Mint kifejtette: elmulasztották a legfontosabbat, vagyis az államfőnek és azoknak az embereknek a semlegesítését, akikre a nyilvánosság hallgathat. Emellett azon katonai egységeket és parancsnokokat sem semlegesítették, akik nem vettek részt a puccsban.

Mindemellett nem figyeltek oda a stratégiai kommunikációra sem – jegyezte meg. Kiss Álmos Péter kiemelte: napjainkban nem lehet figyelmen kívül hagyni az elektronikus médiumokat, a közösségi médiát. A török elnök Recep Tayyip Erdogan is a Facebookon jelezte híveinek, hogy szabadlábon van, s nem sikerült a puccs.

Nem a török elnök állt a puccskísérletet mögött, de rövidtávon mindenképp felhasználja majd az esetet a nagyobb hatalomkoncentrációra - vélte a Közel-kelet-kutató a Ma reggelben. Szalai Máté ugyanakkor arra számít, talán Erdogan paranoiájának is van határa, és nem fogja az államrendszert nagyon gyorsan átalakítani. A kutató szerint a puccskísérlet során bebizonyosodott, Erdogan hatalma erős lábakon áll, a török elnök és pártja mögött komoly társadalmi támogatottság van.

Nem a török elnök állt a puccskísérlet mögött – mondta Szalai Máté a vasárnapi Ma reggelben. A Közel-Kelet-kutató emlékeztetett: az elmúlt 24 órában több értelmezés is napvilágot látott, ám ezek közül szerinte a legvalószínűbb és a legelfogadottabb, hogy a török hadsereg egy része, egy szekuláris, nacionalista kör, egy kemalista elit fordult az Erdogan-féle hatalom ellen, mert aggodalommal figyelte, hogy az államfő és pártja egyre inkább iszlamizálódó, halatom-központosító politikáját.

Van olyan feltételezés is - magyarázta a szakértő -, hogy Erdogan maga ellen szervezte volna a puccsot a még több hatalomért, a harmadik narratíva pedig pedig, amelyet a kormány is képvisel, hogy az Egyesült Államokban élő hitszónok, Erdogan régi riválisa, Gülen szervezete irányította volna az egész puccsot, ám egyelőre egyik olvasat megerősítéséhez sincs elég bizonyíték.

Szalai ennek ellenére arra számít, hogy Erdogan rövidtávon mindenképp felhasználja majd az esetet a nagyobb hatalomkoncentrációra. Emlékeztetett, hogy szombaton nemcsak katonatiszteket, hanem bírákat is letartóztattak, márpedig ez az a két hatalmi ág, amely hagyományosan ellenezte az államfő politikáját, és ahová „Erdogan paranoiája irányult”. Erdogan ugyanakkor rutinos politikus, először általában kemény dolgokat mond (halálbüntetés), de lehet, hogy ezekből nem lesz semmi, a szakember szerint ezért egyelőre inkább politikai nyilatkozatokról lehet szó.

Az egészséges aggodalom persze sosem árt, főleg, ha Törökországról van szó, az azonban bebizonyosodott, hogy Erdogan hatalma nagyon erős lábakon áll, és talán az ő paranoiájának is van határa, nem fogja az államrendszert nagyon gyorsan átalakítani – tette hozzá Szalai.

A szakember emlékeztetett arra is, az elnöki rendszer sokat emlegetett bevezetése, ahol az államfő a végrehajtó hatalom fejévé válna, így sokkal szélesebb jogköröket élvezne, egyáltalán nem új elképzelés, már eddig is a napirenden volt. Mindez egyébként csak technikai kérdés, az elnöki rendszer az Egyesült Államokban például nagyon jól működik, míg Latin-Amerikában diktatórikus légkört eredményezett.

(Híradó nyomán)