Az elmúlt egy-két nap során egyértelműsödött (lásd EZT), hogy az ügyben a rendőrség nem (kíván) csinál(ni) semmit, az alájuk dolgozó sajtótermékek meg boldogan kiszolgálják a parancsaikat. Idézzük a legújabb híreket a STOP-ról, ill. az RTL Klubról; utána pedig jól szétszedjük őket.
1. cikk: Bármi történhetett a francia lánnyal - nagyon sokat ivott, az biztos - újabb részletek!
A BRFK egyelőre nem talált bűncselekményre utaló nyomot az egy hónappal ezelőtt Budapesten eltűnt francia diáklány kapcsán. Ezzel együtt minden lehetőséget fenntartanak, a véletlen Dunába eséstől a gyilkosságig egyaránt.
Mint azt a főkapitány bűnügyi helyettese közölte, azért kívántak részletes tájékoztatást adni a rejtélyes eset kapcsán, mivel a sajtóban már eddig is számos pontatlan információ látott napvilágot. Bodnár Zsolt közölte: "sajnos most már kezdünk átesni a ló túlsó oldalára, s egészen vad híresztelések és feltételezések kerülnek felszínre. S mivel nincs takargatnivalónk az ügyben, szeretnénk kimerítő és alapos információkat nyújtani".
Tóth Gábor rendőrfőkapitány egy hét nyomozóból álló csoportot hozott létre a 22 éves Ophélie Bretnacher felkutatására, aki az Erasmus-program keretében tavaly szeptember óta tanult a Budapesti Corvinus Egyetemen. Persze a rendőrök mellett több szerv alakulatai, így például tűzoltók és a vízi rendészet munkatársai is részt vettek a kutatásban. A félreértések elkerülése végett leszögezte: ilyen körülmények között a rendőrségnek közigazgatási eljárás keretében van lehetősége vizsgálódni, nem mellőzve persze azon nyomozati cselekményeket sem, amelyek ilyenkor szükségesek. "Úgy gondolom, szégyenkeznivalónk nincs, hiszen a hasonló esetekhez képest rengeteg adatot gyűjtöttünk össze, s szépen tudtuk a történteket rekonstruálni. Persze a korona még hiányzik, de ez ilyenkor sokszor már nem a rendőrségen múlik" - közölte a tábornok.
A részletekről Seres Ernő, a II. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője elmondta: a nyomozás december 5-én indult meg, amikor is a diáklány főbérlője bejelentést tett lakója eltűnéséről. Munkatársai előtt már ekkor világossá vált, hogy nem szokványos esettel állnak szemben. Ekkor még csupán annyi információ állt rendelkezésükre, hogy a lány táskáját - benne iratokkal és egy mobiltelefonnal - két olasz állampolgárságú férfi (akikről később kiderült, hogy soha nem látták előtte Ophélie-t) a Lánchíd pesti hídfőjénél találta meg, egy korlátnak támasztva. Az egyik elsődleges feladat az volt a nyomozók számára, hogy a közterületi kamerák felvételeit megvizsgálják, ezek segítségével rekonstruálják a lány mozgását. Mintegy 80-100 kamera anyagának áttekintése után arra jutottak, hogy az egyik Dohány utcai szórakozóhelyről december 5-én 2 óra 45 perc körül távozott. Három perccel később a Madách téri térfigyelő képein is feltűnt, majd 2 óra 52 perckor látszik, amint a Király utca felől elindul a József Attila utca irányába. Az utolsó felvétel pedig, amelyen még látható, akkor mutatja a lányt, amikor a Bazilika felől bemegy a Zrínyi utcába, majd 3 órakor megérkezik a Roosevelt térre.
A környéken egyébként az ebben az időpontban ott tartózkodó személyek közül nagyon sokat megkérdeztek a rendőrök (hajléktalanokat, taxisokat), ám senki sem tudott érdemleges információval szolgálni. A szórakozóhelyen vele tartózkodó barátok is csupán annyit tudtak elmondani, hogy az amúgy víg kedélyű Ophélie meglehetősen szomorú volt azokban a napokban, ám az okokról nem tudtak nyilatkozni. A szülők szerint elképzelhető, hogy csupán amiatt volt lányuknak rossz kedve (mint történt az egy korábbi hasonló, prágai kurzus végén is), hogy hamarosan el kell hagynia Budapestet. A csoporttársak mindenesetre annyit közöltek a rendőrökkel, hogy a diáklány azokban az órákban jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott: az előző szórakozóhelyen egy üveg sört és egy felest ivott, majd áttérve a Dohány utcába, fél 11 és fél 3 között még 6-6 adagot gurított le ugyanezekből a szeszes italokból. Ennek ellenére a kamerák felvételei nem tanúskodnak olyan állapotról, amely azt bizonyította volna, hogy az italok komolyabban megviselték volna a lányt.
A történet vizsgálata során képbe került még egy szintén olasz fiú is, aki a hónapok során igen közeli kapcsolatba került Ophélie-vel - olyannyira, hogy a lány telefonbeszélgetései 70-80 százalékát vele bonyolította. A rendőrök azonban egyelőre kizárják, hogy köze lenne a lány eltűnéséhez. Az elhangzottakhoz Philippe Dassonville, Franciaország budapesti nagykövetségének rendészeti attaséja hozzáfűzte: a francia fél az ügy kezdetétől tökéletes összhangban működött a magyar rendőrökkel, s rendszeres információcserét bonyolítottak. Egy időben egyébként a francia csendőrség is ellátogatott Magyarországra, s ők is átvizsgálták a Duna egy szakaszát. Hangsúlyozta: magyar kollégáikkal együtt ők is minden hipotézist nyitva tartanak.
2. cikk: RTL Klub:
„A téren lévő egyébként összes kamera felvétele elemzésre, értékelésre került, azokon egyiken sem látszik az, hogy az eltűnt személy felmenne a hídra, vagy esetleg más irányba a Roosevelt térről elhaladna. Egyet tudunk száz százalék biztosan, hogy a táskáját kettő olasz fiatalember a Lánchíd pesti hídfőjénél megtalálja” – mondta Seres Ernő, a II. kerületi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője.
A francia lányról barátai sem tudnak semmit. A rendőrség szerint egyik csoporttársával, egy olasz fiatalemberrel állt szorosabb kapcsolatban, vele beszélt utoljára telefonon, de a szórakozóhelyről külön mentek el.
Annyit lehet még tudni, hogy a lány laptopjáról eltűnése után valaki többször adatokat törölt le. Hogy pontosan ki és milyeneket, azt a rendőrség még vizsgálja.
Az eltűnt francia lány szülei hétfőn a Fővárosi Főügyészségen is feljelentést tettek, mert szerintük akár emberrablás is történhetett. De az ügyészség ezt most elutasította, az ő álláspontjuk ugyanis az, hogy egyelőre nincsen semmilyen bűncselekményre utaló adat.
Kuruc.info: menjünk szépen sorban.
1.) Este fél 11 és fél 3 között, azaz négy óra alatt (az addigi 1-1 mellett) 6-6 adagot gurított le az üveg sörből, ill. a felesből. Tessék mondani, hol van az az 50 kiló körüli (testsúlykilogrammra kell elosztani az alkoholt), 22 éves lány, akit ez a mennyiség, ilyen rövid idő alatt, ne ütne ki? Különösen ha a szervezete nem volt hozzászokva a rendszeres iváshoz (márpedig nem volt)? Csak és kizárólag akkor bírt volna meginni ekkora mennyiséget, és utána még jó ütemben masírozni, ha masszív alkoholista lett volna. Ennek meg pont az ellentettje igaz: egy olyan házaspárnál bébiszitterkedett, amelynek a férfitagja orvos. Nos, egy orvos biztosan kiszúrja, ha valaki masszív alkoholista - és alkoholistára nyilván nem bízza a kisgyereket...
Mindez még a különben kifejezetten kormánypárti és a rendőrség hátsó felét nyaló (lásd a Rakamaz és Gárda-ügybeli, rendkívül ocsmány és gusztustalan ámokfutásukat) STOP-nak is szöget ütött a fejébe: le is írták a következőt: “Ennek ellenére a kamerák felvételei nem tanúskodnak olyan állapotról, amely azt bizonyította volna, hogy az italok komolyabban megviselték volna a lányt.” Finoman szólva… Mindenki, aki látta a TV-ben is bemutatott, valamint ITT (ugyanezt replikáltuk cikkünk alján, hogy a Nokia, iPhone stb. telefonokat használó felhasználóink is közvetlenül, mobil készülékükön megnézhessék azt) található videókat, biztosan konstatálta, hogy ilyen sebességgel és nyílegyenesen ennyi és ilyen töménységű ital ledöntése után egész egyszerűen képtelenség mozogni. Még egy sokkal testesebb, így kevésbé “mérgezhető” férfit is kiütne ekkora mennyiség ilyen rövid idő alatt, hát még egy törékeny, még csak véletlenül sem hájas lányt…
Valaki itt kőkeményen hazudik. Vajon ki? A megfejtésért kérjük, Kedves Olvasóink gondolják át a következő, dec. 18-i Magyar Hírlap-idézetet (eredeti ITT):
1. cikk: Bármi történhetett a francia lánnyal - nagyon sokat ivott, az biztos - újabb részletek!
A BRFK egyelőre nem talált bűncselekményre utaló nyomot az egy hónappal ezelőtt Budapesten eltűnt francia diáklány kapcsán. Ezzel együtt minden lehetőséget fenntartanak, a véletlen Dunába eséstől a gyilkosságig egyaránt.
Mint azt a főkapitány bűnügyi helyettese közölte, azért kívántak részletes tájékoztatást adni a rejtélyes eset kapcsán, mivel a sajtóban már eddig is számos pontatlan információ látott napvilágot. Bodnár Zsolt közölte: "sajnos most már kezdünk átesni a ló túlsó oldalára, s egészen vad híresztelések és feltételezések kerülnek felszínre. S mivel nincs takargatnivalónk az ügyben, szeretnénk kimerítő és alapos információkat nyújtani".
Tóth Gábor rendőrfőkapitány egy hét nyomozóból álló csoportot hozott létre a 22 éves Ophélie Bretnacher felkutatására, aki az Erasmus-program keretében tavaly szeptember óta tanult a Budapesti Corvinus Egyetemen. Persze a rendőrök mellett több szerv alakulatai, így például tűzoltók és a vízi rendészet munkatársai is részt vettek a kutatásban. A félreértések elkerülése végett leszögezte: ilyen körülmények között a rendőrségnek közigazgatási eljárás keretében van lehetősége vizsgálódni, nem mellőzve persze azon nyomozati cselekményeket sem, amelyek ilyenkor szükségesek. "Úgy gondolom, szégyenkeznivalónk nincs, hiszen a hasonló esetekhez képest rengeteg adatot gyűjtöttünk össze, s szépen tudtuk a történteket rekonstruálni. Persze a korona még hiányzik, de ez ilyenkor sokszor már nem a rendőrségen múlik" - közölte a tábornok.
A részletekről Seres Ernő, a II. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője elmondta: a nyomozás december 5-én indult meg, amikor is a diáklány főbérlője bejelentést tett lakója eltűnéséről. Munkatársai előtt már ekkor világossá vált, hogy nem szokványos esettel állnak szemben. Ekkor még csupán annyi információ állt rendelkezésükre, hogy a lány táskáját - benne iratokkal és egy mobiltelefonnal - két olasz állampolgárságú férfi (akikről később kiderült, hogy soha nem látták előtte Ophélie-t) a Lánchíd pesti hídfőjénél találta meg, egy korlátnak támasztva. Az egyik elsődleges feladat az volt a nyomozók számára, hogy a közterületi kamerák felvételeit megvizsgálják, ezek segítségével rekonstruálják a lány mozgását. Mintegy 80-100 kamera anyagának áttekintése után arra jutottak, hogy az egyik Dohány utcai szórakozóhelyről december 5-én 2 óra 45 perc körül távozott. Három perccel később a Madách téri térfigyelő képein is feltűnt, majd 2 óra 52 perckor látszik, amint a Király utca felől elindul a József Attila utca irányába. Az utolsó felvétel pedig, amelyen még látható, akkor mutatja a lányt, amikor a Bazilika felől bemegy a Zrínyi utcába, majd 3 órakor megérkezik a Roosevelt térre.
A környéken egyébként az ebben az időpontban ott tartózkodó személyek közül nagyon sokat megkérdeztek a rendőrök (hajléktalanokat, taxisokat), ám senki sem tudott érdemleges információval szolgálni. A szórakozóhelyen vele tartózkodó barátok is csupán annyit tudtak elmondani, hogy az amúgy víg kedélyű Ophélie meglehetősen szomorú volt azokban a napokban, ám az okokról nem tudtak nyilatkozni. A szülők szerint elképzelhető, hogy csupán amiatt volt lányuknak rossz kedve (mint történt az egy korábbi hasonló, prágai kurzus végén is), hogy hamarosan el kell hagynia Budapestet. A csoporttársak mindenesetre annyit közöltek a rendőrökkel, hogy a diáklány azokban az órákban jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott: az előző szórakozóhelyen egy üveg sört és egy felest ivott, majd áttérve a Dohány utcába, fél 11 és fél 3 között még 6-6 adagot gurított le ugyanezekből a szeszes italokból. Ennek ellenére a kamerák felvételei nem tanúskodnak olyan állapotról, amely azt bizonyította volna, hogy az italok komolyabban megviselték volna a lányt.
A történet vizsgálata során képbe került még egy szintén olasz fiú is, aki a hónapok során igen közeli kapcsolatba került Ophélie-vel - olyannyira, hogy a lány telefonbeszélgetései 70-80 százalékát vele bonyolította. A rendőrök azonban egyelőre kizárják, hogy köze lenne a lány eltűnéséhez. Az elhangzottakhoz Philippe Dassonville, Franciaország budapesti nagykövetségének rendészeti attaséja hozzáfűzte: a francia fél az ügy kezdetétől tökéletes összhangban működött a magyar rendőrökkel, s rendszeres információcserét bonyolítottak. Egy időben egyébként a francia csendőrség is ellátogatott Magyarországra, s ők is átvizsgálták a Duna egy szakaszát. Hangsúlyozta: magyar kollégáikkal együtt ők is minden hipotézist nyitva tartanak.
2. cikk: RTL Klub:
„A téren lévő egyébként összes kamera felvétele elemzésre, értékelésre került, azokon egyiken sem látszik az, hogy az eltűnt személy felmenne a hídra, vagy esetleg más irányba a Roosevelt térről elhaladna. Egyet tudunk száz százalék biztosan, hogy a táskáját kettő olasz fiatalember a Lánchíd pesti hídfőjénél megtalálja” – mondta Seres Ernő, a II. kerületi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője.
A francia lányról barátai sem tudnak semmit. A rendőrség szerint egyik csoporttársával, egy olasz fiatalemberrel állt szorosabb kapcsolatban, vele beszélt utoljára telefonon, de a szórakozóhelyről külön mentek el.
Annyit lehet még tudni, hogy a lány laptopjáról eltűnése után valaki többször adatokat törölt le. Hogy pontosan ki és milyeneket, azt a rendőrség még vizsgálja.
Az eltűnt francia lány szülei hétfőn a Fővárosi Főügyészségen is feljelentést tettek, mert szerintük akár emberrablás is történhetett. De az ügyészség ezt most elutasította, az ő álláspontjuk ugyanis az, hogy egyelőre nincsen semmilyen bűncselekményre utaló adat.
Kuruc.info: menjünk szépen sorban.
1.) Este fél 11 és fél 3 között, azaz négy óra alatt (az addigi 1-1 mellett) 6-6 adagot gurított le az üveg sörből, ill. a felesből. Tessék mondani, hol van az az 50 kiló körüli (testsúlykilogrammra kell elosztani az alkoholt), 22 éves lány, akit ez a mennyiség, ilyen rövid idő alatt, ne ütne ki? Különösen ha a szervezete nem volt hozzászokva a rendszeres iváshoz (márpedig nem volt)? Csak és kizárólag akkor bírt volna meginni ekkora mennyiséget, és utána még jó ütemben masírozni, ha masszív alkoholista lett volna. Ennek meg pont az ellentettje igaz: egy olyan házaspárnál bébiszitterkedett, amelynek a férfitagja orvos. Nos, egy orvos biztosan kiszúrja, ha valaki masszív alkoholista - és alkoholistára nyilván nem bízza a kisgyereket...
Mindez még a különben kifejezetten kormánypárti és a rendőrség hátsó felét nyaló (lásd a Rakamaz és Gárda-ügybeli, rendkívül ocsmány és gusztustalan ámokfutásukat) STOP-nak is szöget ütött a fejébe: le is írták a következőt: “Ennek ellenére a kamerák felvételei nem tanúskodnak olyan állapotról, amely azt bizonyította volna, hogy az italok komolyabban megviselték volna a lányt.” Finoman szólva… Mindenki, aki látta a TV-ben is bemutatott, valamint ITT (ugyanezt replikáltuk cikkünk alján, hogy a Nokia, iPhone stb. telefonokat használó felhasználóink is közvetlenül, mobil készülékükön megnézhessék azt) található videókat, biztosan konstatálta, hogy ilyen sebességgel és nyílegyenesen ennyi és ilyen töménységű ital ledöntése után egész egyszerűen képtelenség mozogni. Még egy sokkal testesebb, így kevésbé “mérgezhető” férfit is kiütne ekkora mennyiség ilyen rövid idő alatt, hát még egy törékeny, még csak véletlenül sem hájas lányt…
Valaki itt kőkeményen hazudik. Vajon ki? A megfejtésért kérjük, Kedves Olvasóink gondolják át a következő, dec. 18-i Magyar Hírlap-idézetet (eredeti ITT):
"A szintén Erasmus-ösztöndíjjal hazánkban tanuló Guillome Saint-Étienne a barátja Ophélie-nek. A huszonhárom éves francia diák is részt vett a december 4-i mikulásünnepségen, amely elmondása alapján egy teljesen átlagos egyetemi rendezvény volt. "Sokan voltunk, mindenki fogyasztott – Ophélie is –, de nem az ivásról szólt az este."
2.) Az olasz vonal tisztázása épp időben jött, ugyanis számos olyan találgatás látott napvilágot, hogyaszongya:
- Dulakodott a neki már jó ideje udvarolni próbáló olasz sráccal, és véletlenül esett a Dunába [esetleg az olasz a vízbe lökte], mivel nem állt szilárdan a két lábán. Az olasz meg nyilván betojt a következményektől, és gyorsan hazarepült. (És nem azért repült el, mert, mint az köztudott, szemeszter vége volt, és ilyenkor bizony távoznak a cserediákok, ahogy Ophélie is már elmenőben volt… Ráadásul az olasz a repjegyét már három héttel előtte megváltotta – azaz nem a gyilkosság miatt megrettenve azonnyomban.)
2.) Az olasz vonal tisztázása épp időben jött, ugyanis számos olyan találgatás látott napvilágot, hogyaszongya:
- Dulakodott a neki már jó ideje udvarolni próbáló olasz sráccal, és véletlenül esett a Dunába [esetleg az olasz a vízbe lökte], mivel nem állt szilárdan a két lábán. Az olasz meg nyilván betojt a következményektől, és gyorsan hazarepült. (És nem azért repült el, mert, mint az köztudott, szemeszter vége volt, és ilyenkor bizony távoznak a cserediákok, ahogy Ophélie is már elmenőben volt… Ráadásul az olasz a repjegyét már három héttel előtte megváltotta – azaz nem a gyilkosság miatt megrettenve azonnyomban.)
- Épp ellenkezőleg: lelépett az olasszal, titkon elrepült vele Olaszországba (papírok nélkül?!), és most boldogan élnek együtt.
3.) Végül a titokzatos laptop-törölgetés, amivel a rendőrség (ill. az RTL Klub) valószínűleg azt a vonalat akarja erősíteni, hogy “felment hozzá az őt valószínűleg jól ismerő gyilkosa, és letörölte a kompromittáló adatokat a laptopjáról” (azaz nem lehetett például egy primitív, analfabéta cigány), esetleg azt, hogy “dehogy rabolták el Ophélie-t: most is visszajár, és törölgeti a laptopját”. Idézzük az RTL Klub hírét: "a lány laptopjáról eltűnése után valaki többször adatokat törölt le". Hogy ebből mi az igaz? A törlés. Csak azt “felejtették el” hozzátenni derék rendőreink, ill. csahosaik, az RTL Klub-osok, hogy, idézzük a zsIndex cikkét, “Mint kiderült, a lány édesapja törölt többek között egy olyan fotót, amin Ophélie Prágában egy söröskorsóval a kezében pózol. A kép egy korábbi külföldi kurzuson készült, és a lány apja a rendőröknek elmondta, azért törölte a képet, mert nem akarta, hogy úgy tűnjön, lánya "italozó életmódot folytat".” Na ennyit a rejtélyes törölgetésről és a vele kapcsolatos RTL-es és hasonló sugalmazásokról…
Kedves Olvasóink! Mióta az apa feljelentést tett (amit az ügyészség visszautasított), általában minden addigi állításnak az ellenkezője “derült ki”:
Kedves Olvasóink! Mióta az apa feljelentést tett (amit az ügyészség visszautasított), általában minden addigi állításnak az ellenkezője “derült ki”:
- depressziós volt (a barátai szerint is, meg a szobában talált rendetlenség alapján)
- tökrészegre itta magát
Plusz, keltik egyes források a hangulatot a laptopos törölgetés-sztorival.
A fajvédő sajtónak magától jutott eszébe hogy egész mást írjon mint eddig, vagy leszóltak nekik (is)?
Plusz, keltik egyes források a hangulatot a laptopos törölgetés-sztorival.
A fajvédő sajtónak magától jutott eszébe hogy egész mást írjon mint eddig, vagy leszóltak nekik (is)?
Frissítés (jan. 8. 23.26): 1.) Még valamiről hadd ejtsünk szót: a táskáról. Több bibi is van vele.
I.) Ha öngyilkos lett volna, akkor nem hagyja ott a hídon, hanem magával viszi legalább a papírjait és a telefonját (a személyes adataival, üzeneteivel) a hullámsírba, hogy aztán azokkal egy, nem-annyira-becsületes megtaláló ne élhessen vissza, plusz fejfájást, “tűzoltási” kényszert okozva a családnak. (Gondoljuk el: valaki a lány útlevelét, iratait felhasználva bűnöz, vesz fel hiteleket stb. Kin verik le? A szülein.) Ez azért is igaz, mert a szüleit nagyon szerette Ophelie.
II.) A táskát meglelő olaszok szerint az kb. a kőoroszlánok tövénél volt letámasztva ("a Lánchíd pesti hídfőjénél az első pillértől durván egy 5-6 méterre a korlátnak támasztva" - Seres Ernő r. szds.). Ennek két fontos dolog a következménye:
a. ez még azon a szakaszon (annak a szakasznak a végén) van, ahol még csak a szabványos, könnyen átléphető, máshol is alkalmazott korlátok vannak – és nem a sokkal nehezen átjárható szalagkorlát, ami beljebb. Ha valóban elrabolták, az itteni fel/lehajtó szakaszokon azt gond nélkül megtehették – a korláton könnyen áttuszkolhatták a lányt. Ez sokkal nehezebben ment volna beljebb, a híd közepe felé.
b. Az oroszlánok alatt még csak véletlenül sem folyik a Duna. Az csak jóval beljebb kezdődik. Ha öngyilkos lett (volna), miért hagyná több tucat méterre a táskáját, és miért nem viszi legalább addig magával, ahonnan ugrik? (Ha nem “viszi” egyenesen magával a habokba.)
III.) Sokan megkérdezték, miért volt a táska szépen letámasztva, majdnem függőleges helyzetben, és nem mondjuk a járda közepén (ahova pl. leesett, miközben elkapták a lányt), és hogy ez még csak véletlenül sem az emberrablási teóriát támasztja alá. Nos, egyáltalán nem garantált az, hogy ez így, a táskát megtaláló olaszok érkezése előtt is így volt. Lehetett egy turista is, aki rég elhagyta Magyarországot, és mondjuk nem is francia, hogy naponta halljon az ügyről. Nyelvi megfontolásból nem foglalkozik a táska tulajdonosának kiderítésével (a Kedves Olvasó pl. hívogatná a rendőrséget vagy bárkit egy olyan országban, aminek nem ismeri a nyelvét, ha mondjuk valamelyik világnyelven is csak alapszinten beszél?), viszont megigazítja és elteszi az útból jól látható helyre.
IV.) Az olyan sületlenségeket, hogyaszongya “a lány lelépett az olasz udvarlójával, ezért hagyta ott a táskát, hadd higgye azt mindenki, öngyilkos lett” meg nem is kell kommentálni. Akkor legalább az útlevelét vitte volna – különben nem is repülhetett volna. Az meg még egy érv a “világgá ment” verzió ellen, hogy egyrészt már nem volt tini (értsd: lázadókorú) a lány, másrészt nagyon szerette a szüleit, családját, barátait. Kizárt dolog, hogy egy szerető miatt ilyenre vetemedhetett volna – hiszen a következményeket előre láthatta. Miért akart volna akarattal rosszat a családjának, a szüleinek? Ha meg valóban szeretőről lett volna szó, a szülei is biztosan elfogadták volna, mint jövendő vő.
Rettenetes, hogy a felnőttkorú eltűntek után nálunk senki nem nyomoz, hanem önszántukból lelépetteknek nyilvánitják őket Akkor, mikor köztudottan évente mintegy 30 ezer Kelet-európai nőt exportálnak nyugatra. (Ebből Magyarország részesedését nem ismerjük, de valószínűsíthetően nem alacsony, ismerve az itteni nőrabló cigánybandák erőszakosságát és megfékez(het)etlenségüket.) Ez a “hanyagság” nem más, mint felhívás keringőre az emberrablók felé...
2.) Olvasó: Üdv Kurucok!
Felháborító a rendőrség hozzáállása, nem beszélve a jogszabályi rendelkezésekről. Ez a felvétel semmit nem bizonyít vagy cáfol meg.
Én már láttam pár részeg embert és magam is voltam nem egyszer, de hogy ez a lány részeg lenne... Saját maguknak mondanak ellent a hatóságok azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz: a Dunába esett/ugrott miközben a mai napig nem derült ki,
hogy egyáltalán felment-e a hídra vagy sem.
Voltak már a városban, az éjszakai életben kedves döntéshozó urak? Fél Budapest részegen császkál, de ettől még nem szoktak nyomtalanul eltűnni az emberek. De tegyük fel, hogy részeg volt. És? Ez enyhít vagy bizonyít bármit is?
Emberek tűnnek el és nincs nyomozás, mondván nem kért senki váltságdíjat. Kívánom, hogy a ti leányatiok tűnjenek el kedves döntéshozók!
A felvétellel szeretném szemléltetni, hogy vajon megtettek-e mindent a hatóságok? Felkutatták-e az összes szemtanút?
Mert én ezen a vacak felvételen is próbáltam valamit felfedezni, miközben a szívem szorul össze tehetetlenségemben...
Szebb jövőt!
3.) a Blikk cikke következik. Benne a legfontosabb: a hajléktalanok semmi vízbe csobbanást nem hallottak, valamint nem találtak a korláton sem ujjlenyomatokat. Ez is kizárja a vízbeesést / -ugrást / -lökést / -dobást.
Itthon elutasították a feljelentést, a franciák nyomoznak emberrablás gyanújáva!
BUDAPEST — Ki sikított a Lánchíd környékén december 4-e hajnalán? Ki törölt fontos adatokat a lány e-mailjéről? Hová tűnt az olasz fiatalember, aki megtalálta a lány táskáját? Többek között ezek a kérdések foglalkoztatják az eltűnt francia cserediák ügyét vizsgáló nyomozókat.
– Ez nem szokványos eltűnési ügy! Egyelőre semmi sem zárható ki – magyarázta Seres Ernő, a II. kerületi kapitányság bűnügyi osztályvezetője, aki kérdésünkre megerősítette azt az információt, amely szerint az elmúlt időszakban Ophélie rosszkedvű volt, mondhatni depreszsziós. A tanúkihallgatásokból kiderült, hogy a lány olasz udvarlója miatt szomorkodott, akivel naponta több tucat SMS-t váltottak, kapcsolatuk rendkívül szoros volt. Mivel a lány tanulmányainak vége közelgett, feltehetőleg attól tartott, hogy vége szakad a kapcsolatnak.
A kihallgatott tanúk között ott volt az a 4 hajléktalan férfi is, akik a Lánchíd pesti hídfője alatt laknak. Egybehangzóan kijelentették, nem látták a lányt beleesni a Dunába. – A tanúk kiszolgáltatott helyzetüknél fogva folyamatosan védik értékeiket, ami éberséget igényel. Ők egészen biztosan észrevették volna a csobbanást – fejtette ki a nyomozás vezetője, aki hozzátette, jelentkezett egy tanú is, aki sikolyokat hallott a Lánchíd irányából, kicsivel azután, hogy az olasz fiatalember megtalálta a lány táskáját. A megtalált retikül helyszínén, és a híd korlátját szinte teljes egészében ujjlenyomat-szakértők vizsgálták meg, de a lány ujjnyomait sehol sem találták meg. Ez kizárni látszik az öngyilkosság verzióját.
A másik nagy rejtély a lány notebookja, amelyről 4 fájlt valaki letörölt Ophélie eltűnése után 4 nappal. Hogy kik távolítottak el információkat, arról még semmit nem tudnak a rendőrök. Mindezek ellenére a Fővárosi Főügyészség nem találta megalapozottnak, ezért nem adott helyt az apa feljelentésének, és nem indította meg az ügyben a bűnügyi nyomozást.
Ezzel egy időben viszont a francia rendőrség a család feljelentése alapján elindította a nyomozást.
I.) Ha öngyilkos lett volna, akkor nem hagyja ott a hídon, hanem magával viszi legalább a papírjait és a telefonját (a személyes adataival, üzeneteivel) a hullámsírba, hogy aztán azokkal egy, nem-annyira-becsületes megtaláló ne élhessen vissza, plusz fejfájást, “tűzoltási” kényszert okozva a családnak. (Gondoljuk el: valaki a lány útlevelét, iratait felhasználva bűnöz, vesz fel hiteleket stb. Kin verik le? A szülein.) Ez azért is igaz, mert a szüleit nagyon szerette Ophelie.
II.) A táskát meglelő olaszok szerint az kb. a kőoroszlánok tövénél volt letámasztva ("a Lánchíd pesti hídfőjénél az első pillértől durván egy 5-6 méterre a korlátnak támasztva" - Seres Ernő r. szds.). Ennek két fontos dolog a következménye:
a. ez még azon a szakaszon (annak a szakasznak a végén) van, ahol még csak a szabványos, könnyen átléphető, máshol is alkalmazott korlátok vannak – és nem a sokkal nehezen átjárható szalagkorlát, ami beljebb. Ha valóban elrabolták, az itteni fel/lehajtó szakaszokon azt gond nélkül megtehették – a korláton könnyen áttuszkolhatták a lányt. Ez sokkal nehezebben ment volna beljebb, a híd közepe felé.
b. Az oroszlánok alatt még csak véletlenül sem folyik a Duna. Az csak jóval beljebb kezdődik. Ha öngyilkos lett (volna), miért hagyná több tucat méterre a táskáját, és miért nem viszi legalább addig magával, ahonnan ugrik? (Ha nem “viszi” egyenesen magával a habokba.)
III.) Sokan megkérdezték, miért volt a táska szépen letámasztva, majdnem függőleges helyzetben, és nem mondjuk a járda közepén (ahova pl. leesett, miközben elkapták a lányt), és hogy ez még csak véletlenül sem az emberrablási teóriát támasztja alá. Nos, egyáltalán nem garantált az, hogy ez így, a táskát megtaláló olaszok érkezése előtt is így volt. Lehetett egy turista is, aki rég elhagyta Magyarországot, és mondjuk nem is francia, hogy naponta halljon az ügyről. Nyelvi megfontolásból nem foglalkozik a táska tulajdonosának kiderítésével (a Kedves Olvasó pl. hívogatná a rendőrséget vagy bárkit egy olyan országban, aminek nem ismeri a nyelvét, ha mondjuk valamelyik világnyelven is csak alapszinten beszél?), viszont megigazítja és elteszi az útból jól látható helyre.
IV.) Az olyan sületlenségeket, hogyaszongya “a lány lelépett az olasz udvarlójával, ezért hagyta ott a táskát, hadd higgye azt mindenki, öngyilkos lett” meg nem is kell kommentálni. Akkor legalább az útlevelét vitte volna – különben nem is repülhetett volna. Az meg még egy érv a “világgá ment” verzió ellen, hogy egyrészt már nem volt tini (értsd: lázadókorú) a lány, másrészt nagyon szerette a szüleit, családját, barátait. Kizárt dolog, hogy egy szerető miatt ilyenre vetemedhetett volna – hiszen a következményeket előre láthatta. Miért akart volna akarattal rosszat a családjának, a szüleinek? Ha meg valóban szeretőről lett volna szó, a szülei is biztosan elfogadták volna, mint jövendő vő.
Rettenetes, hogy a felnőttkorú eltűntek után nálunk senki nem nyomoz, hanem önszántukból lelépetteknek nyilvánitják őket Akkor, mikor köztudottan évente mintegy 30 ezer Kelet-európai nőt exportálnak nyugatra. (Ebből Magyarország részesedését nem ismerjük, de valószínűsíthetően nem alacsony, ismerve az itteni nőrabló cigánybandák erőszakosságát és megfékez(het)etlenségüket.) Ez a “hanyagság” nem más, mint felhívás keringőre az emberrablók felé...
2.) Olvasó: Üdv Kurucok!
Felháborító a rendőrség hozzáállása, nem beszélve a jogszabályi rendelkezésekről. Ez a felvétel semmit nem bizonyít vagy cáfol meg.
Én már láttam pár részeg embert és magam is voltam nem egyszer, de hogy ez a lány részeg lenne... Saját maguknak mondanak ellent a hatóságok azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz: a Dunába esett/ugrott miközben a mai napig nem derült ki,
hogy egyáltalán felment-e a hídra vagy sem.
Voltak már a városban, az éjszakai életben kedves döntéshozó urak? Fél Budapest részegen császkál, de ettől még nem szoktak nyomtalanul eltűnni az emberek. De tegyük fel, hogy részeg volt. És? Ez enyhít vagy bizonyít bármit is?
Emberek tűnnek el és nincs nyomozás, mondván nem kért senki váltságdíjat. Kívánom, hogy a ti leányatiok tűnjenek el kedves döntéshozók!
A felvétellel szeretném szemléltetni, hogy vajon megtettek-e mindent a hatóságok? Felkutatták-e az összes szemtanút?
Mert én ezen a vacak felvételen is próbáltam valamit felfedezni, miközben a szívem szorul össze tehetetlenségemben...
Szebb jövőt!
3.) a Blikk cikke következik. Benne a legfontosabb: a hajléktalanok semmi vízbe csobbanást nem hallottak, valamint nem találtak a korláton sem ujjlenyomatokat. Ez is kizárja a vízbeesést / -ugrást / -lökést / -dobást.
Itthon elutasították a feljelentést, a franciák nyomoznak emberrablás gyanújáva!
BUDAPEST — Ki sikított a Lánchíd környékén december 4-e hajnalán? Ki törölt fontos adatokat a lány e-mailjéről? Hová tűnt az olasz fiatalember, aki megtalálta a lány táskáját? Többek között ezek a kérdések foglalkoztatják az eltűnt francia cserediák ügyét vizsgáló nyomozókat.
– Ez nem szokványos eltűnési ügy! Egyelőre semmi sem zárható ki – magyarázta Seres Ernő, a II. kerületi kapitányság bűnügyi osztályvezetője, aki kérdésünkre megerősítette azt az információt, amely szerint az elmúlt időszakban Ophélie rosszkedvű volt, mondhatni depreszsziós. A tanúkihallgatásokból kiderült, hogy a lány olasz udvarlója miatt szomorkodott, akivel naponta több tucat SMS-t váltottak, kapcsolatuk rendkívül szoros volt. Mivel a lány tanulmányainak vége közelgett, feltehetőleg attól tartott, hogy vége szakad a kapcsolatnak.
A kihallgatott tanúk között ott volt az a 4 hajléktalan férfi is, akik a Lánchíd pesti hídfője alatt laknak. Egybehangzóan kijelentették, nem látták a lányt beleesni a Dunába. – A tanúk kiszolgáltatott helyzetüknél fogva folyamatosan védik értékeiket, ami éberséget igényel. Ők egészen biztosan észrevették volna a csobbanást – fejtette ki a nyomozás vezetője, aki hozzátette, jelentkezett egy tanú is, aki sikolyokat hallott a Lánchíd irányából, kicsivel azután, hogy az olasz fiatalember megtalálta a lány táskáját. A megtalált retikül helyszínén, és a híd korlátját szinte teljes egészében ujjlenyomat-szakértők vizsgálták meg, de a lány ujjnyomait sehol sem találták meg. Ez kizárni látszik az öngyilkosság verzióját.
A másik nagy rejtély a lány notebookja, amelyről 4 fájlt valaki letörölt Ophélie eltűnése után 4 nappal. Hogy kik távolítottak el információkat, arról még semmit nem tudnak a rendőrök. Mindezek ellenére a Fővárosi Főügyészség nem találta megalapozottnak, ezért nem adott helyt az apa feljelentésének, és nem indította meg az ügyben a bűnügyi nyomozást.
Ezzel egy időben viszont a francia rendőrség a család feljelentése alapján elindította a nyomozást.
