Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját követelte szombati videóüzenetében az ukrajnai elnök.
Volodimir Zelenszkij azt kifogásolta, hogy Oroszország egy nappal korábban "megölt egy öt hónapos gyermeket", ma pedig átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét. "Nehéz elképzelni valamit, ami jobban mutatja az efféle intézmények teljes csődjét" - mondta az ukrán vezető.
Korábban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter "a történelem legrosszabb áprilisi tréfájának" nevezte Oroszország elnökségét.
A Biztonsági Tanács elnöksége havonta váltakozik, az öt állandó tag és a tíz nem állandó tag ábécésorrendben váltja egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában elnökölt a testületben, akkor, amikor háborút indított Ukrajna ellen.
Eközben Ukrajna újabb szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Vállalatok százai és több mint 650 személy került fel "a feketelistára" - közölte Zelenszkij.
A szankciós listára az orosz pénzügyminisztérium és az orosz parlament felsőháza, valamint az iráni Forradalmi Gárda is felkerült. Iránt azzal gyanúsítják, hogy harci drónokkal látja el Oroszországot, amelyeket Moszkva az Ukrajna elleni légicsapásokhoz használ.
A büntetőintézkedések többsége tíz évre szól, ám a listáról csak keveseknek van vagyona van Ukrajnában.
Az új szankciós listán ukrán nevek is szerepelnek, többek között Vjacseszlav Bohuzlajev, a Motor Sich ukrán turbinagyár volt igazgatója. A vállalat székhelye a dél-ukrajnai Zaporizzsjában található. A cégvezető tavaly ősz óta előzetes letartóztatásban van, mert a gyanú szerint összejátszott Oroszországgal.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: Nem áprilisi tréfa: Oroszország átvette a vezetést az ENSZ békéért is felelős bizottságában
Miközben Moszkva Ukrajnában háborút folytat, Hágában pedig Vlagyimir Putyin ellen háborús bűnök miatt elfogatóparancs van érvényben, az ENSZ-ben egy különleges helyzet állt elő: április 1-jétől Oroszország veszi át a nemzetközi testület Biztonsági Tanácsának vezetését – hívta fel a figyelmet a Guardian.
Mint kiderült, a 15 tagú tanács elnökségének havi rotációját nem érintette az ukrán háború.
A lap felidézi, hogy Oroszország utoljára tavaly februárban elnökölt, miközben hó végén offenzívát indított Ukrajna ellen. Most pedig az a a helyzet áll elő, hogy Oroszországot „a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával” megbízott vezetői székbe ültetik.
A Guardian hangsúlyozta, hogy „a lépés sokak számára kegyetlen áprilisi tréfának tűnik”. Szergij Kyslystsya, Ukrajna állandó képviselője például úgy fogalmazott, „új szintre emelték ezzel az abszurditást”.
Andrij Jermak ukrán képviselő pedig „szimbolikus csapásnak” nevezte, hogy Oroszország elnök lehet.
A lap felidézte, hogy az Egyesült Államok korábban felszólította Oroszországot, hogy álljon „professzionálisan” az elnöki székhez, a Kreml erre azt közölte, hogy Oroszország „minden jogát gyakorolni kívánja a tanácsban”.
Az eddigi tervek szerint az oroszok egyelőre három ülést szerveztek, ebből egy a „fegyverek és katonai felszerelések exportját szabályozó egyezmények megszegéséből fakadó kockázatokról” szól majd – vélhetően az Ukrajnába küldött ellátásokat kritizálva. A másik két nyílt vitát pedig előreláthatólag Szergej Lavrov vezeti majd – ismertette a Guardian méltatlankodását a Mandiner.
