Több százezer ember tüntetett szombaton is Szöul központjában a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje dél-koreai államfő lemondását követelve. Csaknem 800 ezer – egyes források szerint másfél millió ember – gyűlt össze a demonstráción. A rendőrség 25 ezer rendőrt vezényelt a helyszínre.

A demonstrálóknak jó okuk van háborogni: vezetőjük nem csupán korrupciós botrányba keveredett, de arra is fény derült, hogy valójában nem is ő irányítja az országot.

Dél-Korea 30 évvel ezelőtti demokratizálódása óta a mostani a legnagyobb tiltakozási hullám, becslések szerint már a múlt héten is egymillióan vonultak az utcára gyertyákkal és “Mondjon le”-táblákkal a kezükben.

Dél-Koreában már korábban is volt példa hasonló korrupciós botrányra, de az eddigi csalásokat eddig még soha nem sikerült egy elnök személyéhez kötni.

A mostani krízis azonban egyszerre különleges és félelmetes: a koreaiak úgy látják, hogy elnök asszonyukat régóta a befolyása alatt tartja a Csoj család.

Az elnök asszonyt korábban Csoj Ta Min, az Örök Élet Egyházának nevezett szekta vezetője látta el tanácsokkal, majd halála után lánya, Csoj Szun Szil vette át a despota szerepét.

A Csoj família befolyásának története több évtizedre nyúlik vissza. Minden akkor kezdődött, mikor az elnök asszony apja, Cson Szun Szil szektás apjával barátságot kötött.

A két család között szinte családias kapcsolat alakult ki, melyet a Csoj család aljas módon kihasznált. Mivel jól tudták, hogy a koreai elnök asszony mindkét szülőjét politikai indíttatásból gyilkolták meg, elhatározták, hogy ők lesznek a megárvult vezető új családja és politikai tanácsadói.

Először a vallási fanatikus apa férkőzött be Pak elnök asszony bizalmába: azt állította, hogy álmában megjelent neki Pak anyja, és azt kérte tőle, hogy segítsen neki a hatalom irányításában.

A megható mesével elérte a célját: az apa az elnök asszony mentorává vált, és belekezdett Pak későbbi politikai forradalmának megszervezésébe. Szabadidejében pedig milliárdost varázsolt gyermekeiből az állami kassza megcsapolásával.

Halála után a lánya folytatta a megtévesztés hagyományát, és átvette az irányító mentor szerepét. Cson Szun Szilnek ellenére semmilyen hivatalos állami megbízása nincs, és biztonsági átvilágításon sem esett át.

Mint kiderült, a 60 éves Csoj Szun Szil szinte minden területen megszerezte az irányítást. Ő diktálta az elnök asszony minden lépését, a ruhatárától kezdve a két Korea egyesítésének kérdéséig.

Egy olyan tabletet is találtak a koreai hatóságok, melyen az elnöknő jövőbeli beszédei voltak elmentve. Az összes szöveget Csoj Szun Szil írta, így a 2014-es berlini beszédben elhangzott egyesítési szándék is az ő tollából származik.

Több komoly korrupciós bűncselekmény mögött is ő állhat. Koreai források szerint 70 millió dollárnyi pénzösszeget utalt át a Koreai Iparszövetségtől két új alapítványnak, melyeket ő hozott létre. A vád szerint nyomást gyakorolt különböző cégekre annak érdekében, hogy jelentős összegeket fizessenek be a nonprofit alapítványoknak.

Már korábban is beidézték, de állítólag olyan beteg volt, hogy sokáig nem tudott hazajönni Németországból. Novemberben azonban „jobban lett”, és hazatérése után letartóztatták hatalommal való visszaélés és csalási kísérlet miatt.

A múlt héten négyszer is gyertyás felvonulást rendeztek Dél-Koreában. A demonstrálók – akik egyes hírforrások szerint akár egymillióan is lehettek – égő gyertyákkal a kezükben vonultak fel a fővárosban az államfő távozását követelve.

A miniszterelnöknővel több mint negyvenéves barátságot ápoló Csoj Szun Szilt a hónap elején tartóztatták le, de korrupciós botrány veszélybe sodorta az államfő pozícióját is.

Pak Gun Hje népszerűsége 5 százalékos történelmi mélypontra zuhant az elmúlt pár hét alatt. Még soha nem ért el demokratikus úton megválasztott vezető ilyen alacsony eredményt, de leváltását csak a közvélemény sürgeti: az ellenzék attól tart, hogy Pak lemondása nem nem tenne jól a jövő évi elnökválasztási kampánynak.

Pak elnökségének egyik legsötétebb korszaka a 2014-es kompkatasztrófa volt. Az elnöki hivatal először cáfolta, hogy az elnöknő a hivatalán kívül tartózkodott volna a 2014-es tragédia idején. Azt állították, hogy a szerencsétlenség idején a rezidenciáján lévő privát irodájában tartózkodott, és mintegy harmincszor kapott híreket április 16-án, amikor a diákokat szállító komphajó elsüllyedt. A szerencsétlenségnek mintegy 300 halottja volt.

A hivatalos cáfolat ellenére továbbra is terjednek olyan híresztelések, amelyek szerint az elnök a tragédia napján plasztikai műtéten vagy más orvosi beavatkozáson esett át, ami miatt – ellenzői szerint – nem tudott megfelelő intézkedéseket hozni a lassan oldalára forduló hajó utasainak kimentésére.

Pak Hun Hje koreai elnök asszonyt november 20-án bűnösnek ítélte a dél-koreai ügyészség. A vezető pozíciójának köszönhetően büntetlenséget élvez, de a vizsgálat elől nem menekülhet. A döntést a dél-koreai televíziós sajtókonferencián közölték a publikummal, majd emlékeztetőül elmondták, hogy az alkotmány 84. cikkelye miatt nem vádolhatnak meg elnököt. Ezért úszta meg Pak a büntetést.

Az elnök asszony nem ajánlotta fel lemondását, de kompromisszumként átengedné a kormányfő megválasztási jogát a parlamentnek.

(Híradó nyomán)

- Ma is több százezren követelik az elnök lemondását Szöulban

- Vádat emeltek a dél-koreai elnök asszony egyik barátnője és két tanácsadója ellen

- Rekordmélységben Dél-Korea első női államfőjének népszerűsége - ismét százezrek tüntettek a diktátor lánya ellen

- Százezrek tüntettek Szöulban a korrupciógyanúba keveredett elnök asszony lemondását követelve

- Tízezrek követelték a barátnőjének túl sok hatalmat adó dél-koreai elnök asszony távozását

- Dél-Korea első női elnökének lemondását követelték Szöulban