Előléptettek több, az októberi rendőrterrorért felelős főávóst
2007-09-05. 11:17

Jó munkát végeztek

Pár hetes huzavona után az Origo kérésére - és az adatvédelmi ombudsman felszólítására - az ORFK kiadta azoknak a parancsnokoknak a nevét, akik egy belső rendőri jelentés szerint "szakmai hibákat követtek el" (tehát a kívánatosnál egy fokkal brutálisabban léptek fel, ráadásul ez még ki is derült) a 2006. október 23-ai rendőrterror során. A főávósok elérhetőségeinek közzétételéhez olvasóink segítségét kérjük.

Magas rendfokozatú, vezető beosztású rendőrökről van szó, akik közül hárman ma már nyugdíjasok, hármójukat viszont előléptették a tavalyi rendőri zavargások óta. Ketten közülük "magas rangú szakmai munkájukért" kaptak elismerést. Az októberi, ávós terror során elkövetett, vadállati brutalitásért egy alezredest megróttak, és természetesen csak alacsonyabb rangú rendőröket vontak felelősségre.

A lakosság 2006. október 23-ai lerohanásának rendőri kezelését vizsgáló Papp-bizottság július elején nyilvánosságra hozott jelentése szerint az ávósok többször szakmai hibákat követtek el a tömegoszlatás alatt. Bár a jelentés megállapítja, hogy a rendőrség aznap "alapvetően törvényesen" (!) járt el, azt is kimondja: "a hatályos jogszabályok és belső normák betartásában - elsősorban magasabb vezetői, irányító parancsnoki szinten - elkövetett szakmai hibák hozzájárultak ahhoz, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság az eseményeket nem mindig tudta kellő mértékben uralni, és hatékonyan kezelni". (Tehát nem a véres kegyetlenség a gond, hanem a mérsékelt hatékonyság, legyen világos.)

A dokumentum több helyen említ olyan parancsnokokat, akikkel kapcsolatban szakmai hibák merültek fel az oszlatás során: kifogásolható parancsokat adtak ki, rosszul döntöttek az oszlatáskor, vagy éppen eltúlozták a bevetett rendőrök számát. A bűnözőket mentegető rendőrség eredetileg nevek nélkül hozta nyilvánosságra a Papp-jelentést. (A jelentésnek nevet adó Papp Károly dandártábornok, a Rebisz jelenlegi vezetője irányította a vizsgálatot folytató bizottságot.)

Az [origo] az érintettek kilétére volt kíváncsi, és arra, lett-e következménye hibáiknak, ezért azt kérték a rendőrségtől, hogy adja meg a kihúzott neveket. Ezután a jelentés teljes változata is felkerült a rendőrség honlapjára, de továbbra sem volt egyértelmű, kik hibáztak, mert a szövegben keresztnév nélkül - Pigler, Gulácsi, Lapid - vagy rádiós hívójelükkel megjelölve, kódnéven - Erzsébetváros 01, Rendező 01, Hungária 705 - szerepeltek az érintett rendőrtisztek.

Miután az ORFK ismételt kérésükre sem árulta el, kikről van szó pontosan, hivatalos panasszal az adatvédelmi ombudsmanhoz fordultak, aki az [origo]-nak adott igazat: válaszából kiderül, a jogszabályok alapján a nevek és rendfokozatok nyilvánosak. Az ORFK ezután közölte, tiszteletben tartják a jogszabályokat, így elárulják a kért neveket, és a felelősségre vonásról is közölnek adatokat. Azt kérték ugyanakkor, hogy az [origo] ne közölje azokat, mert ez "hamis következtetések levonására" adhat alkalmat, "méltánytalan az érintett személyekre nézve, emellett pedig alapot adhat a személyes adataikkal történő visszaélésre". (Az ORFK álláspontja alább, személyes adataik később, ha segítenek kedves olvasóink.)

Ezredes, tanácsos, helyettes

Október 23-án a rendőri biztosítás parancsnoka, vagyis az ávós kegyetlenkedéssorozat irányítója legfelső szinten Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány volt - közölte az ORFK. Õ az, akit a Papp-jelentés "magasabb vezetőnek", "irányító parancsnoknak" nevez szakmai hibákkal összefüggésben. Gergényi már nem vezeti a BRFK-t, májusban felmentette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, de nem az október 23-ai események miatt. Menesztésében az elszaporodó rendőrségi botrányok játszották a főszerepet, Gyurcsány a rendőrség iránti közbizalom helyreállításával indokolta, hogy kezdeményezte többek között Gergényi felmentését.

A Papp-jelentés hibásnak ítéli, hogy október 23-án hajnalban, a Kossuth téren levő 200 fős tömeg kiszorítására "aránytalanul nagy létszámú, 1006 fős" rendőri erőt vezényeltek ki, köztük a Rebisz teljes állományát. A riadót Lapid Lajos rendőr dandártábornok rendelte el, aki a BRFK közbiztonsági igazgatója, a szervezet egyik legmagasabb posztján álló embere volt. Lapid azóta visszavonult, ma nyugalmazott dandártábornok, a Fradi biztonsági igazgatója.

Akkor is hibáztak a parancsnokok a Papp-jelentés szerint, amikor az Alkotmány utcából kiszorították a tömeget, de nem állították le a tömegoszlatást, hanem folytatták a Bajcsy-Zsilinszky úton. Bár volt olyan parancsnok, aki javasolta, hogy álljon le az oszlatás, a parancs mégis úgy szólt: nyomuljanak tovább a rendőrök. A parancsot Hungária 705-ös - az ORFK közlése szerint - Majoros Zoltán rendőr ezredes adta ki. Majorost idén májusban soron kívül alezredesből ezredessé léptették elő, mint a Rebisz bevetési parancsnokság műveletirányítóját.

Magas színvonalú szakmai munka

Október 23-án délután négyig Pigler István alezredes volt a tömegoszlatás parancsnoka. Pigler idén május óta az alezredesi mellett a rendőrségi tanácsos címet is viseli. Ahogy Majorost, őt is Petrétei József - azóta menesztett - igazságügyi és rendészeti miniszter léptette elő májusban, "magas színvonalú szakmai munkájuk elismeréséül" - derül ki a májusi Igazságügyi Közlönyből.

A Papp-jelentés szerint kiemelt hiba történt még az Astoriánál. Ott délután négykor kezdődött a Fidesz október 23-ai megemlékezése. A Fidesz-gyűlés vége után nem sokkal viszont a Deák téren gyülekező tömeget egy nagy rohammal oszlatták a rendőrök az Astoria felé. Itt hibázott a Fidesz-gyűlést biztosító helyszíni parancsnok, aki "nem intézkedett a rendezvényt megzavarni szándékozó személyek hatékony távoltartására", és nem is volt összeköttetésben a közelben meginduló tömegoszlatás irányítójával.

Az Astoriánál a biztosítás parancsnoka Erzsébetváros 01 volt. Ez a kódnév - közölte az ORFK - Nagy-Juhák István rendőr ezredest takarja. 2006-ban Nagy-Juhák a VII. kerületi rendőrkapitányságot vezette, jelenleg magasabb pozícióban dolgozik: a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese, rendőrségi főtanácsos.

Három perccel azután, hogy véget ért a Fidesz-gyűlés, megindult a lovasroham a Deák tértől az Astoria felé a tömeg ellen - olvasható a Papp-jelentésben. A kardlapozásra a lovas alcsoport vezetője adott parancsot saját hatáskörben, de a jelentés megállapítja, hogy a roham "nem érte el a kívánt hatást". (Mi lehetett hát az általuk kívánatosnak ítélt hatás? - tehetjük fel elborzadva a költői kérdést.) A lovas alegység parancsnoka Domoszlai Dániel alezredes volt, a Rebisz - nyugállományú - alosztályvezetője. A tömegoszlatást pedig "Rendező 01" rendelte el, aki a már említett, azóta szintén visszavonult Lapid Lajos. Az astoriai események idején Gulácsi Sándor rendőr ezredes volt a tömegoszlatás parancsnoka - Gulácsi már szintén nyugállományba vonult.

Az [origo] azt is megkérdezte az ORFK-tól, felelősségre vontak-e rendőröket az október 23-ai hibákkal kapcsolatban. Az ORFK válasza szerint egy meg nem nevezett rendőr alezredes osztályvezető megrovást kapott. Az októberi eseményekkel kapcsolatban többeket gyanúsítottként hallgattak ki "hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás" miatt. Õk tiszthelyettesek vagy zászlósok, nem magasabb rangú rendőrök: köztük van egy őrmester, hét törzsőrmester, két főtörzsőrmester, három zászlós és öt törzszászlós.

([origo] nyomán)


Az ORFK álláspontja - részlet

"Az adatok felhasználása során figyelemmel kell lenni a célhoz kötöttség elvére. Önmagában a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nem lehet cél (...). Természetesen megfelelő cél lehet a közvélemény tájékoztatása a felelősségre vonatkozó eljárások állásáról, azonban (...) önmagában az adatkéréssel érintett személyek nevének nyilvánosságra hozatala nem szolgálja a közvélemény megfelelő tájékoztatását, ugyanakkor alkalmas arra, hogy az egyes személyekkel kapcsolatban a felelősség kérdésében olyan következtetések levonására adjon alapot, amelyek az eljárások adatainak ismeretében nem helytállóak. Ebből következően a társadalom hiteles tájékoztatása helyett pontosan ellenkező hatásként hamis következtetések levonása lehet az eredménye az adatok nyilvánosságra hozatalának, ami egyúttal méltánytalan lehet az érintett személyekre nézve, emellett pedig alapot adhat a személyes adataikkal történő visszaélésre.