Elutasította az izraeli legfelsőbb bíróság azokat a beadványokat, amelyekkel egy ciszjordániai beduin falu lakói településük lerombolását és áttelepítését próbálták megakadályozni – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerdán.
A legfelsőbb bíróság a Jeruzsálem közelében fekvő Kan al-Ahmar falu sorsáról döntött. A településen 180 beduin él bádogból és deszkából engedély nélkül felhúzott épületekben, bárányok és kecskék tartásából élnek.
 Fotó: Amit Gilutz/BTselem |
Állításuk szerint azért építkeztek engedély nélkül, mert az izraeli hatóságok nem engedélyezik számukra az építkezést az 1967-ben megszállt Ciszjordániában, ahol házaikat két izraeli telepesfalu között húzták fel. (A nemzetközi jog értelmében "mellesleg" ugyanígy illegálisak a megszálló zsidók Ciszjordániában épített lakásai is, de Orbán barátai tesznek erre magasról - a szerk.)
Az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság határozatával elhárult az akadály az elől, hogy a hatóságok egy hét múlva megkezdhessék jelenlegi lakóhelyük lerombolását, és áttelepítésüket onnan tizenkét kilométerre, Abu Disz arab településnél egy szeméttelep mellé. A grémium már ötödik alkalommal döntött a faluval kapcsolatban, a 2009 óta tartó jogi csatározást zárta le, ezúttal végérvényesen.
A ynet szerint a határozat végrehajtásakor erőszakra lehet számítani. A közösségi médiában tömegeket kezdtek mozgósítani a döntés nyomán a falu lerombolása ellen, akik a helyszínen majd testükkel próbálják megakadályozni a falu épületeinek, köztük adományokból felépített iskolájának a felszámolását. Avigdor Liberman "védelmi" miniszter Twitter-üzenetében üdvözölte, bátornak és szükségesnek nevezte a bíróság döntését.
A Dzsahalin nevű beduin törzs az ötvenes években költözött a Negev- és a Júdeai-sivatag határán fekvő Arad város környékéről a Jeruzsálemből a Holt-tenger felé vezető út mellé, amikor ez a terület még Jordániához tartozott.
(MTI nyomán)
