A Németországban élő "menekülteknek" és muzulmán vallású embereknek a disznóhús- és sörfogyasztással együtt kell tiszteletben tartaniuk az úgynevezett német irányadó kultúrát a szövetségi kormány mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere szerint.
Christian Schmidt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Madsack médiacsoport lapjainak adott interjúban a társaság vasárnapi közleménye szerint kiemelte, hogy "aki hozzánk jön, annak ugyan nem kell átvennie az irányadó kultúrát, de el kell fogadnia és tiszteletben kell tartania azt".
Christian Schmidt |
Ehhez hozzátartozik az olyan "nagyon különleges kulturális tradíciók" tisztelete is, mint a sörfőzés és sörfogyasztás hagyománya, vagy a disznóhúsfogyasztás - mondta a miniszter.
Kiemelte: érthetetlen, hogy miért lenne provokáció egy vallásos muzulmán ember számára, ha "vannak mellette emberek, akik disznóhúsból készült virslit esznek".
A mohamedánok érzékenysége
Utalva arra a német nyilvánosságban szórványosan megjelenő vitára, hogy szükséges-e a muzulmánok érzékenységére tekintettel mellőzni a sertéshúst a közétkeztetésben, hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan lenne, ha "a legkisebb közös nevezőt tennénk meg a kultúra alapjává".
A kulturális sokszínűség növekedésének "az étlapon is a sokszínűség növekedésével kell járnia, nem pedig a polgárok többségének nyújtott kínálat szűkítésével" - mondta Christian Schmidt.
A vidék nyakára lőcsölné a betolakodókat
Kifejtette, hogy a gazdatársadalom erősítése és a vidéki lakosság csökkenésének megállítása érdekében minél több "menekültnek" kell otthont adni vidéken, és erre van szükség ahhoz is, hogy megakadályozzák a párhuzamos társadalmak kialakulását a nagyvárosokban.
A menekültek "decentralizált" elhelyezése jobban ösztönzi az integrációt - mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy a tárca a bevándorlási és menekültügyi hivatallal (BAMF) együttműködve tervet készít a "menekültek" vidéki elhelyezésére.
A vezető, meghatározó, irányadó kultúra jelentésű Leitkultur kifejezés a kétezres évek elején terjedt el a német közbeszédben, amikor vita kezdődött arról, hogy mennyiben tekinthető Németország bevándorlási célországnak és milyen alapokra kell helyezni a többség és a bevándorlók együttélését.
A fogalmat a vezető politikusok közül elsőként - 2000-ben - Freidrich Merz, a CDU/CSU pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának akkori vezetője bontotta ki, értelmezése szerint a Leitkultur a német alaptörvényt és a nyelvet, valamint a szokások és hagyományok összességét jelenti.
A fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, jellemzően a multikulturalizmus ellentéteként használják.
(MTI nyomán)