A Hajdúhadházon tomboló cigányterrorral számtalan anyagunkkal foglalkoztunk; ezek közül leginkább EZT, EZT és EZT ajánljuk, a bennük található hivatkozásokkal együtt.
Az alábbi hírből kiderül, hogy nem új keletű az ottani cigányok gyilkos hajlama. Míg a minap egy 13 éves ork rugdosott agyon egy idős bácsit (cikk ITT), addig 25 évvel ezelőtt egy sittescigány mártotta tövig – előre kitervelten, anyja segítségével – a tőrét egy rendőr halántékába.
Hiába, a hadházi cigányság nem (sem) változik. Akkor is bűnöző, gyilkos söpredék volt – és ma is. Talán mondanunk sem kell, hogy míg gárdisták vegzálására, a legócskább Rákosi-koncepciós időket idéző kézigránátos akciókra van a sünöknek kapacitása, addig arra nincs, hogy Hadházon rendet csináljanak. Ez a fideszes „rend”. Miközben – ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni! - más államokból minimum kiutálják (lásd a Kanadából úgymond „honvágy miatt” „haza”tért nyíregyházi bűnözőket), elüldözik, kitoloncolják (franciák, dánok, svédek) őket. Vagy éppenséggel középkori várbörtönökbe, ill. fegyveresekkel őrzött, jól elkülönített cigánytáborokba zárják (olaszok). Vagy az államhatalom és a (nem véletlenül) 100%-ig cigánygyűlölő rendőrség cinkos, a fehéreket védő összekacsintásával halálbrigádokkal irtják (pl. a finnek)... Nekünk vajon miért kell eltűrnünk a bűnözésüket, az élősködésüket, azt, hogy teljesen tönkreteszik, letarolják a hazánkat, ráadásul azzal is fenyegetőznek, hogy, ha többen lesznek, kiirtanak, de legalábbis a csicskásaikká tesznek bennünket, vagy egy újabb Trianon keretében leszakítanak maguknak pár megyényi területet? Miért nem terelhetünk minden bizonyítottan bűnöző életvitelű cigányt olaszmód koncentrációs táborokba, vagy miért nem vonhatjuk meg az állampolgárságukat és rúghatjuk ki, ahogy a világ összes többi népe teszi? (Klikk a [kék, aláhúzott] hivatkozásokra további konkrétumokért, információkért!)
A kapcsolódó, mai cikk:
Markolatig döfte a tőrt a rendőr fejébe a hajdú-bihari gyilkos
A rendőrgyilkos hadházi fiú 20 év után szabadult.
Az utóbbi évtizedekben megyénkben egy intézkedő rendőr vált gyilkosság áldozatává, még 1975. októberében. A 26 évesen elhunyt Pásti János emlékét tábla őrzi a főkapitányságon, de 35 év nagy idő, így a vele történteket már csak Szántó Gábor Zsarusirató című könyvének segítségével idézhetjük fel.
A Hajdúhadházon szolgáló járőrt egy garázdaságok miatt már büntetett nyikhaj, ifjabb B. Ferenc ölte meg. A gyilkosság előtt pár héttel a 18 éves hadházi fiú egy helyi kertvendéglőben söröskorsóval fejbecsapott egy vendéget, majd heccből felborított egy kerékpárost. Pástiék állították le, a dühöngőnek kellett pár gumibotcsapás, hogy észhez térjen, majd három nap fogda után hazamehetett.
Részeg kötekedők
A négy általánost végzett B. Ferenc a MÁV egy fővárosi főnökségén keverte a maltert, már ha épp volt kedve dolgozni. Október 11-én – egy szombati napon – Hadházon mulattak, egy börtönviselt haver, V. Sándor szabadulását ünnepelték. Egy kocsmában kötekedni kezdtek, de ők húzták a rövidebbet, és B. Ferencet ki is rakták az ivóból. Az erőszakos természetű fiú kést szerzett, s visszaódalgott. Az apja és az anyja is megérkezett, háborog, hogy a gyereküket csak úgy kipaterolják a szórakozóhelyről.
Nem is bírtak magukkal sokáig, az udvaron kést szorítottak annak a férfinek a torkához, akibe korábban belekötöttek. A cimborák azonban idejében érkeztek, s bár nem ütött ki tömegverekedés, szikrázott a levegő. Ekkor érkezett meg Pásti – civilben. A társaság intézkedést várt tőle. A támadók elfutottak, de a nagy nekilódulás előtt idősebb B. Ferenc még szétvert egy sörösüveget egy vendég fején… Pásti a fiú után futott, aki egy közeli utcában szembefordult vele, és miközben az anyja rácsimpaszkodott a rendőr hátára, ő tövig döfte a tőrkést a járőr halántékába. Pásti belehalt a sérülésbe.
A bíróság 1975. novemberében ifjabb B. Ferencet életfogytiglani fegyházzal sújtotta. Anyját 15, apját 3, V. Sándort 4 év szabadságvesztéssel büntették. A fiúnak 20 évig tartott az "életfogytig", de szabadulása után egy évvel máris visszakerült a sittre rablás miatt.
HBN–RaL - HAON
Az alábbi hírből kiderül, hogy nem új keletű az ottani cigányok gyilkos hajlama. Míg a minap egy 13 éves ork rugdosott agyon egy idős bácsit (cikk ITT), addig 25 évvel ezelőtt egy sittescigány mártotta tövig – előre kitervelten, anyja segítségével – a tőrét egy rendőr halántékába.
Hiába, a hadházi cigányság nem (sem) változik. Akkor is bűnöző, gyilkos söpredék volt – és ma is. Talán mondanunk sem kell, hogy míg gárdisták vegzálására, a legócskább Rákosi-koncepciós időket idéző kézigránátos akciókra van a sünöknek kapacitása, addig arra nincs, hogy Hadházon rendet csináljanak. Ez a fideszes „rend”. Miközben – ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni! - más államokból minimum kiutálják (lásd a Kanadából úgymond „honvágy miatt” „haza”tért nyíregyházi bűnözőket), elüldözik, kitoloncolják (franciák, dánok, svédek) őket. Vagy éppenséggel középkori várbörtönökbe, ill. fegyveresekkel őrzött, jól elkülönített cigánytáborokba zárják (olaszok). Vagy az államhatalom és a (nem véletlenül) 100%-ig cigánygyűlölő rendőrség cinkos, a fehéreket védő összekacsintásával halálbrigádokkal irtják (pl. a finnek)... Nekünk vajon miért kell eltűrnünk a bűnözésüket, az élősködésüket, azt, hogy teljesen tönkreteszik, letarolják a hazánkat, ráadásul azzal is fenyegetőznek, hogy, ha többen lesznek, kiirtanak, de legalábbis a csicskásaikká tesznek bennünket, vagy egy újabb Trianon keretében leszakítanak maguknak pár megyényi területet? Miért nem terelhetünk minden bizonyítottan bűnöző életvitelű cigányt olaszmód koncentrációs táborokba, vagy miért nem vonhatjuk meg az állampolgárságukat és rúghatjuk ki, ahogy a világ összes többi népe teszi? (Klikk a [kék, aláhúzott] hivatkozásokra további konkrétumokért, információkért!)
A kapcsolódó, mai cikk:
Markolatig döfte a tőrt a rendőr fejébe a hajdú-bihari gyilkos
A rendőrgyilkos hadházi fiú 20 év után szabadult.
Az utóbbi évtizedekben megyénkben egy intézkedő rendőr vált gyilkosság áldozatává, még 1975. októberében. A 26 évesen elhunyt Pásti János emlékét tábla őrzi a főkapitányságon, de 35 év nagy idő, így a vele történteket már csak Szántó Gábor Zsarusirató című könyvének segítségével idézhetjük fel.
A Hajdúhadházon szolgáló járőrt egy garázdaságok miatt már büntetett nyikhaj, ifjabb B. Ferenc ölte meg. A gyilkosság előtt pár héttel a 18 éves hadházi fiú egy helyi kertvendéglőben söröskorsóval fejbecsapott egy vendéget, majd heccből felborított egy kerékpárost. Pástiék állították le, a dühöngőnek kellett pár gumibotcsapás, hogy észhez térjen, majd három nap fogda után hazamehetett.
Részeg kötekedők
A négy általánost végzett B. Ferenc a MÁV egy fővárosi főnökségén keverte a maltert, már ha épp volt kedve dolgozni. Október 11-én – egy szombati napon – Hadházon mulattak, egy börtönviselt haver, V. Sándor szabadulását ünnepelték. Egy kocsmában kötekedni kezdtek, de ők húzták a rövidebbet, és B. Ferencet ki is rakták az ivóból. Az erőszakos természetű fiú kést szerzett, s visszaódalgott. Az apja és az anyja is megérkezett, háborog, hogy a gyereküket csak úgy kipaterolják a szórakozóhelyről.
Nem is bírtak magukkal sokáig, az udvaron kést szorítottak annak a férfinek a torkához, akibe korábban belekötöttek. A cimborák azonban idejében érkeztek, s bár nem ütött ki tömegverekedés, szikrázott a levegő. Ekkor érkezett meg Pásti – civilben. A társaság intézkedést várt tőle. A támadók elfutottak, de a nagy nekilódulás előtt idősebb B. Ferenc még szétvert egy sörösüveget egy vendég fején… Pásti a fiú után futott, aki egy közeli utcában szembefordult vele, és miközben az anyja rácsimpaszkodott a rendőr hátára, ő tövig döfte a tőrkést a járőr halántékába. Pásti belehalt a sérülésbe.
A bíróság 1975. novemberében ifjabb B. Ferencet életfogytiglani fegyházzal sújtotta. Anyját 15, apját 3, V. Sándort 4 év szabadságvesztéssel büntették. A fiúnak 20 évig tartott az "életfogytig", de szabadulása után egy évvel máris visszakerült a sittre rablás miatt.
HBN–RaL - HAON
