Alább a Magyar Nemzet mai, az Interneten kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelés!), kitűnő cikke Miskolcról. Kiderül belőle az, amit eddig is tudtunk: korcsaink szakmányban félemlítik meg fehér szomszédaikat, akik közül sokak fejében már az öngyilkosság is megfordult. Pintér rendőrei meg nem csinálnak semmit, természetesen a „két hét alatt rendet csináltunk” jegyében (hazug Orbán-nyilatkozat ITT) – miközben felvidéki, amerikai stb. kollégáik ott helyben agyonlőtték volna a cigókat. Ahogy egy normális országban teszik az ilyenekkel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a cikk a kormánypárti Magyar Nemzetben jelent meg, amely igazán nem vádolható azzal, hogy érdeke lenne a közbiztonsági helyzetet rosszabbnak beállítani, mint amilyen az valójában. Mégis, fehéren-feketén kiderül belőle az, hogy rossz és egyre csak romlik a helyzet, és hogy az immár fideszes városvezetésnek egyetlen épkézláb ötlete nincs a helyzet rendezésére.

Nyomornegyedek reneszánsza

Miskolc külvárosának több, lakótelepéri kaotikus állapotok uralkodnak, a helyzet mára elviselhetetlenné vált azok számára, akik például az Avasi lakótelepen, a Lyukóvölgyben, Rábonyibércen vagy Perecesen laknak. A legrosszabb a helyzet az Avason, ahová a három éve betelepült cigány családok miatt megszaporodtak a bűncselekmények, vége lett az addigi nyugodt életnek. Az ott lakók naponta élik át cl cigány családok randalírozását, molesztálását. Rettegnek ott élni, rettegnek kilépni a lakásból. A normális életvitelre vágyó lakók már minden jogorvoslati lehetőséget kiaknáztak, senki sem segített rajtuk. Életük reménytelenné vált.

Megdöbbentő történetünknek városfejlesztési előzményei is vannak. Az elmúlt húsz-huszonöt évben Miskolcon csak a belvárosra vonatkozóan tűztek ki és valósítottak meg — részben — a romák kiszorítását célzó, jelentős lakosságcserével járó területfelértékelő fejlesztést. Miskolc mai területén két hagyományos cigány telep volt. A diósgyőri telepet több ütemben, fokozatosan felszámolták. A Miskolc és Felsőzsolca határában fekvő Csorba-telepet az 1970-es évek elején kiöntötte a Sajó, és a telepi cigány családokat a miskolci, diósgyőri, perecesi kolóniák lakásaiban helyezték el.

A város vezetöi 1988-bam azt tervezték, hogy csökkentett értékű lakásokból álló lakótelepet építenek Miskolc északi határában, a repülőtér és a Sajó közelében, távol minden közintézménytől. A leendő telepre mindenekelőtt a belvárosból akartak romákat kiköltöztetni. A terv komoly ellenállásba ütközött, a helyi roma és nem roma értelmiségiek gettóellenes bizottságot hoztak létre. A tiltakozás hatására a rendszerváltás után a városvezetés elállt a tervtől.

Ezután a roma családok elköltözését a piaci folyamatok irányították. A belvárosi ingatlanok felértékelődése és a magánosítás következtében megemelkedő lakásfenntartási költségek felgyorsították a szegényebb családok elköltözését, bár a tágan értelmezett miskolci belvárosban még több, romák által lakott zárvány, épület vagy kis cigány negyed megmaradt.
Miskolc belvárosából Diósgyőr felé haladva, a párhuzamos völgyben vezet a több kilométeres út Lyukóbánya, Lyukóvölgy felé. Az utat szegélyező zártkerti üdülőingatlanok nagy részét az elmúlt években roma családok vásárolták meg. Az önkormányzatnak az elmúlt tíz évben sejtelme sem volt arról, miként szabályozza vagy legalábbis befolyásolja az új roma betelepülést. A zártkerti ingatlanokra nem adható építési engedély, és a terület alatt húzódó bányavágatok miatt szó sem lehet arról, hogy a területet lakásövezetté minősítsék.

„Öngyilkos akartam lenni"

A miskolci Avasi lakótelepre 2007 augusztusában számos cigány család költözött. Ők azt állítják, hogy nyolcmillió forintért vették meg kétszobás lakásaikat. Csak azt nem tudni, miből, hiszen az ott lakók elmondása szerint nem dolgoznak, alkalmi munkájuk sincs, segélyből élnek, emellett általában háromnál több gyerekük van.

— Amióta ideköltöztek, elviselhetetlenné vált az élet számunkra — panaszolja egy ott lakó 59 éves, magát félelemből megnevezni nem akaró asszony. — Állandóan beáztatják a lakásunkat, sokszor úgy folyik nálunk a víz, mintha kannából öntenék, vagy patak folyna a konyhában. Kihívtuk a rendőröket és a tűzoltókat is, hogy mentsék, ami még menthető. A bajt elhárították, de a lakásfelújítás költségét minden beázásnál nekem kell fizetnem, csupán egy alkalom volt kivétel, amikor 30 ezer forintot kaptam a biztosítótól.

Amikor pedig becsöngetünk a felettem lakó cigány családhoz, hogy már megint mit csinálnak, tönkreteszik az egész lakásunkat, akkor még ők voltak felháborodva. Sőt, nem egy esetben ránk uszították a rendőrséget, hogy megfenyegettük őket. (Kuruc.info: mindenhol ezt csinálják ezek a férgek, lásd „egyedül, fegyvertelenül, rászístá jelszavakat ordítva támadt a tíztagú cigánybandára a megvert polgárőr”, "mert cigányozott [ezért kellett meghalnia, mint Cozmának meg Kozák Rajmund áldozatának]" meg hasonló sztorik.) Ájulásig őrjöngtem, már az öngyilkosságra is gondoltam elkeseredésemben, mert ezt a helyzetet egész egyszerűen nem lehet kibírni — érzékelteti a helyzet tarthatatlanságát az asszony.

A lakók elmondása szerint többször is előfordult, hogy a rendőrséget naponta háromszor is ki kellett hívni, de az intézkedéseknek nem volt hatása. Csak egyszer büntették meg a lakóházban randalírozó cigányokat egyénenként tízezer forintra, vétség miatt. (Kuruc.info: Egy vacak pénzbüntetést tudnak csak kiszabni, ráadásul azt is csak egyszer – a sokból. Hát hol élünk?!) Egy 61 éves — a nevét szintén félelemből elhallgató — lakónak is van egy története: — Volt olyan eset, hogy öt rendőrautó megérkezett a házunk parkolójába, és amikor felszólította a cigány bandát, hogy hagyják abba a randalírozást, és menjenek csendben haza, az egyik cigány letolta a nadrágját, hátsó felét a rendőrük felé fordította, és azt mondta: Nyaljátok ki! Erre a rendőrök beültek az autóba és elmentek. (Kuruc.info: ahelyett, hogy bilincsbe verve vitték volna el az egész galerit, vagy esetleg ott helyben agyonlőtték volna... áh, nem is kommentálom...)
Hányás, csikk, vizelet

Egy 58 éves lakó megdöbbentő esetet mesél sírva: — Az egyik este éppen készültem lefektetni a kicsit, amikor arra lettem figyelmes, hogy az erkélyen csurog valami. Kinéztem, és láttam, hogy kivizeltek és kihánytak az ablakon a mi erkélyünkre. Már szellőztetni sem tudok az ablakon keresztül, mert valami mindig behullik a lakásunkba. Legutóbb a fentről kidobott csikkek landoltak nálunk.

Újabb lakóba botlunk, belőle is csak úgy árad a panasz: — Van olyan cigány család, amelyik mindennap kukázik, a szemétládából felhordják az élelmet a lakásba. Most már rengeteg csótány van a házban. Azelőtt nem volt. Valamelyik nap egy egész zacskó csótányt szedtem össze, borzasztó volt.

A volt polgármesternek már több levelet is írtak a lakók, semmi foganatja nem volt. Leveleiket továbbították több hivatalba is, de évek óta semmi nem történt. Mindenhol azt tanácsolták nekik, hogy tanuljanak meg a romákkal együtt élni. (Kuruc.info: ha én lennék a polgármester Krizó, akkor most szépen odamennék ehhez a köztisztviselőhöz, és azonnali lakáscserére kötelezném a panaszossal. Az ilyen közpénzekből élősködő hadd tapasztalja meg a saját bőrén, milyenek is a cigányok. Nem csoda, hogy pl. a derék finnek gondolkodás nélkül lelövik őket, mint a kutyákat...) Az egyik családfő azt mondja: — Harminckét éve lakunk itt. Azelőtt nagyon jó környezet, tisztaság, nyugodt élet volt itt. A lakók jól megvoltak egymással. Összejártunk, barátkoztunk. Most alig merünk kimenni a lépcsőházba, az utcára. Rettenetes. Egyszerűen kibírhatatlan a mostani helyzet.
Többen is fontosnak tartják elmondani, hogy nekik nem a cigánysággal van gondjuk. — Régebben két nagyon rendes cigány család is lakott itt, velük jól megvoltak a szomszédok — meséli az egyik asszony, hozzátéve: neki cigány munkatársai is voltak, és semmi gond nem volt közöttük. A házban lakó roma családok viszont sokszor megfenyegetik őket, hogy majd hozzák az egész bandájukat, és megnézhetik magunkat.

Nem csak közbiztonsági kérdés

Az Avasi lakótelepen az áldatlan állapotok főként akkor alakultak ki, amikor megszüntették a Szondi György telepet. Azok tehát, akik azelőtt a társadalmi együttélés legalapvetőbb normáit sem tartották be, bekerültek egy magasabb szintű kulturális közegbe, ahol azonban ugyanazt a viselkedésformát folytatják, mint korábban. A lakótelep lakásai jelentős mértékben leértékelődtek, ma egyszerűen eladhatatlanok az itteni ingatlanok. Az Avason egy korábban 7 milliós forgalmi értékű lakást ma 1,6 millió forintért sem lehet értékesíteni.

— A rendőrség pontosan tudja, melyik lakásokban laknak a szóban forgó családok, az Avasi lakótelepen mintegy 13-14 cigány származású família keseríti az ott lakók életét — mondja Kriza Ákos, Miskolc újonnan megválasztott polgármestere. Szerinte mindenképpen el kell érni, hogy ezek a nagycsaládok kikerüljenek ebből a közegből, mert a helyzet napról napra rosszabb. Ez nem csak közbiztonsági kérdés. Az önkormányzatnak olyan problémát okoz az Avasi lakótelep ügye, amelyet sürgősen meg kell oldani. A városvezető úgy látja, hogy már a cigányok betelepítése sem volt legális folyamat, több rendőrségi vizsgálat zajlik az ügyben. Külön munkacsoport dolgozik most azon, hogy miként lehet helyreállítani a közrendet, megerősíteni a rendőrséget, a közterület-felügyeletet, illetve hogy mi a jegyző szerepe a folyamatban. Mint mondja, manapság sajnos a nyomornegyedek reneszánszát éljük, amelyek nem szűnnek meg, csak átalakulnak vagy más helyen születnek újjá. Ennek egyik példája a Lyukó-völgy, ahol tíz éve még rend és nyugalom uralkodott, a miskolciak a hétvégi házaikba jártak ki pihenni, most pedig vagy házfoglalás, vagy olcsó pénzért való megvásárlás útján a roma lakosok, a betelepülők és a nincstelenek kezébe került. Lyukóvölgyben a betelepültek száma hat-nyolcezerre tehető, szinte egy kisváros lélekszámának felel meg.
Ezeket a családokat a városvezető szerint egy komplex felzárkóztatási programba kell bevonni, amely a családszabályozástól a felnőtt életvitelen át egészen időskorig tart. Integrálni kell ezeket az embereket. Ilyen integráló eszköz lehet a munka. Minden városban — így Miskolcon is — számos olyan közfeladat van, amelyhez nem kell képzett szakember. (Kuruc.info: tessék, ez a Fidesz. Ahelyett, hogy sziklakeményen odacsapnának ezeknek a korcsoknak, kőkeményen betartatnák velük a törvényeket és a legelső kihágásra lecsuknák őket – ahogy fehérekkel is tennék , ez az idióta is a szép szóban, a tanításban, a rábeszélésben, az észre, értelemre történő hatásban bízik. Miskolc a Fideszre szavazott: ez az „eredmény”. Egy ilyen erélytelen, gyengekezű vezetés mellett semmi sem fog változni, sőt – folytatódik az egész város leépülése, az új Harlem kialakulása.)

Szegregáció vagy integráció?

A miskolci önkormányzati általános iskolákba járó roma tanulók mintegy 54,8 százaléka jár olyan osztályba, ahol a roma diákok kisebbségben vannak, több mint 31 százalékuk jár olyan tanulócsoportba, ahol a cigány diákok aránya 50-99 százalék között mozog, és 13,2 százalékuk tanul homogén cigány tanulócsoportban. Azokban a miskolci iskolákban, ahová számottevő arányban járnak cigány tanulók, és amelyekben egynél több párhuzamos tanulócsoport van, nagyon erős a belső szegregáció.

— A Lyukó-völgyből például több száz gyerek jár be a számukra távoli belvárosi iskolákba — mondja a polgármester, és így vázolja fel a megoldást: — Ezeknek a gyerekeknek önálló iskolát kell létesíteni a Lyukó-völgyben, ahol speciális szakképzettséggel rendelkező oktatók tanítanának, akik a felzárkóztatás teljes folyamatában segíteni tudnák a gyerekeket. Ez magával hozná a speciális pedagógusképzés bővítését is. Tény, hogy a szülők keresik azokat az iskolákat, ahol színvonalas oktatást találnak, s ahol minél kevesebb a felzárkóztatást igénylő gyermek, illetve cigány származású tanuló. Ilyen iskola nagyon kevés van Miskolcon. Az önkormányzat tehát hiába dolgozik azon, hogy ne legyen elkülönítés, óhatatlanul kialakul a spontán szegregáció.

A városvezetés szerint szükséges a cigány tanárok képzésének a bővítése is. — A helyi cigány vezetőkkel jó viszonyt alakítottam ki — mondja a polgármester, — mindenképpen szeretném őket bevonni ebbe a felzárkóztatási programba. Kriza Ákos szerint olyan cigány közösségi vezetőkre van szükség, akik tudnak a közösség nyelvén beszélni, akik érzik, értik az ő lelkületüket, ismerik az élethelyzeteiket. (Kuruc.info: szerintünk meg tót, amerikai, svájci, finn, olasz, francia stb. típusú, kíméletlenül odacsapó, a delikvenseket agyonlövő rendőrökre van szükség a cigányok „felzárkóztatása” érdekében. Ahogy az az elmúlt 600-700 évben kiderült, a deviánscigánysággal csak és kizárólag így lehet bánni – és nem úgy, ahogy ez az idióta puhány Kriza elképzeli.)
Keretes anyag: Pazarlás

Rengeteg pénzt pazarolt el Magyarország romapolitikára az elmúlt években minden látható eredmény nélkül. Ma már világos, hogy nem ez az út vezet a megoldáshoz, hanem a munka és a tanulás. Ebben minden nap meg kell erősíteni azokat, akik maguktól ezt nem tudják. Erre sarkall a magyar kormány családpolitikája, ami a munkavállaló felnőtteken keresztül támogatja a gyermeknevelést — fejtette ki Pelczné Gall Ildikó európai parlamenti képviselő egy debreceni EU-szemináriumon. Hozzátette: ha egy családfő nem tudja eldönteni, hogy a családi pótlékot játékgépre vagy gyerekcipőre költse, akkor segíteni kell neki. — Ilyen segítség lehet, ha a gyermeknevelési támogatást nem pénzben, hanem természetben kapja meg a bizonytalankodó felnőtt — fogalmazott a képviselő. Kiemelte, hogy az iskolába járó gyermekek mindennap megfelelő élelmezésben részesülnek, ez is arra ösztönzi a szülőket, hogy ne vonják ki gyermekeiket a tankötelezettség alól.

Pelczné szerint Magyarországot a történelem folyamán olyan kulturális sokszínűség jellemezte, amivel egyetlen más állam esetében sem találkozni. E kulturális sokszínűséget a politikus szerint meg kell mutatni Európának is, ezért fogott hozzá egy olyan brüsszeli kiállítás szervezéséhez, amely Árpádtól napjainkig történetiségét mutatja be a kérdést. (Kuruc.info: a normális, kiváló nemzetiségek – pl. a svábok – csak adtak Magyarországnak. Velük az égvilágon semmi gond, sőt. A cigányok viszont... – nos, már az minősíti őket, hogy maga a francia nagykövet nyilatkozta azt hivatalosan(!), hogy soha, sehol, egyetlen nyomorult országban sem sikerült őket beillesztetni a társadalomba. Nem csoda, hogy pl. a finneknél (a világ legiskolázottabb, legnormálisabb, „mucsaisággal” igazán nem vádolható népe) minimum a cigányok elüldözését, de még inkább a kiirtását kívánja a közember... És agyon is lövi őket, ha kell [pár, újabb idézet ITT].)