A schwerini ügyészség szerint a vádlott egy egészségügyi SS-alakulat szakaszvezetőjeként 1944. augusztus 15-től szeptember 14-ig teljesített szolgálatot a táborban, "a gázkamrák és a holttestek elégetésére használt krematóriumok közvetlen közelében". Így "a többi között az égett emberi hús szaga révén nem kerülhette el figyelmét, hogy az intézményben embereket gyilkolnak". (Tehát ha például tífuszban meghalt emberek holttesteit égetik el, az egyértelmű bizonyíték arra, hogy ott embereket gyilkolnak. Ezek szerint minden ma működő krematóriumnál embereket gyilkolnak, hiszen holttestek elégetése zajlik - a szerk.)

Tábori felcserként végzett tevékenysége idején 14 vonatszerelvénnyel szállítottak embereket Auschwitz-Birkenauba, közülük "legkevesebb 3681-et azonnal megöltek". (Mert ezt szerencsére ilyen pontosan lehet tudni, holott egyetlen dokumentum sem számol be róla - a szerk.) Az ügyészség szerint a vádlott "valamennyiük halálában bűnrészes, mert munkájával közreműködött a megsemmisítő tábor üzemeltetésében" (!).

A német nyugdíjas ellen még tavaly év végén emeltek vádat, pere az idén februárban kezdődött volna, de egészségi állapota miatt háromszor is elhalasztották. A neubrandenburgi tartományi bíróságon kerekesszékben jelent meg. Az első tárgyalási napon a vádiratot olvasták fel. A vádlott nem szólalt meg. Ügyvédje szerint a vád alaptalan.

A vádlott 1940-ben csatlakozott az SS-hez. Pusztán a szervezetben viselt tagsága miatt 1948-ban egy lengyelországi bíróság három és fél év szabadságvesztésre ítélte. A büntetés letöltése után hazatért, nyugdíjazásáig a mezőgazdaságban dolgozott.

Auschwitz-birkenaui "tevékenységéről" a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) tárt fel adatokat. Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott olyan személyekkel, akik "ugyan nem vettek részt közvetlenül a megsemmisítő táborokba hurcolt emberek legyilkolásában, de tevékenységükkel hozzájárultak a gépezet működtetéséhez", azonban vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt "27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában". Bár a vádlott aktív közreműködése az állítólagos gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság "megállapította", hogy "felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához".

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német gazságszolgáltatásban. A ZSt időközben az auschwitz-birkenaui tábor segédszemélyzetének valamennyi ismert élő tagja ellen vizsgálatot kezdett, köztük a hétfőn bíróság elé állított nyugdíjas ellen. Jogerős ítélet még nem született ezekben az ügyekben.

(MTI korrigálva)