Tisztelt Dr. Lomnici Zoltán Elnök Úr!
A Fővárosi Bíróság a múlt pénteken ismét felmentett három rendőrt a 2006. őszi budapesti tömeges rendőri brutalitás és önkényes őrizetbevétel sorozat során elkövetett bántalmazás vádja alól.
A vádbeli történet tipikus. Tavalyelőtt ősszel (szeptember 19. éjszakáján) a miniszterelnök hazugságai ellen tiltakozó, a hazugsággal, csalással hatalomra került kormány lemondását követelő békés Kossuth téri tüntetésről hazafelé tartó férfiembert a nyolcadik kerületben a rendőrök "levadászták" s hosszasan, kíméletlenül ütötték, rúgták. Kézről kézre adták az áldozatot, először elfogása színhelyén ütlegelték, majd a Magyar Rádió udvarán, később a rendőrautóban majd a fogdaudvaron. A nagyerejű ökölütésektől, rúgásoktól testszerte komoly sérülései keletkeztek, egyebek mellett veséje sérült, állkapcsa eltört, hat foga meglazult, azóta is beszédhibától szenved.
A Fővárosi Bíróság a múlt pénteken ismét felmentett három rendőrt a 2006. őszi budapesti tömeges rendőri brutalitás és önkényes őrizetbevétel sorozat során elkövetett bántalmazás vádja alól.
A vádbeli történet tipikus. Tavalyelőtt ősszel (szeptember 19. éjszakáján) a miniszterelnök hazugságai ellen tiltakozó, a hazugsággal, csalással hatalomra került kormány lemondását követelő békés Kossuth téri tüntetésről hazafelé tartó férfiembert a nyolcadik kerületben a rendőrök "levadászták" s hosszasan, kíméletlenül ütötték, rúgták. Kézről kézre adták az áldozatot, először elfogása színhelyén ütlegelték, majd a Magyar Rádió udvarán, később a rendőrautóban majd a fogdaudvaron. A nagyerejű ökölütésektől, rúgásoktól testszerte komoly sérülései keletkeztek, egyebek mellett veséje sérült, állkapcsa eltört, hat foga meglazult, azóta is beszédhibától szenved.
A baleseti osztályon - hasonlóan sorstársaihoz, a többi félig agyonvert tüntetőhöz - az ágyhoz bilincselve kellett megvárnia a műtétjét, majd az azt követő felépülést. Az orvosszakértői vélemény szerint sérülései maradandóak. Testi károsodásai mellett az elszenvedett traumától szerzett lelki sérüléseit is súlyosnak és tartósnak, depressziót okozónak ítélte meg a szakember. A sértett egyike volt annak a több száz összevert embernek, akik ellen koncepciós eljárást indítottak, de - amint ezek többségében történt - az ő büntető, majd szabálysértési ügyében is megszüntették az eljárást. Képviseletében, akárcsak a tavalyelőtti tömeges rendőri brutalitás és őrizetbevétel sorozat áldozatai többségének ügyeiben a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) járt el, ezúttal dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a jogvédő szervezet ügyvezetője útján.
Itt jegyzem meg, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány többször kísérelt meg peren kívüli egyezséget kötni a rendőrséggel a szenvedések miatti kártérítések érdekében, tekintettel arra, hogy a rendőri brutalitás ténye, azaz a jogalap ezekben az ügyekben vitán felül áll, bizonyított. Mindezidáig sem a most bemutatott ügyben, sem más 2006. évi ügyben nem sikerült megállapodni a rendőri vezetőkkel, az áldozatok egyetlen fillér kártérítést nem kaptak. Ennek "köszönhetően" most már tömegesen indulnak, illetve folynak a bíróságokon a brutális rendőri bántalmazások miatt, a maradandó fogyatékosságok okozása illetve a jogellenes őrizetbevételek, a fogságban történő kínzások miatt a kártérítési perek a rendőrséggel szemben. Az áldozatok emberi méltósága, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és a bírói függetlenség érdekében elengedhetetlen, hogy a bíróságok az objektív tények ismeretében és a jogszabályoknak alárendelten hozzák meg döntéseiket, ezekben az ügyekben is.
Azért fordulok Elnök Úrhoz, mert a fentebb ismertetett büntetőügyben az volt a megdöbbentő tapasztalatom, hogy a bíróság tárgyi ismerete a 2006. évi budapesti tömeges rendőri brutalitásokkal, önkényes őrizetbevételekkel kapcsolatosan igen hiányos, sőt téves volt.
A bírósági tanács elnöke a felmentés szóbeli indokolásában elemezte, hogy miért tekintette szavahihetőbbnek a REBISZ-es rendőröket, mint a félig agyonvert áldozatot. Ezen indokolásban a bíró - többek között - "életszerűtlennek" nevezte, hogy valakit a budapesti utcán az éjszaka közepén a rendőrök minden ok nélkül elkapjanak és összeverjenek. Emellett rámutatott, hogy "nem lehet abból kiindulni, hogy a rendőrök hazudnak". Úgy tűnt, hogy a bíróság szinte semmiféle tényszerű, tárgyszerű információval nem rendelkezik arról, mi is történt Budapesten 2006. szeptember 19-én és 20-án éjszaka, valamint október 23. napján. Úgy tűnik, a bíróságnak nincs "köztudomása", illetve hivatalos tudomása arról, hogy ezeken a napokon a megvadult rendőrök százszámra "vadásztak le", lőttek meg, vertek és rugdostak össze olyan járókelőket, akik "rosszkor voltak rossz helyen", illetve akik az Alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukat gyakorolták.
Itt jegyzem meg, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány többször kísérelt meg peren kívüli egyezséget kötni a rendőrséggel a szenvedések miatti kártérítések érdekében, tekintettel arra, hogy a rendőri brutalitás ténye, azaz a jogalap ezekben az ügyekben vitán felül áll, bizonyított. Mindezidáig sem a most bemutatott ügyben, sem más 2006. évi ügyben nem sikerült megállapodni a rendőri vezetőkkel, az áldozatok egyetlen fillér kártérítést nem kaptak. Ennek "köszönhetően" most már tömegesen indulnak, illetve folynak a bíróságokon a brutális rendőri bántalmazások miatt, a maradandó fogyatékosságok okozása illetve a jogellenes őrizetbevételek, a fogságban történő kínzások miatt a kártérítési perek a rendőrséggel szemben. Az áldozatok emberi méltósága, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és a bírói függetlenség érdekében elengedhetetlen, hogy a bíróságok az objektív tények ismeretében és a jogszabályoknak alárendelten hozzák meg döntéseiket, ezekben az ügyekben is.
Azért fordulok Elnök Úrhoz, mert a fentebb ismertetett büntetőügyben az volt a megdöbbentő tapasztalatom, hogy a bíróság tárgyi ismerete a 2006. évi budapesti tömeges rendőri brutalitásokkal, önkényes őrizetbevételekkel kapcsolatosan igen hiányos, sőt téves volt.
A bírósági tanács elnöke a felmentés szóbeli indokolásában elemezte, hogy miért tekintette szavahihetőbbnek a REBISZ-es rendőröket, mint a félig agyonvert áldozatot. Ezen indokolásban a bíró - többek között - "életszerűtlennek" nevezte, hogy valakit a budapesti utcán az éjszaka közepén a rendőrök minden ok nélkül elkapjanak és összeverjenek. Emellett rámutatott, hogy "nem lehet abból kiindulni, hogy a rendőrök hazudnak". Úgy tűnt, hogy a bíróság szinte semmiféle tényszerű, tárgyszerű információval nem rendelkezik arról, mi is történt Budapesten 2006. szeptember 19-én és 20-án éjszaka, valamint október 23. napján. Úgy tűnik, a bíróságnak nincs "köztudomása", illetve hivatalos tudomása arról, hogy ezeken a napokon a megvadult rendőrök százszámra "vadásztak le", lőttek meg, vertek és rugdostak össze olyan járókelőket, akik "rosszkor voltak rossz helyen", illetve akik az Alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukat gyakorolták.
Úgy tűnik, a bíróságnak - legalábbis az ezen ügyben eljárt bíróságnak - arról sincs tudomása, hogy a kegyetlen bűncselekményeket elkövetett rendőrök az eljárások során rendszeresen hazudnak, azért, hogy védjék saját magukat és brutális "bajtársaikat". Nyilvánvalóan e tudatlanság, ismerethiány az oka annak az állításnak, hogy a tavaly őszi ügyekben perbevont rendőrök "főszabályként" igazmondóak. Jó lenne, ha a tömeges rendőri hazugságok tényét a bírák legalább a saját kollégáiknak elhinnék. (Több bíró is nyilatkozott ugyanis a nyilvánosság előtt, rámutatva a sorozatos rendőri hazudozások tényére.)
A tömeges rendőri brutalitásokkal és önkényes őrizetbevétel sorozattal kapcsolatosan - mind a büntetőügyekben, mind pedig a kártérítési ügyekben - elengedhetetlen, hogy az eljáró bírák a tényekről megfelelő, tárgyszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Hangsúlyozom: a tények ismerete nem személyes vélemény, álláspont kérdése, s különösen nem "politikai" kérdés. Az eljáró bíróknak minden egyes ügyben - így a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatosakban is - tisztában kell lennie az adott ügy jogszerű és igazságos megítélése szempontjából lényeges ténykérdésekkel. Enélkül az igazsággal és a jogszabályokkal összhangban lévő "jó" döntés, helyes döntés nem hozható (a Magyar Köztársaság nevében...). A most megtapasztalthoz hasonló további információs hiányosságok és tévedések elkerülése érdekében mellékelten megküldök a 2006. őszi tömeges rendőri brutalitásokkal és önkényes őrizetbevétel sorozattal összefüggő ügyekben eljáró bíróságok könyvtárai számára néhány fontos forrást, dokumentumot.
Kérem Elnök urat, segítsen abban, hogy az ilyen ügyekben eljáró bírák ezekhez a tényfeltáró anyagokhoz hozzáférhessenek, s azokat felkészülésük során tanulmányozhassák az objektív döntés meghozatala érdekében. Mellékelem tehát három volt alkotmánybírónk kritikai elemzését a Gönczöl Bizottság Jelentéséről (könyvformátumban), s hasonlóképpen könyvalakban a Civil Jogász Bizottság (CJB) Jelentését. DVD felvételen csatolom a 2006. őszi rendőrterror áldozatainak és szemtanúinak beszámolóit rögzítő felvételt, amely a CJB meghallgatásain készült. Kérem Elnök urat, hogy körlevélben értesítse a 2006. őszi eseményekkel összefüggő büntető, szabálysértési és kártérítési ügyekben eljáró bírókat arról, hogy e források - az ügyek teljeskörű megismerése érdekében - a bíróságon (könyvtárban, illetve az Ön által megjelölt helyen) fellelhetők, tanulmányozhatók.
Köszönettel és tisztelettel
Morvai Krisztina
A tömeges rendőri brutalitásokkal és önkényes őrizetbevétel sorozattal kapcsolatosan - mind a büntetőügyekben, mind pedig a kártérítési ügyekben - elengedhetetlen, hogy az eljáró bírák a tényekről megfelelő, tárgyszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Hangsúlyozom: a tények ismerete nem személyes vélemény, álláspont kérdése, s különösen nem "politikai" kérdés. Az eljáró bíróknak minden egyes ügyben - így a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatosakban is - tisztában kell lennie az adott ügy jogszerű és igazságos megítélése szempontjából lényeges ténykérdésekkel. Enélkül az igazsággal és a jogszabályokkal összhangban lévő "jó" döntés, helyes döntés nem hozható (a Magyar Köztársaság nevében...). A most megtapasztalthoz hasonló további információs hiányosságok és tévedések elkerülése érdekében mellékelten megküldök a 2006. őszi tömeges rendőri brutalitásokkal és önkényes őrizetbevétel sorozattal összefüggő ügyekben eljáró bíróságok könyvtárai számára néhány fontos forrást, dokumentumot.
Kérem Elnök urat, segítsen abban, hogy az ilyen ügyekben eljáró bírák ezekhez a tényfeltáró anyagokhoz hozzáférhessenek, s azokat felkészülésük során tanulmányozhassák az objektív döntés meghozatala érdekében. Mellékelem tehát három volt alkotmánybírónk kritikai elemzését a Gönczöl Bizottság Jelentéséről (könyvformátumban), s hasonlóképpen könyvalakban a Civil Jogász Bizottság (CJB) Jelentését. DVD felvételen csatolom a 2006. őszi rendőrterror áldozatainak és szemtanúinak beszámolóit rögzítő felvételt, amely a CJB meghallgatásain készült. Kérem Elnök urat, hogy körlevélben értesítse a 2006. őszi eseményekkel összefüggő büntető, szabálysértési és kártérítési ügyekben eljáró bírókat arról, hogy e források - az ügyek teljeskörű megismerése érdekében - a bíróságon (könyvtárban, illetve az Ön által megjelölt helyen) fellelhetők, tanulmányozhatók.
Köszönettel és tisztelettel
Morvai Krisztina
