Geszti Péter cége tervezte a kettős állampolgárság elleni kampányt, most nemzeti vágtázna a zsidó szélsőséges
2008-05-18. 23:59

Egy közösség annál erősebb, minél több tagja van. Mindenki, aki a közösséget gyengíti, ellensége annak. Vagy egyszerűen hülye. Geszti Péter cége tervezte a kettős állampolgárságról szóló népszavazás 'NEM!' kampányát. Innentől kezdve G.P. a nemzet szót a szájára ne merje venni! Még le talál szakadni az ég. De szájára veszi, mert az ő istene nem a Magyarok Istene. "Nemzeti Vágtát" szervez a zsidó rasszista, ismét közpénzen. Ezek után úgy illene, hogy a határon túli, és legalább az ellenzéki vezetésű MAGYAR települések visszalépjenek a Nemzeti Vágtán való indulástól. Különben se tömje senki az adófizető polgárok pénzét egy adócsaló bűnöző zsebébe.

Fekete vasárnap
2005. 12. 05.

Írta: AKCIÓ–NXS Kft. Tulajdonos: Geszti Péter.
Előadta: Gyurcsány „egyszer kérni fogunk tőled valamit Feri” és a többiek.

Részletek Gyurcsány Ferenc e tárgyú mocskából:

„…szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy más határok tartósan, több éven keresztül a XX. század második felében kialakult nemzeti elkülönültség szabályait fogják magukon viselni, és azt a tragédiát, amely elkülönültséget, különösen Magyarország számára a XX. század első felében megélt nemzeti traumát okozott.

Az ész, az értelem és a lelkiismeret nagy csapdáját látom ebben a kérdésben. Úgy látom, hogy a kérdés egyszerre apellál történelmi felelősségünkre, egyszerre apellál nemzeti érzelmeinkre, és egyszerre igényli közös, okos számvetésünket, lehetőségeink, közös lehetőségeink legcélszerűbb felhasználására vonatkozóan.

Viszont természetellenesnek gondolom, hogy magyarság- és tisztességpróbaként állítsa be bárki is a kérdést és a kérdésre adott választ. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon sokat szenvedett ez a nemzet az elmúlt pár évszázadban, de egészen a közelmúltban is, hogy mindig valakik megmondták nekik, hogy mikor jó hazafiak, hogy mikor jó magyarok, mikor hű gyermekei ennek a hazának. Azt gondolom, hogy sokfajta helyes, tisztességes és becsületes válasz van. És az ítélőbíró ebben a kérdésben nem kívül lakozik, hanem a saját lelkünkben, vagy ha keresünk valakit kívül, akkor az a Megváltó, vagy a Sors, vagy a közös nemzeti közösség. Azt gondolom, hogy ezt a jogot valamennyi magyar embernek a lelkiismeretének, vagy végső soron a Megváltónak kell meghagynia.

Két oldalról fenyeget veszély ebben a kérdésben. Az egyik, hogyha valakik nem akarnak számot vetni azzal a nemzeti, történelmi felelősséggel, amelyet közösen viselünk, és úgy gondolják, hogy csak kalkulus kérdése az egész. Az állampolgárságról kétféleképpen lehet gondolkodni. Az egyik lehetőség, hogy (…) adózol, ezért szavazhatsz, és jóléti szolgáltatások járnak. Van egy másik felfogás is, hogy (…) az állampolgárságot az állam és polgári történelmi-kulturális összetartozásának viszonyát kifejező jogszimbólummá kell tenni.

Tegnap egy fórumon(!) azt a kérdést szegezte nekem valaki: amikor ilyen dilemmákat osztunk meg a magyar választópolgárokkal és a határon túl élő közösséggel, azért tesszük, mert cserbenhagyott bennünket a határon túli magyarság iránti felelősségünk és felebaráti szeretetünk? Ezt jelenti? Erre azt mondtam (!), hogy dehogy! Milliók és milliók, határon belül és kívül, de szerte a világban, egyszerű, névtelen halandók, szülők, édesapák és édesanyák gondolkodnak azon, hogy vállalják-e a következő gyermeket, a másodikat, vagy a harmadikat. És nem azért gondolkodnak rajta, mert szeretnének vagy nem szeretnének, vagy mert szeretik vagy nem szeretik, hanem mert azon gondolkodnak, hogy mire képesek így együtt.

Én azt szeretném, hogy a különbségek csökkenjenek! De soha nem szeretném, hogy a magyarságom, a magyar testvéreim iránt viselt felelősségem és szeretetem dolgában az legyen a perdöntő, hogy egy valaki által megkonstruált kérdésre milyen választ adok. A magyar kormánynak ebben az ügyben csak egyetlen felelőssége lehet. Felhívni a magyar polgárok figyelmét arra, hogy egyeztessék össze a múltat a jelennel, a jelent a jövővel. Ha erre képesek vagyunk, nem ejtjük magyarságunkat csapdába, sem tisztességünket, hanem képesek vagyunk közösen egy emelkedő magyar jövőt megkonstruálni.”

- Azt sem tudják az emberek, hogy miről fognak szavazni - Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára.

A 'Nem!' kampány plakátjain a kicsit elhízott átlag fogyasztó család azzal az arckifejezéssel bámulta TV képernyőjét, mintha valakik éppen el akarnák venni a csipszét, és bele akarnának kortyolni a diétás kólájába. De mi nem engedjük! Elmebaj az, hogy a Köztársaság gyengítésének programját, a nemzet szétzilálásának feje tetejére állított 'nem, nem, soha' propagandáját, a Köztársaság felelőtlen kormánya, politikai túlélése érdekében a közösség pénzéből finanszírozta.

- Kevesebb munkahely, alacsonyabb fizetés - Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára.

Gyurcsány Ferenc a népszavazás után ujjongva kijelentette: „Győztünk!”

Álmokat kergető
vasárnap délelőtt,
bánatom hintaja
nélküled visszajött.
Azóta szomorú
mindig a vasárnap,
könny csak az italom,
kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.

Utolsó vasárnap
kedvesem gyere el,
pap is lesz, koporsó,
ravatal, gyászlepel.
Akkor is virág vár,
virág és – koporsó.

Mennyit kaptál érte Péter? És adóztál utána rendesen?

Szabó Balázs - virtus.hu

ui: És még mindig nincs vége. Mert. GP egy másik cégének ügyvezetője és társtulajdonosa néhány millió közpénzért aláírt valamit, amit nem kellett volna. Vagy pillanatnyi elmezavarában cselekedett, vagy… A papírok nálam vannak.  (Kuruc.info: várjuk a papírokat)