A német kancellár a bajor tartományi gyűlésben (Landtag) működő CSU-frakció tanácskozása előtt tett sajtónyilatkozatában közvetve elutasította a testvérpárt követelését a német határ lezárásáról és az évente befogadható menedékkérők száma korlátozásáról, egy 200 ezres határ kijelöléséről. Hangsúlyozta, hogy szerinte a menekültválságot kiváltó okok kezelésére kell törekedni. Hozzátette, hogy a következő időszakban három eseménynek lesz szerepe a megoldás keresésében. Az első a pénteki berlini német-török kormánykonzultáció - mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy Törökország "kulcsfontosságú" a válságkezelésében. A második esemény a hazájukban vagy Libanonban, Jordániában tartózkodó szíriai menekültek helyzetének javítását szolgáló február 4-ei londoni adományozói konferencia, a harmadik pedig a február közepén tartandó brüsszeli uniós csúcs.

Mindezek után "mérleget készítünk, megnézzük, hogy hol tartunk" - mondta a német kancellár. Angela Merkel nem beszélt a befogadható menedékkérők számának korlátozásáról szóló szerdai osztrák döntésről. Előzőleg viszont Steffen Seibert kormányszóvivő a dpa hírügynökségnek azt mondta, hogy a német kormány nem kommentálja a bécsi vezetés döntését, és továbbra is a válság európai megoldására összepontosít.

A német politika vegyesen fogadta az osztrák kormány döntését, miszerint az idén legfeljebb 37 500 ember nyújthat be menedékjog iránti kérelmet Ausztriában. Az Európai Parlament (EP) CDU-s és CSU-s képviselőinek vezetője, Herbert Reul német hírportálokon idézett nyilatkozatában hibának nevezte az osztrák döntést és hangsúlyozta, hogy egy létszámhatár kijelölése nem megoldás, "erkölcsileg megkérdőjelezhető és nem fér össze az ENSZ menekültügyi egyezményével". A menekültválság ügyében erősen megosztott CDU/CSU pártszövetségben mások üdvözölték Bécs döntését. Például Stephan Mayer, a pártszövetség német parlamenti (Bundestag) frakciójának belügyi kérdésekkel foglalkozó vezető szakpolitikusa úgy vélte, az osztrák lépés rámutat arra, hogy a német menekültpolitikában is eljött az ideje az irányváltásnak.

A CDU/CSU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár szerint Bécs döntése "segélykiáltás" Európának, és annak jele, hogy néhány uniós tagállam, mint Németország, Ausztria és Svédország egyedül nem tudja megoldani a válságot. A politikus a svájci Davosban szerdán elkezdődött 46. Világgazdasági Fórumon német hírportálok szerint hangot adott kétségének azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e közös európai megoldást adni a menekültválságra, és hangsúlyozta, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet felbomlása "gazdasági katasztrófába" taszíthatja az EU-t. Egy másik szociáldemokrata, a párt EP-képviselőinek vezető belügyi szakpolitikusa, Birgit Sippel szerint a szociáldemokrata-jobboldali osztrák nagykoalíció a populizmus útjára lépett és cinikus módón megpróbálja áthárítani a felelősséget más országokra. Thomas Opperrmann, az SPD Bundestag-frakciójának vezetője a párt újabban alkalmazott eljárását követve igyekezett nyomást gyakorolni Angela Merkelre, azt mondta, hogy a kancellárnak az osztrák lépés után végre gondoskodnia kell az uniós külső határ védelméről, "különben összeroppan Európa". Az ellenzéki Zöldek szerint az osztrák kormány "végzetes fordulatot" vett, aminek következtében csak tovább romlik a menekültek helyzete.

Németországban tovább csökkent Angela Merkel kancellár népszerűsége, és a lakosság többsége támogatná a határok lezárását a "menekültek" előtt - mutatták ki szerdán ismertetett felmérések.

A Forsa közvélemény-kutató intézet reprezentatív felmérésében megkérdezettek 44 százaléka jelölte meg Angela Merkelt arra a kérdésre, kire szavaznának, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót. Ez 4 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbi felméréshez képest, a menekültválság elmélyülése előtti, tavaly júliusi 56 százalékhoz viszonyítva pedig 12 százalékpontos visszaesés.

A Merkel vezette CDU szavazóinak körében 85 százalékos a pártelnök-kancellár támogatottsága, a bajor testvérpárt CSU táborában viszont jóval alacsonyabb, 55 százalékos.

Ugyanakkor továbbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét az úgynevezett kancellári preferencia vonatkozásában. Ezt jelzi, hogy a németek csupán 16 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gabrielt, a CDU/CSU pártszövetség utáni második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét, vagyis Merkel előnye a gyengüléssel is még 28 százalékpontos.

A CDU/CSU választói támogatottsága 1 százalékponttal 38 százalékra csökkent, az SPD 23 százalékon áll. A parlament (Bundestag) ellenzéki oldalán a Zöldek a szavazatok 10 százalékára számíthatnak, a Baloldal 9 százalékon áll.

A parlamenten kívüli legnagyobb erő, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága egy hét alatt 1 százalékponttal emelkedett, a bevándorlásellenes párt így 10 százalékon áll, ami rekord a Forsa felméréseinek történetében.

Az intézet szerint azonban a legfőbb trend nem a CDU/CSU gyengülése és az AfD erősödése, hanem az elfordulás a pártoktól. Ezt jelzi, hogy a lakosság 60 százaléka egyik pártról sem gondolja, hogy meg tudja oldani az ország gondjait, és a 62 millió választásra jogosult közül 23 millióan nem mennének el szavazni, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, azaz a nem választók tábora majdnem hatszor akkora, mint az AfD 4 milliós tábora.

A Forsa a Stern hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, stern-RTL-Wahltrend című felmérésének aktuális adatfelvétele során 2501 embert kérdezett meg január 11. és 15. között.

A kutatóintézet egy másik felmérése szerint a német lakosság 55 százaléka támogatná a határok lezárását a menekülthullám megállítása céljából. A legnagyobb arányban - 94 százalékban - az AfD-szavazók üdvözölnék a határzárat. A lakosság 40 százaléka szerint nem megoldás a német határ lezárása a menedéket kereső emberek előtt. A legnagyobb arányban - 78 százalékban - a Zöldek szavazói utasítják el a határ lezárását sürgető követeléseket.

(MTI nyomán)