a tanár is felelős lehet. Mindez abból a hatásvizsgálatból derül ki, amelyet integrációs programokban részt vevő tanárok körében végeztek.
Miközben a hátrányos helyzetű és a roma gyerekek, vagyis a nehezebben kezelhető tanulók képzéséhez minél képzettebb tanárokra volna szükség, rendszerint ezek a gyerekek találkoznak a legkevésbé felkészült tanárokkal. „Minél több roma tanul egy iskolában, annál kevesebb egyetemi végzettségű tanár tanítja őket és egyéb készségek terén is (nyelvtudás, számítógépes ismeretek) elmaradásban vannak tanártársaikhoz képest” – magyarázza lapunknak a kutatás eredményeit Fehérvári Anikó, a tanulmány egyik szerzője, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a roma diákokkal teli iskolákban is vannak olyan elhivatott és jól felkészült pedagógusok, akiket a tenni vágyás tart a lerobbant települési sulikban, ám mellettük sok, ambíció nélküli tanár éppen azért ragadt ezekben az intézményekben, mert nincs esélyük arra, hogy nívósabb helyre lépjenek tovább (Kuruc.info: "lépjenek tovább"? Én inkább a "meneküljenek" szót használnám...). „Az oktatási rendszerben nem csak a gyerekek, de a tanárok szintjén is erős szelekció érvényesül” – magyarázza a kutató.
Összesen 147 iskola volt részese azoknak a továbbképzéseknek, amelyeket 2006-2007-ben tartottak, s amelyek célja az iskolán belüli és iskolák közötti szegregáció csökkentése volt. A pedagógusoknak tartott tréningeket az első Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) forrásaiból fizették. A programokban olyan iskolák vehettek részt, amelyekben vagy magas a hátrányos helyzetű (köztük roma) diákok aránya, vagy amelyek azonos önkormányzathoz tartoznak ugyan, de egyikük szegregáló, másikuk szegregált oktatási intézmény.
A tanároknak tartott tréningek, foglalkozások célja természetesen az volt, hogy megtanulják az integrált nevelés-oktatás módszereit, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatásával kapcsolatos pedagógiai eszköztáruk gazdagodjon, illetve az, hogy a szegregáló-szegregált iskolák közötti együttműködés javuljon. (Kuruc.info: "kár", hogy az eredményről nem hallani. OK, elküldték szerencsétlen tanárokat egy tolerancia-tréningre. Mi sült ki belőle? Kevesebb purgyé bukott meg? Több tanult meg olvasni? Jól sejtem, hogy eredmény megintcsak nincs?)
A programot megelőzően és annak befejeztével az Oktatáskutató Intézet két szakembere, Fehérvári Anikó és az időközben elhunyt Liskó Ilona kérdőívvel fordultak a továbbképzésben részt vevő tanárokhoz. A válaszadásra ugyan nem mindenki vállalkozott, de így is a nagyjából másfélszáz iskola 2000 pedagógusának szemléletéről kaptak képet, az egy évvel később a tréningeket követő kérdőívezés nyomán pedig az is kikristályosodott, hogy ez a szemléletmód (például a hátrányos helyzetűekkel, romákkal kapcsolatos nézeteik) a képzés hatására változott-e.
A kutatás nem reprezentatív, az így nyert eredmények nem vonatkoztathatók az összes hazai pedagógusra, hiszen csak a program által célzott iskolák tantesületei (Kuruc.info: sic! "Piacvezető" "minőség" – a HVG...) vettek részt benne, s közülük sem mindenki volt hajlandó válaszolni a kutatók kérdésére. Az azonban mégis egyértelmű, hogy a szegregációra ítélt és a felzárkóztatásra szoruló csoportokkal mennyi olyan pedagógus foglalkozik, aki mélységesen lenézi őket. (Kuruc.info: persze, a tanárok "lenézik" a cigányokat. Szerintem a "rettegnek tőlük" lenne a pontos kifejezés; hiszen gyakorlatilag minden napra jut legalább egy bizonyítottan cigány elkövetőjű tanárverés.) A mintában szereplő magyar pedagógusok roma gyerekekkel kapcsolatos elképzelései ugyanis néha csak nyomokban emlékeztetnek arra, amit egy uniós tagállam felvilágosult szakértelmiségeitől elvárnánk. (Kuruc.info: tessék mondani, megkérdezték a finn, spanyol, olasz, angol, szlovák stb. tanárokat is? Csak hogy képben legyenek. Gondolom nem véletlenül nem idézték ezeket: még a magyaroknál is sokkal durvábban gyűlölik és, ami még fontosabb, üldözik (!) arrafelé a romákat. Hadd utaljunk például a legújabb spanyolországi eseményekre, ugyebár...)
A tréningeket megelőző felmérés mutatott rosszabb eredményt: legtöbbjük szerint a roma gyerekek iskolai kudarcaiért szinte csakis a családjuk a felelős, az iskola, meg annak dolgozói a legkevésbé sem. A válaszadók egyharmada genetikai okokkal magyarázta a cigány gyerekek elmaradó eredményeit (Kuruc.info: talán nincs igazuk? Akik olvasták például EZT, tudják, hogy márpedig igen), azt pedig, hogy sok romát osztanak be gyógypedagógiai osztályokba (Kuruc.info: akárcsak a fejlett, demokratikus mintaországban, Finnországban. Ezt persze "valamiért" nem siettek kihangsúlyozni...), mindössze tíz százalékuk szerint történik az iskola jól felfogott érdeke szerint (pl. a magasabb normatíva, vagy a romáktól való megszabadulás miatt). S miközben a romákra vonatkozó sztereotíp jellemzőkkel 65-93 százalékuk egyetértett, magukat nem sorolták az egyébként előítéletesnek tartott többség közé. Legfeljebb valamely kollégájukat. A nyílt szegregációt nem tartják jó ötletnek, inkább a képességek szerinti szelekció szakmai érve mögé bújtatják. Értsd: a gyöngébb képességűeket a megkérdezettek 70 százaléka szerint el lehet különíteni. Hogy kik a gyöngébb képességűek, az nem vitás. (Kuruc.info: igen, nem vitás, hogy szegín romákokat akkor sem szabad elkülöníteni, ha egyébként súlyosan hátráltatják a tanulni vágyók haladását és sokszor egyenesen az egészségét [pl. a többiekre könnyen "átragadó" tetvesség, amit ugyebár nagyon nehéz kikúrálni]. Lásd pl. a bevezetőben linkelt cikkből továbblinkelt Népszabadság- és (régi) Magyar Hírlap-tanulmányok.)
Minimális elmozdulást tapasztaltak a tanárok szemléletmódjában a kutatók, amikor 2007-ben újra feltették kérdéseiket. Miközben 55 százalék szerint hasznos volt a tréning a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási problémájának megoldása szempontjából, amikor azt vizsgálták, nagyobb felelősséget éreznek-e az – akár roma – gyerekek kudarcos iskolai pályafutása miatt, kiderült, hogy alig éreznek nagyobbat. (Kuruc.info: kellene? Szélmalomharc... és még egyszer megkérjük a balliberális, fajvédő tanulmányírókat: nevezzenek meg a világon egyetlen egy országot, ahol a cigánságot képesek voltak civilizálni, integrálni, tanulásra és munkára bírni! Még a finnek se bírták, pedig nekik aztán, skandináv nép lévén, van pénzük és birkatürelmük!) Picivel nagyobb arányban ismerték fel az iskolai gátló tényezők hatását, de egyúttal a korábbinál is jobban hibáztatták a gyerekek családját, sőt a genetikai tényezőket is. (Kuruc.info: még egyszer megsúgjuk: sokáig én sem hittem el, hogy a cigányság genetikai rongy. Aztán ahogy gyűltek a bizonyítékok, tanulmányok, egyre inkább bebizonyosodott, valóban az...) S 21 százalékról 27 százalékra nőtt csupán azok aránya, akik szerint ezeket a szocializációs tényezőket az iskola jelentősen képes kiegyensúlyozni.
Szelekció és kontraszelekció
Talán éppen a pedagógusok eszköztelensége miatt érzi úgy a választ adó tanárok közel négyötöde, hogy a szocializációs hátrányokat nemigen képes kompenzálni az iskola. Ennek megfelelően – mint az a PISA-felmérésekből következik – a közoktatásnak a hátrányokat nem is sikerül leküzdenie, sem a roma, sem a nem roma tanulók esetében. A tréningeket megelőzően a válaszadó pedagógusok 69 százaléka nem is látott esélyt arra, hogy megvalósuljanak az integrációs célkitűzések, s elsősorban azok vélekedtek így, akik az etnikai elkülönítést rendben lévőnek találják. Arányuk csekély mértékben ugyan, de csökkent a tréningek után (69-ről 61 százalékra). És bár az etnikai alapú szegregációt a hatvanórás tréningek után sem tartotta a többség jó ötletnek, a képességek szerinti különválasztást a többség az integrációt célzó kurzusok után sem ellenezte.
Túlzás volna azt állítani, hogy ez az előítéletes attitűd meglepte volna a szakembereket. „Az uniós forrásokból finanszírozott program eleve azért volt indokolt, mert minden korábbi felmérés szerint a pedagógusainkból hiányoznak a hátrányos helyzetűek nevelésével, képzésével kapcsolatos kompetenciák, mégpedig azért, mert a főiskolán nem tanulnak ilyesmit” – mondja Fehérvári Anikó. Nem tanulták meg, hogy a roma tanulókkal, s családjukkal miként kell bánni, hogyan kezelhetők a konfliktusok, vagy milyen az, amikor egy osztály fele cigány gyerekekből áll. Feltehetően a tanári kar, mint „nyersanyag” is egyre gyöngébb képességű, legalábbis a tanárképző főiskolák felvételi küszöbe rendkívül alacsony. (Kuruc.info: a szokásos ócska duma. Szegín romákokat semmire se tudják megtanítani ezek a kontraszelektált tanárok. Csakhát azt "felejtik el" hozzátenni, hogy ugyebár a PISA-ban évek óta első, azaz világelső általános iskolai tanári karral büszkélkedő Finnországban sem iskolázottabb a cigányság, mint nálunk; ergó semmi, de az égvilágon semmi alapja nincs a tanárok rágalmazásának, lejáratásának, a sz@r rájuk kenésének...) Ráadásul - mint a kutatás alátámasztja - a súlyosabb helyzetben lévő kistelepülési iskolákban fordul elő gyakrabban, hogy a tanárok nem is olyan tárgyat tanítanak, amelyből képzettséget szereztek.
A közalkalmazott "nevelők" egy része tehát masszív előítéletekkel bír, miközben a kistelepülési tanárhiány továbbra is pályán tartja őket. Nehéz ennek örülni, bár tény, ők legalább továbbra is tanítanak. (A kutatás azt nem vizsgálta, hogy a pedagógusok munkájára rányomják-e bélyegüket az előítéletek, azt legfeljebb elképzelni tudjuk.) Fehérvári Anikó szerint két dolog vezethet javuláshoz: hogy a kutatásban vizsgálthoz hasonló képzések folyamatosan segítenek majd a pedagógusok egy-egy csoportját meggyőzni, illetve hogy az előítéleteikben hajthatatlan tanárok mindeközben lassan lecserélődnek azokra, akik már a - bolognai folyamat révén felértékelődött - egyetemi képzéseken tanulják a fent tárgyalt készségeket. De ennek eredményességéhez a közeg, vagyis is a többségi társadalom szemléletváltása szükséges (Kuruc.info: ez egyre nehezebben fog menni, ahogy a cigányok egyre jobban terrorizálnak bennünket és egyre inkább szaporodnak... Bizony, a cigányságnak kéne valamit tennie. Például kiállni a gádzsók elé, és azt mondani: "holnaptól tanulunk, dolgozunk és nem fogadunk el egy fillér segélyt sem". Hadd utaljunk legfontosabbként az általunk is propagált, kapcsolódó advocatusdiaboli, ill. a Sasika-cikkekre. Elképzelhetőnek tart egy ilyen fordulatot a Kedves Olvasó? Hiszen mindannyian tudjuk, az egy szem Lakatos Attila kivételével ma milyenek a romák vezetői. Önvizsgálat, önkritika, a saját hibák elismerése? Olyan egyszerűen nem létezik a számukra). "A tanárok nem térnek el a többségtől, csak annyira előítéletesek, mint mások, sőt örüljünk, hogy ők egy kicsit talán kevésbé" - summázza kutatásuk eredményét Fehérvári.
Keretes: Bemutató: november 20-án
A kutatás főbb eredményeit és az erről megjelenő könyvet Liskó Ilona emlékkonferencián mutatják be november 20-án, a Károlyi palotában.
Kuruc.info – A.S.
amati - Tornyi Győző plusz kommentárja (forrás: zsIndex cigótopic):
Az meg már csak hab a tortán, hogy a T. "kutató" egyetemi diplomásokat vizionál az általános iskolákba, esetleg már az alsó tagozatra is?
Meg olyan megfogalmazásokat használ, hogy "más módszertant, más oktatási-nevelési gyakorlatot igényelnek". (Ha a szóhasználat nem is ez, de a konklúzió igen.)
Tessék mondani: Más állatfajtáról van sz? Vagy a szerencsétlen pedagógus tartson 45 perc alatt 2 órát? Egyet a normál szocializációval és képességekkel rendelkezőek számára, egyet meg a hhh-s gyerekeknek?
Vagy a T "kutató" nem ismeri azt a nagyon régi bölcsességet, hogy "minden lánc olyan erős, mint alkotó láncszemei közül a leggyengébb!"?????
Vagy csak azzal nincs tisztában, hogy a család visszahúzó ereje ellen a tanerő vért izzadva sem képes ellensúlyt képezni?
Vagy azzal nincs tisztában szegény feje, hogy egy normál osztályba "beintegrálnak" csak négy gyereket, akik közül egy szellemileg visszamaradott de egyébként jószándékú, egy nagymértékben mozgáskorlátozott de szellemileg ép, egy hiperaktív, egy meg olyan családi háttérrel rendelkezik, hogy alapvető szocializációs hiányai vannak, meg beszélni nem tud, meg emellé még agresszív, hazudozós, fegyelmezetlen és fegyelmezhetetlen, és ő lesz az osztály 32. tagja, akkor a pedagógus vajh mit is tehet?
És akkor van képe olyan kijelentéshez, hogy a pedagógusok 52-93%-a "előítéletes"? Holott csak ismeretei vannak az oktatásban, annak gyakorlatában, ellentétben a T. "kutatókkal", akik gyereket még a büdös életben nem láttak?
Hogyan meri egyáltalán említeni az iskolai NEVELÉST, amikor pont ez a liberálisnak mondott csürhe volt az, amelyik gyakorlatilag kitiltotta az iskolákból a nevelést, azt hangsúlyozva, hogy a nevelés a család feladata, az iskola az oktatásra, a tudás továbbadására szolgál!!! Most meg számon akarja kérni, hogy hogyan is nem képes a családi nevelés abszolut hiányát ellensúlyozni a tanító??
Hogy apukája miért nem széklábat csinált helyette?? :-(((((
Az meg már csak hab a tortán, hogy a T. "kutató" egyetemi diplomásokat vizionál az általános iskolákba, esetleg már az alsó tagozatra is?
Meg olyan megfogalmazásokat használ, hogy "más módszertant, más oktatási-nevelési gyakorlatot igényelnek". (Ha a szóhasználat nem is ez, de a konklúzió igen.)
Tessék mondani: Más állatfajtáról van sz? Vagy a szerencsétlen pedagógus tartson 45 perc alatt 2 órát? Egyet a normál szocializációval és képességekkel rendelkezőek számára, egyet meg a hhh-s gyerekeknek?
Vagy a T "kutató" nem ismeri azt a nagyon régi bölcsességet, hogy "minden lánc olyan erős, mint alkotó láncszemei közül a leggyengébb!"?????
Vagy csak azzal nincs tisztában, hogy a család visszahúzó ereje ellen a tanerő vért izzadva sem képes ellensúlyt képezni?
Vagy azzal nincs tisztában szegény feje, hogy egy normál osztályba "beintegrálnak" csak négy gyereket, akik közül egy szellemileg visszamaradott de egyébként jószándékú, egy nagymértékben mozgáskorlátozott de szellemileg ép, egy hiperaktív, egy meg olyan családi háttérrel rendelkezik, hogy alapvető szocializációs hiányai vannak, meg beszélni nem tud, meg emellé még agresszív, hazudozós, fegyelmezetlen és fegyelmezhetetlen, és ő lesz az osztály 32. tagja, akkor a pedagógus vajh mit is tehet?
És akkor van képe olyan kijelentéshez, hogy a pedagógusok 52-93%-a "előítéletes"? Holott csak ismeretei vannak az oktatásban, annak gyakorlatában, ellentétben a T. "kutatókkal", akik gyereket még a büdös életben nem láttak?
Hogyan meri egyáltalán említeni az iskolai NEVELÉST, amikor pont ez a liberálisnak mondott csürhe volt az, amelyik gyakorlatilag kitiltotta az iskolákból a nevelést, azt hangsúlyozva, hogy a nevelés a család feladata, az iskola az oktatásra, a tudás továbbadására szolgál!!! Most meg számon akarja kérni, hogy hogyan is nem képes a családi nevelés abszolut hiányát ellensúlyozni a tanító??
Hogy apukája miért nem széklábat csinált helyette?? :-(((((
