Egy utolsó nagy roham elkerülése érdekében már vasárnap életbe lép az a szabály, hogy a Törökországból Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket ügyük elbírálása után vissza kell küldeni Törökországba. „Minden, a görög szigetekre újonnan érkezett szabálytalan bevándorlót 2016. március 20-ától visszafordítanak Törökországba” – szögezi le a péntek délután közzétett EU–Törökország nyilatkozat. „Ez egy átmeneti és rendkívüli művelet lesz, amelyre azért van szükség, hogy véget vessünk az emberi szenvedésnek, és helyreállítsuk a közrendet.”

Az egyezség pénteken született meg Ahmed Davutoglu és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke között, és a találkozóról kiszivárgó hírek szerint az uniós állami vezetők komolyabb vita nélkül rábólintottak. Donald Tusk péntek délután megerősítette, hogy a huszonnyolcak egyhangúlag támogatták a Törökország–Európai Unió együttműködést lefektető újabb akciótervet.

A terv lényege, hogy a török–görög határt szabálytalanul átlépő bevándorlókat visszavennék a törökök Görögországból, és minden visszaküldött szabálytalan szíriai határátlépőért cserébe az EU törvényesen betelepítene ugyanennyi Törökországban élő szíriai menekültet. A betelepítés ugyanaznap megindul majd, amikor Törökország elkezdi visszavenni a szabálytalan határátlépőket.

A szabály vasárnapi bevezetésével el lehet kerülni egy „utolsó nagy roham” kialakulását, vagyis azt, hogy menedékkérők tömegesen igyekezzenek átkelni a görög szigetekre azzal a céllal, hogy a visszaküldésüket előíró szabály bevezetése előtt az EU területére érjenek. Ez fenyegetne, ha nem szinte azonnal, hanem csak hetek múlva kezdenék alkalmazni ezt az eljárást – írta az MTI a német Spiegel hírújság értelmezése alapján.

A megállapodás-tervezet nem azt irányozza elő, hogy vasárnaptól azonnal mindenkit visszaszállítanak Törökországba. Az elképzelés szerint minden egyes újonnan érkező menedékkérő esetében lefolytatják a menedékjogi eljárást, és a jogerős döntés után szállítják őket vissza Törökországba.

Reméljük, hogy ez a mai döntés nagyon súlyos csapást mér majd az embercsempészek üzleti modelljére, azzal, hogy alternatívát mutat rá, hogy miként lehet törvényesen bejutni az Európai Unióba – mondta a csúcstalálkozót követően Angela Merkel német kancellár.

Hozzátette ugyanakkor, hogy nagyon komoly logisztikai kihívásokat kell legyőzni ahhoz, hogy a művelet működhessen.

A kancellár a "menekültekhez" is szólt a sajtótájékoztatóján: arra kérte őket, különösen a macedón–görög határon fekvő Idomeninél összegyűlt tömegeknek, hogy bízzanak a görög kormányban, és hagyják, hogy a hatóságok elszállítsák őket a menekülttáborokba,
ahol sokkal jobb körülmények között szállhatnak meg.

72 ezer ember visszaküldésével, és ugyanennyi "menekült" átvételével indítanák a műveletet. Két korábbi bevándorló-mozgatási megállapodásból áll össze ez a szám. 18 ezer fős a szabadon maradt keret a júliusban megszavazott, EU-ba való betelepítési műveletből. Ezen kívül létezik még egy 54 ezres keret, amelyet eredetileg arra szánt az Európai Bizottság, hogy a terhére Magyarországról szállítsanak el menedékkérőket. Miután azonban a magyar kormány határozottan elutasította, hogy uniós menekültfogadó központokat létesítsenek Magyarországon, ez a keret bármelyik rendkívüli bevándorlási nyomásnak kitett tagállam számára szabadon felhasználható „tartalékká” vált. Ezt csoportosítanák most át a betelepítési erőfeszítésbe, melyről a nyilatkozat kiemeli, hogy önkéntes alapon működik majd.

A dokumentum feltűnően hallgat arról, hogy mi történik, ha mind a 72 ezer embert befogadják az uniós államok Törökországból. „Ha a visszaküldöttek száma meghaladná a fenti létszámot, a művelet nem folytatódik”. Csak idén januárban és februárban 117 ezren lépték át illegálisan a török–görög határt, ezek alapján a számok alapján a keret hamar betelik majd.

Az uniós állami vezetők felszólítják Törökországot, hogy tegyen meg mindent az ellen, hogy új illegális bevándorlási utak nyíljanak meg Európába, aztán egy lépést átugranak, mert a következő pontban már arról írnak: „Amint a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépéseknek vége szakad, vagy legalábbis lényegesen és fenntarthatóan csökken, életbe léphet egy új Önkéntes Humanitárius Befogadási Rendszer. Ebben az eljárásban az uniós országok a nemzetközi védelemre szoruló személyeket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az ajánlása alapján fogadnák be.

Angela Merkel kiemelte: azzal számolnak, hogy az illegális bevándorlás már azelőtt alábbhagy, hogy sor kerülne 72 ezer ember áttelepítésére. Ha nem így történne, akkor egyszerűen ki kell jelenteni, hogy az egész modell nem működik, és el kell gondolkodni, de nem ebből indulunk ki.

Péntek délelőtt négyszemközt tárgyaltak az uniós vezetők a török kormányfővel, Ahmet Davutogluval, akiről nem lehetett tudni, hogy rábólint-e az alkura. „Vannak nyitott kérdések, de nem vérre megy a vita” – jelezték európai tanácsi források a Wall Street Journalnek.

Egy különálló dokumentumba, az Európai Tanács pénteki konklúziójába bekerült egy pont, amelyben „az EU újból leszögezi, hogy elvárja Törökországból a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságok, beleértve a szólásszabadság legmagasabb szintű tiszteletben tartását.”

Jelzésértékű, hogy ez a kijelentés nem az EU–Törökország nyilatkozatban szerepel. Vélhetően az alku része volt, hogy erre a mondatra nem kellett áldását adnia a török kormányfőnek, mert az a huszonnyolc uniós vezető saját véleményét tükrözi.

A Törökországnak járó engedmények: a június végére időzített vízummentesség a török állampolgároknak a Schengen-zónába való beutazásra, az összesen hatmilliárd eurós támogatás az ott élő menekültek életkörülményeinek javítására, és egy újabb fejezet (a pénzügyi és költségvetési szabályok) megnyitása a török uniós csatlakozási tárgyalásokban viszont hivatalosan az egyezség részei.

A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén.

"A legnagyobb veszélyt kibekkeltük" - fogalmazott a miniszterelnök, utalva mindenekelőtt arra, hogy a megállapodás értelmében a "menekültek" befogadása a jövőben csakis önkéntes alapon történhet. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a visegrádi államokkal mindvégig a leghatározottabban ellenezte a "menekültek" kötelező befogadását.

A kormányfő utalt arra a magyar diplomáciai célra is, hogy Ukrajna - mint arról Brüsszelben előzetes egyezség született - előbb jut vízummentességhez, mint Törökország.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a létrejött egyezmény, a Törökországnak nyújtandó pénzügyi támogatás keretében Magyarország "semmilyen olyan pénzügyi kötelezettséget nem vállal, amely elviselhetetlen terheket róna az országra".

Az Európai Unió és Törökország pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján létrejött migrációs egyezmény teljes mértékben összhangban van az uniós és a nemzetközi joggal - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést követően. A menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, de az uniós és török vezetők között pénteken létrejött megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően.

Sajtótájékoztatóján a volt lengyel kormányfő hangsúlyozta, az Európába irányuló irreguláris migráció megfékezését célzó megállapodás március 20-án lép hatályba.

Tusk szerint kiegyensúlyozott egyezményt sikerült tető alá hozni, amely elfogadható a felek mindegyike, köztük Ciprus számára is.

Az Európai Tanács elnöke mindazonáltal hangsúlyozta, a törökökkel való megállapodás csak egyik eleme az unió átfogó migrációs stratégiájának. Kifejtette, szükség van az EU külső határainak megerősítésére, a nyugat-balkáni migrációs útvonal zárva tartására és a schengeni rendszer védelmére.

A menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, de az uniós és török vezetők között pénteken létrejött megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követően.

Sajtótájékoztatóján a német kancellár azt hangoztatta, hogy szerinte Európa ki fogja állni a mostani válság jelentette rendkívüli próbatételt.

Angela Merkel kifejtette, az egyezmény kemény csapást jelent az embercsempészek üzleti modelljére. "Reméljük, hogy véget ér az irreguláris bevándorlás" - mondta.

A kancellár mindazonáltal elmondta, az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság.

Nagyon fontos, történelmi jelentőségű megállapodás született a migrációs válság kezeléséről Törökország és az Európai Unió között - jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő az uniós vezetőkkel folytatott pénteki brüsszeli tanácskozását követően.

Sajtótájékoztatóján a török miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa közös sorson, közös kihívásokon és közös jövőn osztozik az Európai Unióval.

Mint mondta, a tanácskozáson tisztességes egyezményt sikerült kötni a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról.

A Jobbik szerint egyáltalán nem lehet áttörésként értékelni az uniós csúcson született megállapodást. Elképesztőnek tartjuk, hogy egyes kormánypárti vezetők már lényegesen megengedőbbek az önkéntes szétosztási mechanizmusokkal szemben. Leszögezzük: nincs jó vagy rossz kvóta, az önkéntes kvótát a kötelező kvóta előszobájaként értékeljük, mely hozzájárul Európa idegen kultúrával történő elárasztásához, Magyarország egy idegenekkel teli Európában pedig előbb-utóbb célponttá válik.

A Jobbik felszólítja a kormányzatot, mindenképp tartsa meg a Jobbik által felvetett és végül magáévá tett kvótaügyi népszavazást oly módon, hogy kiterjeszti annak kérdését a kötelező kvótán túl annak minden mutációjára, beleértve a visszatoloncolásokat is - írja közleményében Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke.

(MTI - Index - Kuruc.info)

Korábban írtuk: Brüsszeli alku: Merkel szerint "minden tagállam részt vesz a menekültek Törökországból való áttelepítésében"