A kormányfő rámutatott: a saját kötelességeiket kell először teljesíteniük. Viszont a Közel-Keleten zajló háborúk megfékezésére Japán 1,6 milliárd dollár támogatást ajánlott fel.

Abe következetes politikája és a bevándorlók szigorú elutasítása rekordhoz vezetett: az elmúlt évben 5000-en kértek menekültstátuszt, de mindössze tizenegy kérelmet fogadtak el.

Harminc embernek viszont humanitárius okokból engedélyezték, hogy hosszú távon tartózkodjon az országban.

Abe az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban kifejtette, hogy demográfiai szempontból közelíti meg a kérdést. "Mielőtt befogadjuk a menekülteket vagy a bevándorlókat, el kell érnünk, hogy a nők és az idősek több munkát vállaljanak, és fel kell emelni a születési rátát. Vagyis még sok dolgunk van."

"Japán szeretne segíteni a menekültválság kezelésében, hiszen tisztában vagyunk a problémát kiváltó tényezőkkel, mint az erőszaktól és terrorizmustól való félelem, illetve a szegénység. Össze kell fognunk, csak együtt oldhatjuk meg ezt a helyzetet."

Japán az idei mentőcsomagjában 810 millió dollárt, vagyis háromszor akkor összeget szánt a háború elől menekülő emberek megsegítésére, mint tavaly. Emellett 750 millió dollárral támogatják a "közel-keleti" békefolyamatokat. Ezzel abszolút rekordot döntöttek, bár már tavaly is igen magas összeget, 181,6 millió dollárt jutattak el az ENSZ Menekültügyi Főbiztosához.

Az emberjogi csoportok rávilágítottak arra, hogy bár Japán és más magas jövedelmű országok, mint például Oroszország, Szingapúr és Dél-Korea, hatalmas összegeket adományoztak, mégsem tudták enyhíteni a Közel-Keletre és Európára nehezedő nyomást. Vagyis pusztán anyagi támogatással nem tudják megoldani a második világháború óta látott legrosszabb menekültválságot. Igaz, hogy egy országot sem nevezett meg konkrétan, de Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke képmutatással vádolta az Öböl menti országokat, amiért azok nem fogadnak be elég "menekültet".

Japán lakossága várhatóan drasztikusan csökkeni fog a következő évtizedben. A szakértők előrejelzése szerint a csökkenő munkaerő, illetve a növekvő nyugdíj- és társadalombiztosítási költségek jelentősen meg fogják terhelni a gazdaságot. Néhány politikus persze ott is a bevándorlókban látja a "megoldást". Ezzel azonban - Európával ellentétben - nem sokan értenek egyet. MG Sheftall professzor, aki a Shizuoka Egyetemen újkori kultúrát és történelmet tanít, úgy gondolja, hogy egyenesen politikai öngyilkosság lenne nyilvánosan beszélni arról, hogy a tömeges bevándorlás jelentheti a kiutat az országot fenyegető demográfiai válságból.

(The Guardian - ATV nyomán)