Tisztelt Dr. Lomnici Zoltán Elnök Úr!

A Fővárosi Bíróság a múlt pénteken ismét felmentett három rendőrt a 2006. őszi budapesti tömeges rendőri brutalitás és önkényes őrizetbevétel sorozat során elkövetett bántalmazás vádja alól.

A vádbeli történet tipikus. Tavalyelőtt ősszel (szeptember 19. éjszakáján) a miniszterelnök hazugságai ellen tiltakozó, a hazugsággal, csalással hatalomra került kormány lemondását követelő békés Kossuth téri tüntetésről hazafelé tartó férfiembert a nyolcadik kerületben a rendőrök "levadászták" s hosszasan, kíméletlenül ütötték, rúgták. Kézről kézre adták az áldozatot, először elfogása színhelyén ütlegelték, majd a Magyar Rádió udvarán, később a rendőrautóban majd a fogdaudvaron. A nagyerejű ökölütésektől, rúgásoktól testszerte komoly sérülései keletkeztek, egyebek mellett veséje sérült, állkapcsa eltört, hat foga meglazult, azóta is beszédhibától szenved.
A baleseti osztályon - hasonlóan sorstársaihoz, a többi félig agyonvert tüntetőhöz - az ágyhoz bilincselve kellett megvárnia a műtétjét, majd az azt követő felépülést. Az orvosszakértői vélemény szerint sérülései maradandóak. Testi károsodásai mellett az elszenvedett traumától szerzett lelki sérüléseit is súlyosnak és tartósnak, depressziót okozónak ítélte meg a szakember. A sértett egyike volt annak a több száz összevert embernek, akik ellen koncepciós eljárást indítottak, de - amint ezek többségében történt - az ő büntető, majd szabálysértési ügyében is megszüntették az eljárást. Képviseletében, akárcsak a tavalyelőtti tömeges rendőri brutalitás és őrizetbevétel sorozat áldozatai többségének ügyeiben a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA) járt el, ezúttal dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a jogvédő szervezet ügyvezetője útján.

Itt jegyzem meg, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány többször kísérelt meg peren kívüli egyezséget kötni a rendőrséggel a szenvedések miatti kártérítések érdekében, tekintettel arra, hogy a rendőri brutalitás ténye, azaz a jogalap ezekben az ügyekben vitán felül áll, bizonyított. Mindezidáig sem a most bemutatott ügyben, sem más 2006. évi ügyben nem sikerült megállapodni a rendőri vezetőkkel, az áldozatok egyetlen fillér kártérítést nem kaptak. Ennek "köszönhetően" most már tömegesen indulnak, illetve folynak a bíróságokon a brutális rendőri bántalmazások miatt, a maradandó fogyatékosságok okozása illetve a jogellenes őrizetbevételek, a fogságban történő kínzások miatt a kártérítési perek a rendőrséggel szemben. Az áldozatok emberi méltósága, valamint a jogállamiság, az emberi jogok és a bírói függetlenség érdekében elengedhetetlen, hogy a bíróságok az objektív tények ismeretében és a jogszabályoknak alárendelten hozzák meg döntéseiket, ezekben az ügyekben is.

Azért fordulok Elnök Úrhoz, mert a fentebb ismertetett büntetőügyben az volt a megdöbbentő tapasztalatom, hogy a bíróság tárgyi ismerete a 2006. évi budapesti tömeges rendőri brutalitásokkal, önkényes őrizetbevételekkel kapcsolatosan igen hiányos, sőt téves volt.

A bírósági tanács elnöke a felmentés szóbeli indokolásában elemezte, hogy miért tekintette szavahihetőbbnek a REBISZ-es rendőröket, mint a félig agyonvert áldozatot. Ezen indokolásban a bíró - többek között - "életszerűtlennek" nevezte, hogy valakit a budapesti utcán az éjszaka közepén a rendőrök minden ok nélkül elkapjanak és összeverjenek. Emellett rámutatott, hogy "nem lehet abból kiindulni, hogy a rendőrök hazudnak". Úgy tűnt, hogy a bíróság szinte semmiféle tényszerű, tárgyszerű információval nem rendelkezik arról, mi is történt Budapesten 2006. szeptember 19-én és 20-án éjszaka, valamint október 23. napján. Úgy tűnik, a bíróságnak nincs "köztudomása", illetve hivatalos tudomása arról, hogy ezeken a napokon a megvadult rendőrök százszámra "vadásztak le", lőttek meg, vertek és rugdostak össze olyan járókelőket, akik "rosszkor voltak rossz helyen", illetve akik az Alkotmányban biztosított véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságukat gyakorolták.
Úgy tűnik, a bíróságnak - legalábbis az ezen ügyben eljárt bíróságnak - arról sincs tudomása, hogy a kegyetlen bűncselekményeket elkövetett rendőrök az eljárások során rendszeresen hazudnak, azért, hogy védjék saját magukat és brutális "bajtársaikat". Nyilvánvalóan e tudatlanság, ismerethiány az oka annak az állításnak, hogy a tavaly őszi ügyekben perbevont rendőrök "főszabályként" igazmondóak. Jó lenne, ha a tömeges rendőri hazugságok tényét a bírák legalább a saját kollégáiknak elhinnék. (Több bíró is nyilatkozott ugyanis a nyilvánosság előtt, rámutatva a sorozatos rendőri hazudozások tényére.)

A tömeges rendőri brutalitásokkal és önkényes őrizetbevétel sorozattal kapcsolatosan - mind a büntetőügyekben, mind pedig a kártérítési ügyekben - elengedhetetlen, hogy az eljáró bírák a tényekről megfelelő, tárgyszerű ismeretekkel rendelkezzenek. Hangsúlyozom: a tények ismerete nem személyes vélemény, álláspont kérdése, s különösen nem "politikai" kérdés. Az eljáró bíróknak minden egyes ügyben - így a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatosakban is - tisztában kell lennie az adott ügy jogszerű és igazságos megítélése szempontjából lényeges ténykérdésekkel. Enélkül az igazsággal és a jogszabályokkal összhangban lévő "jó" döntés, helyes döntés nem hozható (a Magyar Köztársaság nevében...). A most megtapasztalthoz hasonló további információs hiányosságok és tévedések elkerülése érdekében mellékelten megküldök a 2006. őszi tömeges rendőri brutalitásokkal és önkényes őrizetbevétel sorozattal összefüggő ügyekben eljáró bíróságok könyvtárai számára néhány fontos forrást, dokumentumot.

Kérem Elnök urat, segítsen abban, hogy az ilyen ügyekben eljáró bírák ezekhez a tényfeltáró anyagokhoz hozzáférhessenek, s azokat felkészülésük során tanulmányozhassák az objektív döntés meghozatala érdekében. Mellékelem tehát három volt alkotmánybírónk kritikai elemzését a Gönczöl Bizottság Jelentéséről (könyvformátumban), s hasonlóképpen könyvalakban a Civil Jogász Bizottság (CJB) Jelentését. DVD felvételen csatolom a 2006. őszi rendőrterror áldozatainak és szemtanúinak beszámolóit rögzítő felvételt, amely a CJB meghallgatásain készült. Kérem Elnök urat, hogy körlevélben értesítse a 2006. őszi eseményekkel összefüggő büntető, szabálysértési és kártérítési ügyekben eljáró bírókat arról, hogy e források - az ügyek teljeskörű megismerése érdekében - a bíróságon (könyvtárban, illetve az Ön által megjelölt helyen) fellelhetők, tanulmányozhatók.

Köszönettel és tisztelettel
Morvai Krisztina