Az érintettek támogatása még így is bőkezűbb, mint a többi szociálisan rászoruló csoporté. „Összehasonlításképpen: a gyermekes és az alacsony jövedelmű családoknak, az árváknak, a születésüktől fogva fogyatékkal élőknek, valamint a fogyatékos gyermekeknek - vagyis a 13 millió leginkább rászoruló ukrán állampolgárnak - járó kifizetésekre az idei költségvetésben mintegy 40 milliárd hrivnyát irányoztak elő” - fejtette ki a 45,5 milliós Ukrajna szociálpolitikai minisztere. Másként fogalmazva, egy árva vagy egy rokkant támogatására idén átlagosan mintegy 3077 hrivnyát (385 dollár) fordít az ukrán állam, miközben a csernobili atomerőmű-katasztrófa károsultjainak kedvezményeire az államháztartás fejenként 5,5 ezer hrivnyát (688 dollár) költ.

Korolevszka szavai szerint jelenleg elsősorban a csernobili áldozatok gyermekeinek problémáira igyekeznek megoldást találni - mivel ők a 18. életévük betöltésével elveszítik a kedvezményekre való jogosultságukat -, valamint a csernobili áldozatok özvegyeinek helyzetére. Emellett rendet kívánnak tenni a kedvezményeket elbíráló regionális bizottságokban - tette hozzá.

„Azt gondolom, hogy e feladatoknak a megoldásával tovább tudunk lépni azon az úton, amelyen haladva helyre tudjuk állítani a társadalmi igazságosságot a csernobili katasztrófa áldozatai számára" - hangsúlyozta Natalia Korolevszka.

Az ukrajnai Csernobilban 1986. április 26-án következett be a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre működő erőmű négyes reaktorát egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet következtében két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a II. világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

(MTI)