Kuruc.info - Korlátlanul magyar: Átírnák a Wikipédiát a cionisták

Ha az AIPAC (Amerikai Izraeli Közügyi Bizottság – egy ügyvédekből álló erős lobbicsoport az USA-ban - a ford.) nem teszi meg, majd megteszi a CAMERA. Egy Izrael közeli csoport át akarja írni a történelmet.

Egy Izrael-közeli lobbicsoport egy hosszú távú, titkos tervet készített a népszerű online enciklopédiába, a Wikipédiába való beszivárgás céljával, hogy újraírják a palesztin történelmet, tényekként adjanak elő egy durva propagandát és hogy átvegyék az irányítást a Wikipedia adminisztratív rendszere felett, biztosítva ezzel, hogy a változtatások észrevétlenek maradnak és nem is hozzák helyre őket..

Az Electronic Intifada (EI – független online palesztin hírforrás – a ford.) látókörébe került egy sor e-mail, melyet az Izrael-közeli CAMERA (a közel-keleti események pontos tudósításáért felelős bizottság) küldött tagjainak és csoportjukhoz közeli személyeknek. Az e-mailek bizonyítják, hogy ez a csoport szervezi azt a folyamatot, amit az egyik aktivista csak úgy fogalmazott meg: „háború” a Wikipedia ellen.

Gilead Ini, a CAMERA egyik senior kutatáselemzője egy március 13-ai akciófelhívásában önkéntes „szerkesztőket” keres, akik biztosítják, hogy a Wikipedia Izraelt érintő cikkei „elfogultság- és hibamentesek és tartalmazzák a szükséges adatokat és szövegkörnyezetet”. Az utólagos közlések szerint a csoport nem csupán titokban akarta tartani az elképzelésüket a média, a nyilvánosság és a Wikipedia adminisztrátorai előtt, de az általuk bemutatandó anyagban olyan lejárató állítások is voltak, melyek foltot ejthettek volna a palesztinok és muzulmánok viszonyán és elrejtették volna Izrael valódi történelmét.

A minden elképzelhető témában létező több mint kétmillió angol nyelvű cikkével a Wikipedia a világszerte internetezők elsőszámú hivatkozási forrása és a közös együttműködésben létrehozott projektek mintapéldánya lett. A nyitottság és a jóhiszeműség a Wikipedia alapelvei közt szerepelnek. A világon bármely személy írhat és szerkeszthet cikket, de a Wikipedia szigorú irányelveket és eljárásokat alkalmaz a minőség biztosítására és a vandalizmus, plagizálás és torzítás kiszűrésére. Ezen védelmi intézkedések miatt van, hogy a palesztin-izraeli konfliktus kulcsfontosságú elemeit tárgyaló szócikkek általában alaposan meghivatkozottak, hasznosak és objektívek tudtak maradni. Most úgy tűnik az EI által megszerzett e-mailekben részletezett CAMERA-tervek ezt a védelmet próbálják megkerülni.

Az eddigiek során a CAMERA azzal vált hírhedté, hogy gyakorlatilag mindenkit megvádoltak, aki nem állt be a jobboldali Izrael-barátok sorába. A csoport még a Haaretz című izraeli napilap szerkesztőit és riportereit is megvádolta azzal, hogy ”szélsőségesek” és „radikális Izrael-ellenes tevékenységekben” vesznek részt. Jeffrey Dvorkin, a nemzeti rádió korábbi ombudsmanja gyakran kritizálta a CAMERÁ-t, 2008 februárjában a Salon című online kiadványban megírta, hogy „a CAMERA, a nemzeti rádió elleni támadó kampányuk során sok erősen zavart egyén felbujtója volt”. A CAMERA kampányának kezdetén kapott folyamatos telefonos fenyegetésekkel mindezt alá is támasztotta.

A szükséges lopakodás és titkolózás

Az EI által beszerzett dokumentumokban a CAMERA emberei végig az óvatosságot és a titoktartást hangsúlyozzák. Legelső akciótervében Ini arra kéri a címzetteit, hogy „ne továbbítsák azt a média hírforrásainak”. Egy március 17-én az önkénteseknek küldött további e-mailben Ini azt magyarázza, hogy a gondosan összehangolt akciót különálló egyének tevékenységének kell feltüntetni. Ezért azt tanácsolja, hogy „nem szükséges reklámozni ezeket a csoport-megbeszéléseket”. A CAMERA cselszövésével kapcsolatban a lehetséges akadályokat előzetesen számításba véve Ini ötleteket ad: „Az Izrael-ellenes szerkesztők minden lehetőséget megragadnak majd, hogy befeketítsék azokat az embereket, akik megpróbálják kihívások elé állítani a vitatható feltevéseiket és örömmel színlelik és jelentik majd be, hogy a cionista ármány (ami már a bankokat és Hollywoodot is irányítja) megpróbálja megkaparintani a Wikipediát”.

A titkolózás és a megtévesztés viszont a siker kulcsának látszanak. Ini javaslata szerint miután az önkéntesek regisztráltak a Wikipedia szerkesztőiként, ”egy darabig kerülniük kell az Izrael-témájú cikkek szerkesztését.” Ez a stratégia lesz hivatott „elkerülni az egytémás szerkesztők látszatát”, amely nem kívánt figyelmet irányítana rájuk.

Ini azt is javasolja, hogy jobb ha az önkéntesek „egyértelmű okok miatt tartózkodnak az olyan felhasználónév választásától, mely elárulja az Izraelhez fűződő viszonyukat vagy valódi nevüket”. A CAMERA által beszervezett szerkesztők további palástolásának érdekében Ini arra is figyelmeztet, hogy „ne felejtsenek el mindig bejelentkezni mielőtt változtatásokat végeznének. Ha ezt nem teszik meg, a Wikipedia megjegyzi a szerkesztő IP-címét.” – egy számot, mely lehetővé teszi bármely internet-kapcsolattal rendelkező számítógép helyének azonosítását.

Egy Zeq-ként ismert és az e-mailek alapján a CAMERA-tagokkal egy húron pendülő, tapasztalt Wikipedia-szerkesztő arra is ad ötleteket az önkénteseknek, hogyan álcázhatják céljaikat. Egy március 20-ai, helyesírási hibákkal teli e-mailjében Zeq azt írja: „Semmi esetre sem szabad, hogy CAMERA-tagnak látszatok a Wikipedián.” Az egyik stratégia ennek elkerülésére hogy „rendszertelenül szerkesztetek cikkeket, barátokat szerezzetek ellenségek helyett – később szükségünk lesz rájuk. Ez inkább maraton, nem pedig sprint.”

Egy március 25-ei elektronikus üzenetében Zeq egy másik szerkesztőt említ, Jayjg néven, akit ő egy hatékony és független Izrael-barát szószólóként azonosít. Zeq a CAMERA-aktivistáknak azt tanácsolja, hogy dolgozzanak együtt vele és tanuljanak tőle, de ne fedjék fel a csoport létezését még neki sem, mert ezzel kellemetlen helyzetbe hozhatják, mivel „ő rendkívül lojális a Wikipedia rendszere felé” és kifogást emelhet a CAMERA alattomos taktikájával szemben.

”Pártatlan adminisztrátorok”

A titoktartás kiemelt hangsúlyozása nem csak az észrevétlen szerkesztéshez járul hozzá, de segíti a CAMERA-tagokat a Wikipedia főbb adminisztrátori pozícióinak átvételében is.

Zeq számára az elsődleges cél hogy a CAMERA beavatottjait megválasszák adminisztrátorokká – tapasztalt szerkesztőkké, akik felülbírálhatnak másokat ha nézeteltérés merülne fel. Amikor egy hevesen vitatott téma körül - például Izrael és Palesztina - véleménykülönbségek támadnak, gyakran csak egy pártatlan adminisztrátor tehet igazságot, vagyis olyan, aki semlegesnek tekinthető, mivel nem írt és szerkesztett cikket a témában.

Ennek megfelelően Zeq egy március 21-ei e-mailjében tanácsolja, hogy „egy vagy többen is azok közül, akik csatlakozni kívánnak, távol kell hogy maradjanak az Izrael-közeli témáktól egy hónapig amíg nem lép pozitív kapcsolatba 100 másik Wikipedia szerkesztővel, akik később felhasználhatók arra hogy adminisztrátorrá szavazzanak.”

Amint ezek a CAMERA-tagok sikeresen beépültek mint semleges szerkesztők, elkezdhetik gyakorolni jogaikat, hogy érvényt szerezzenek a saját politikai céljaiknak.

Mindemellett Zeq azt is javasolja, hogy szerkesszenek bele szándékosan provokatív módon a palesztin-témájú cikkekbe. Azt reméli, hogy az ő általa palesztinnek vélt szerkesztők majd törlik a változtatásokat. Azután a CAMERA emberei jelenthetik azt az adminisztrátoroknak, akik pedig majd büntetést szabnak ki rájuk és a szerkesztői előjogaikat is megvonják.

Propagandát tényként tálalni

Gilead Ini március 17-én írott üzenete részletes tanácsokat nyújt arra, hogy hogyan vigyenek fel Izrael-barát propagandát vagy véleményt tényként úgy, hogy az ne ütközzön a Wikipedia szigorú irányelveivel:

„Tehát például képzeljük el, hogy kitörölsz vagy módosítasz egy problémás mondatot egy cikkben amely azt állítja, hogy „a palesztinok öngyilkos merényletekkel válaszolnak Izrael elnyomó intézkedéseire„. Ezzel párhuzamosan az adott cikk vitaoldalán hagynod kell egy kommentet vagy mielőtt vagy miután megtetted a változtatást. Kerüld a változtatás melletti érvelést, mint például „Izrael intézkedései nem elnyomóak, hanem védekezők. A palesztinok pedig egyébként is mindenképpen öngyilkos merénylők lennének valamilyen okból, például mert utálják az oktatást.” Ehelyett arra irányítsd a figyelmet, hogy ez hogyan sérti meg a Wikipedia politikáját és irányelveit. Az alapelvek egyike, hogy a kijelentéseknek ragaszkodniuk kell egy természetes, semleges állásponthoz (Natural Point of View), amit általában NPOV-vel rövidítenek. (Az NPOV ellentéte a POV, vagyis vélemény, tehát egy szubjektív állítás.) Így tehát a legjobb, ha a vitalapon megjegyezzük, hogy ’Ez a mondat sérti a Wikipedia NPOV szabályát, mivel Izrael politikáját elnyomónak nevezni egy vélemény. Azonfelül Közel-Kelet-szakértők gyakran jegyzik meg, hogy az egyik ok, amiért a palesztinok öngyilkos merénylők lesznek, az az oktatás iránti utálatuk és a mártírhalál magasztalása a palesztin társadalomban. ’”

Ami azt illeti, végeztek számos tanulmányt, amely lerántja a leplet a palesztin „gyűlölet-oktatásról” és a „mártírság magasztalásáról” melyek az öngyilkos merényleteket eredményezik (Ilyen például a Chicagói Egyetem politológusának, Robert Pape-nek a Meghalni a győzelemért című munkája). Bár ez az állítás megmarad az Izraelért felszólaló aktivisták kedvenc mondvacsinált indokának, akik próbálják elterelni a figyelmet a palesztin föld izraeli megszállásának hatásairól és az emberi jogok tomboló erőszak közepette véghezvitt rendszerű lábbal tiprásáról, melyek gondosan dokumentált esetek.

Zeq konkrétan megnevez olyan cikkeket, melyek elsőszámú céljai kell, hogy legyenek tevékenységüknek. Ilyenek például az 1948-as palesztin Exodus, az 1948-as palesztin Exodus okai, Hamasz, Hezbollah, Izrael arab polgárai, anticionizmus, al-Nakba, a palesztin emberek és a palesztin visszatérés joga.

Érdekes módon a CAMERA szerkesztői szemet vetettek a korai iszlám korszak egyik fogalmára, a Dhimmire is, amely a nem muzulmán vallásúak számára egy védett státusz volt és lehetővé tette a zsidóknak, hogy muzulmánok uralta területen éljenek, miközben más zsidókat üldöztek a keresztény Európában. Az Izrael mellett kardoskodó aktivisták gyakran megpróbálták a Dhimmi fogalmát a nürnbergi törvényekhez hasonlítani hogy befeketítsék a muzulmán kultúrát és igazolják a történelmietlen cionista állítást, hogy a zsidók soha nem élhetnek biztonságban egy muzulmán többségű országban.

Ugyancsak az említett e-mailek közt került megvitatásra a palesztin Deir Yassin faluban 1948 április 8-án zsidó milicisták által elkövetett mészárlás is. Mivel a CAMERA aktivistáknak nem sikerült azonnal leleplezniük a mészárlás tényeit, megpróbálnak „jó hírű történészektől” idézni, akik kétségbe vonhatják azt. A stratégiájuk nem különbözik azokétól, akik megpróbálják az evolúciót vagy a globális klímaváltozást „kétségesnek” feltüntetni, ügyet sem vetve a tudományos bizonyítékok súlyára, egyszerűen azért mert a tények nem csengenek össze az ő saját hitvilágukkal.

Zeq máris egész kiterjedt változtatásokat eszközölt a Wikipedia Rachel Corrie szócikkén. Ő egy amerikai békeaktivista volt, akit egy izraeli katona gyilkolt meg2003 március 16-án a gázai övezetben. Ennek és egyéb változtatásoknak köszönhetően Zeq maga is egy vitatott figurája a Wikipedia szerkesztőgárdájának, rámutatva arra, hogy a saját maga titokkampánya talán nem is működik olyan jól.

„Háborúba megyünk”

Ennek ellenére Zeq arra bíztatja a CAMERA embereit hogy legyenek türelemmel és lapítsanak, amíg meg nem szilárdítják pozícióikat. „Háborúba indulunk miután felépítettük a hadseregünket, felszereltük és kiképeztük azt.” – írta április 9-én. „Szóval amennyiben nyertesként akarsz részt venni ebben a háborúban, segíts minket a sereg létrehozásában. Ne kapkodjunk, hogy semmiképpen se maradjunk eredménytelenek a végén.”