Aki figyelemmel kísérte a Poór Zoltán-féle rendőrgyilkosság híreit, láthatta, hogy sokan úgy próbálták védeni a (minden tekintetben elcigányosodott? eleve cigány származású, különösebb fajtajegyek nélküli?) gyilkost, hogy, úgymond, annak halálát egy eltévedt, az aszfaltról / kasztniról stb. visszapattanó golyó okozta.
Nos, a jobbikossággal és emiatt alaptalan cigányellenes hangulatkeltéssel (gy.k. nem fognak oda cigánybűnözést, -hazugságot hazudni, ahol nincs) igazán nem vádolható, Fidesz-szócső Magyar Hírlap mai vezércikkéből kiderül, hogy mindezen hazugságot csak és kizárólag cigány szemtanúk terjesztették. Hogy védjék a saját fajtájukat (vagy, ha Poór valóban nem cigány származású, akkor a 100%-ban [többek között párválasztás] elcigányosodottakat).
Az ehhez kapcsolódó részlet az alább teljességében olvasható cikkből:
„Ne az menjen ki [a külföldi médiába] például a Keletinél történt tragikus eseménnyel [a Poór-gyilkossággal] kapcsolatosan, hogy egymást lőtték le a rendőrök, hanem az, hogy egy bűnöző gázolta el a járőrt. Mert több roma szemtanú is az első variációt forszírozza.”
Ehhez nem kell sok kommentár. Igen, a saját fajtájukat (de legalábbis a közéjük „asszimilálódott”, teljesen elcigányosodott, többek között cigány élettársú magyart) védik a cigányok, azért terjesztették ezt a hazugságot.
Cigányaink már egyenesen odáig mennek a hazudozással, hogy azt állítják, a gyilkos Poór Zoltán gárdista(!), aki azért gyilkolta meg a rendőrt, mert a gárdisták felesküdtek a rendőrgyilkosságra. Ez nem vicc, tényleg ezt terjesztik – tessék elolvasni EZT. (A kommenteket is érdemes elolvasni, arról vitáznak, Poór vajon származásban is cigány-e, vagy „csak” életmódban.)
Nos, a jobbikossággal és emiatt alaptalan cigányellenes hangulatkeltéssel (gy.k. nem fognak oda cigánybűnözést, -hazugságot hazudni, ahol nincs) igazán nem vádolható, Fidesz-szócső Magyar Hírlap mai vezércikkéből kiderül, hogy mindezen hazugságot csak és kizárólag cigány szemtanúk terjesztették. Hogy védjék a saját fajtájukat (vagy, ha Poór valóban nem cigány származású, akkor a 100%-ban [többek között párválasztás] elcigányosodottakat).
Az ehhez kapcsolódó részlet az alább teljességében olvasható cikkből:
„Ne az menjen ki [a külföldi médiába] például a Keletinél történt tragikus eseménnyel [a Poór-gyilkossággal] kapcsolatosan, hogy egymást lőtték le a rendőrök, hanem az, hogy egy bűnöző gázolta el a járőrt. Mert több roma szemtanú is az első variációt forszírozza.”
Ehhez nem kell sok kommentár. Igen, a saját fajtájukat (de legalábbis a közéjük „asszimilálódott”, teljesen elcigányosodott, többek között cigány élettársú magyart) védik a cigányok, azért terjesztették ezt a hazugságot.
Cigányaink már egyenesen odáig mennek a hazudozással, hogy azt állítják, a gyilkos Poór Zoltán gárdista(!), aki azért gyilkolta meg a rendőrt, mert a gárdisták felesküdtek a rendőrgyilkosságra. Ez nem vicc, tényleg ezt terjesztik – tessék elolvasni EZT. (A kommenteket is érdemes elolvasni, arról vitáznak, Poór vajon származásban is cigány-e, vagy „csak” életmódban.)
Apropó, a meggyilkolt, hős rendőrt, Radovic Dusánt, ma fél 3-kor búcsúztatják szülővárosában, Ózdon, a Lomb utcai Gyári temetőben. Ugyanott, ahol a szintén cigányok által meggyilkolt Solymosi nénit is temették...
A teljes anyag:
Tiszta beszéd
Most látni csak igazán, milyen ördögi játék folyik ma a fogalmakkal és az információkkal. Már ha a magyarokról van szó. Régóta tapasztalja ez a társadalom, milyen vad dolgokat ír róla a nyugati sajtó. Ha összefoglaljuk az információkat, amelyek a rendszerváltás óta napvilágot láttak rólunk a Lajtán túli médiában, akkor egészen különös eredményt kapunk. Egy képet, amely szerint először is van ebben az országban egy vékony, de annál jóakaratúbb és magas kultúrájú réteg, amely szinte napi küzdelmet vív azért, hogy a humánum, a tolerancia és a demokratikus magatartásformák útjaira terelje az itt élő kilencmillió fasisztát. És ha nem lenne a helyén ez a vékony baloldali és liberális vezetőréteg, benne a hozzásimuló értelmiségi csoportokkal, akkor a fasisztáink már rég feldúlták volna Európát. Nincs ez előzmény nélkül. Rákosi például úgy fogalmazott, amikor a legfelsőbb szovjet vezetés kérdőre vonta valamilyen baklövésért, hogy itt neki tízmillió fasisztával kell szocializmust csinálnia! És akik a Magyarországról szóló hamis hírekkel látják el immár húsz esztendeje a Nyugatot, valamikor Rákosi elitóvodáiba jártak.
Húsz esztendőt szokás ilyenkor emlegetni, bár előbb kezdődött a folyamat. Pontosan akkor, amikor a még csak hálózatnak becézett urbánus ellenzék tagjai éves, másfél éves nyugati ösztöndíjakat kaptak. Letartóztatás és börtön helyett. Ha egy lelkes párttag rákérdezett erre egy csepeli szemináriumon, azt mondták neki, így távolítják el ezeket a renegátokat az országból. Ma már bizonyított tény azonban, hogy maga Aczél György állt a folyamat mögött. És azt sem nehéz kitalálni, hogy ami itt történt, az a kommunizmus és a liberalizmus szerelmeskedéseinek egyik aktusa volt. Még várunk arra a belevaló rendezőre, aki megismerteti majd velünk egy filmben ennek a titkos, de annál hevesebb viszonynak a miértjét és a részleteit. Vad „pornóra” számítsunk!
Mindenesetre az biztos, hogy az első kapcsolatokat és információs csatornákat ez az állítólagosan kiebrudalt ellenzék építette ki Nyugaton. Nem hivatalosan, hanem informálisan. A viszony igazából a rendszerváltás után virágzott, és árulkodó módon akkor indult meg kifelé az országot lejárató hamis információk tömege, amikor az SZDSZ-nek csalódnia kellett az 1990-es választásokon.
Érthetetlen, hogy a magyar politikai jobboldal mindezt tétlenül nézte. Az elmúlt húsz esztendő sem volt elég neki, hogy megtalálja erre a megfelelő medicinát. Mint ahogy nem találta meg a rabló privatizáció megállítására sem. A liberális oldal – immár ideérthetjük az MSZP elitjét is – pedig tovább teszi a dolgát. Az IMF-tárgyalások kapcsán olyan információkkal látja el a Nyugatot, hogy Magyarország az EU gazdaságának szétverésére készül. Nem Athén rántja majd mélybe ezt a szinte már földrésznyi rendszert, hanem Budapest. Nyilván kimegy majd az is, hogy azért tesszük mindezt, mert orosz, de még inkább kínai ágensek vagyunk! És mindeközben a Duna felé mutogatunk a cigányoknak és a zsidóknak.
Látni kell végre: hiányzik egy olyan magyar tájékoztatási központ, amely az ország életéről hiteles információkkal látná el a világot. Nem diplomáciai és protokollintézményről van szó, de olyanról, ahol nem a „politikai korrektség” a mindent felülíró mérce, hanem az egyenes beszéd. Ne az menjen ki például a Keletinél történt tragikus eseménnyel kapcsolatosan, hogy egymást lőtték le a rendőrök, hanem az, hogy egy bűnöző gázolta el a járőrt. Mert több roma szemtanú is az első variációt forszírozza. És persze jól jönne egy ilyen hír az alvilágnak épp hadat üzenő magyar rendőrség s egyben az új kormány lejáratására.
Mindenki tudja természetesen, mennyire veszélyes dolog a tiszta, egyenes beszéd. De elég is lenne egyenesen beszélni. Mentsen az isten attól, hogy egy ilyen tájékoztatási központ a Nyugat jóindulatáért kolduljon. És általában is, lefelé a koldusok gönceivel! Bizonyos, hogy az egyenes beszéddel másként illeszkedhetnénk a nemzetközi viszonyok nagy hálórendszerébe. Ez a beszéd ment a kettős állampolgársággal, most pedig az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatosan is. Így vagy úgy, de kezdik érteni – ha nem is feltétlenül megérteni – odaát ezt az országot. Amikor a csehországi Usti nad Labemben a helyi önkormányzat végső elkeseredésében kétméteres fallal kerítette körbe az Új Világ nevű roma negyedet, nagy volt a nemzetközi felháborodás. Csakhogy hiteles információk jutottak Nyugatra az ügyről, amelyekből kiderült, hogy nem a nyelvi különbségek, nem is az eltérő bőrszín, de egyes cigány családok ismétlődő devianciái, a rendetlenség és a fékezhetetlen hangoskodás miatt teszi ezt a városvezetés. Egyetlen nyugati politikus sem értett egyet a fallal, de nem is akarták lesöpörni a cseheket a civilizáció térképéről. Mert nem a rasszista és antirasszista akciózást, hanem egy problémát, egy halódó kelet-európai bányászváros kínlódásait látták maguk előtt.
És látnivaló probléma van nálunk is, éppen elég.
A teljes anyag:
Tiszta beszéd
Most látni csak igazán, milyen ördögi játék folyik ma a fogalmakkal és az információkkal. Már ha a magyarokról van szó. Régóta tapasztalja ez a társadalom, milyen vad dolgokat ír róla a nyugati sajtó. Ha összefoglaljuk az információkat, amelyek a rendszerváltás óta napvilágot láttak rólunk a Lajtán túli médiában, akkor egészen különös eredményt kapunk. Egy képet, amely szerint először is van ebben az országban egy vékony, de annál jóakaratúbb és magas kultúrájú réteg, amely szinte napi küzdelmet vív azért, hogy a humánum, a tolerancia és a demokratikus magatartásformák útjaira terelje az itt élő kilencmillió fasisztát. És ha nem lenne a helyén ez a vékony baloldali és liberális vezetőréteg, benne a hozzásimuló értelmiségi csoportokkal, akkor a fasisztáink már rég feldúlták volna Európát. Nincs ez előzmény nélkül. Rákosi például úgy fogalmazott, amikor a legfelsőbb szovjet vezetés kérdőre vonta valamilyen baklövésért, hogy itt neki tízmillió fasisztával kell szocializmust csinálnia! És akik a Magyarországról szóló hamis hírekkel látják el immár húsz esztendeje a Nyugatot, valamikor Rákosi elitóvodáiba jártak.
Húsz esztendőt szokás ilyenkor emlegetni, bár előbb kezdődött a folyamat. Pontosan akkor, amikor a még csak hálózatnak becézett urbánus ellenzék tagjai éves, másfél éves nyugati ösztöndíjakat kaptak. Letartóztatás és börtön helyett. Ha egy lelkes párttag rákérdezett erre egy csepeli szemináriumon, azt mondták neki, így távolítják el ezeket a renegátokat az országból. Ma már bizonyított tény azonban, hogy maga Aczél György állt a folyamat mögött. És azt sem nehéz kitalálni, hogy ami itt történt, az a kommunizmus és a liberalizmus szerelmeskedéseinek egyik aktusa volt. Még várunk arra a belevaló rendezőre, aki megismerteti majd velünk egy filmben ennek a titkos, de annál hevesebb viszonynak a miértjét és a részleteit. Vad „pornóra” számítsunk!
Mindenesetre az biztos, hogy az első kapcsolatokat és információs csatornákat ez az állítólagosan kiebrudalt ellenzék építette ki Nyugaton. Nem hivatalosan, hanem informálisan. A viszony igazából a rendszerváltás után virágzott, és árulkodó módon akkor indult meg kifelé az országot lejárató hamis információk tömege, amikor az SZDSZ-nek csalódnia kellett az 1990-es választásokon.
Érthetetlen, hogy a magyar politikai jobboldal mindezt tétlenül nézte. Az elmúlt húsz esztendő sem volt elég neki, hogy megtalálja erre a megfelelő medicinát. Mint ahogy nem találta meg a rabló privatizáció megállítására sem. A liberális oldal – immár ideérthetjük az MSZP elitjét is – pedig tovább teszi a dolgát. Az IMF-tárgyalások kapcsán olyan információkkal látja el a Nyugatot, hogy Magyarország az EU gazdaságának szétverésére készül. Nem Athén rántja majd mélybe ezt a szinte már földrésznyi rendszert, hanem Budapest. Nyilván kimegy majd az is, hogy azért tesszük mindezt, mert orosz, de még inkább kínai ágensek vagyunk! És mindeközben a Duna felé mutogatunk a cigányoknak és a zsidóknak.
Látni kell végre: hiányzik egy olyan magyar tájékoztatási központ, amely az ország életéről hiteles információkkal látná el a világot. Nem diplomáciai és protokollintézményről van szó, de olyanról, ahol nem a „politikai korrektség” a mindent felülíró mérce, hanem az egyenes beszéd. Ne az menjen ki például a Keletinél történt tragikus eseménnyel kapcsolatosan, hogy egymást lőtték le a rendőrök, hanem az, hogy egy bűnöző gázolta el a járőrt. Mert több roma szemtanú is az első variációt forszírozza. És persze jól jönne egy ilyen hír az alvilágnak épp hadat üzenő magyar rendőrség s egyben az új kormány lejáratására.
Mindenki tudja természetesen, mennyire veszélyes dolog a tiszta, egyenes beszéd. De elég is lenne egyenesen beszélni. Mentsen az isten attól, hogy egy ilyen tájékoztatási központ a Nyugat jóindulatáért kolduljon. És általában is, lefelé a koldusok gönceivel! Bizonyos, hogy az egyenes beszéddel másként illeszkedhetnénk a nemzetközi viszonyok nagy hálórendszerébe. Ez a beszéd ment a kettős állampolgársággal, most pedig az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatosan is. Így vagy úgy, de kezdik érteni – ha nem is feltétlenül megérteni – odaát ezt az országot. Amikor a csehországi Usti nad Labemben a helyi önkormányzat végső elkeseredésében kétméteres fallal kerítette körbe az Új Világ nevű roma negyedet, nagy volt a nemzetközi felháborodás. Csakhogy hiteles információk jutottak Nyugatra az ügyről, amelyekből kiderült, hogy nem a nyelvi különbségek, nem is az eltérő bőrszín, de egyes cigány családok ismétlődő devianciái, a rendetlenség és a fékezhetetlen hangoskodás miatt teszi ezt a városvezetés. Egyetlen nyugati politikus sem értett egyet a fallal, de nem is akarták lesöpörni a cseheket a civilizáció térképéről. Mert nem a rasszista és antirasszista akciózást, hanem egy problémát, egy halódó kelet-európai bányászváros kínlódásait látták maguk előtt.
És látnivaló probléma van nálunk is, éppen elég.
