"Mi a Hezbollah, ha nem terrorszervezet?" - tette fel a szónoki kérdést Netanjahu azt megelőzően nyilatkozva, hogy Jeruzsálemben találkozott Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Az izraeli miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy az unió eddig nem vette fel a terrorlistára a libanoni szervezetet.

A Háárec című izraeli napilap honlapja külügyminisztériumi forrásokból úgy tudja, hogy Ausztria, Írország és a Cseh Köztársaság akadályozta meg a szervezet uniós "megbélyegzését", amelyet a britek vetettek fel Németország és Franciaország támogatásával. A listára kerüléshez, európai vagyonuk és bankszámláik zárolásához és pénzszerző kampányaik tiltásához mind a 27 tagországnak el kellene fogadnia a javaslatot.

Netanjahu és Ashton tárgyalásainak napirendjén Irán és a palesztin-izraeli viszály is szerepelt. Teheránnal kapcsolatban Netanjahu az urándúsító centrifugák leállítását sürgette, és az atomprogram leállításához kötötte azt, hogy Izrael változásokról beszéljen a minapi iráni - a mérsékelt jelölt győzelmét hozó - elnökválasztással kapcsolatban (miközben az izraeli atomprogram vígan zajlik tovább - a szerk.).

A palesztin-izraeli viszály ügyében a kormányfő méltatta John Kerry amerikai külügyminiszter közvetlen és előzetes feltételek nélküli tárgyalások megkezdésére tett erőfeszítéseit. "Izrael kész visszatérni ezekhez a feltétel nélküli tárgyalásokhoz tegnap, ma és holnap. Remélem Mahmúd Abbász (palesztin) elnök is hasonlóképpen cselekszik, és remélem, Európa is támogatni fogja ezt az erőfeszítést"- ködösített az izraeli miniszterelnök, miközben javában épülnek a zsidó terroristák illegális telepei a megszállt területeken.

Ashton válaszában biztosította Netanjahut, hogy egyetért Kerryvel, és "elfogadta Izrael különleges biztonsági megfontolásait a békefolyamat ügyében".

(MTI nyomán)