Az eurót használó 15 ország vezetői tegnap határoztak a nemzetközi pénzügyi válság hatásait enyhítő intézkedésekről. A párizsi válságtanácskozáson hozott döntések azonnal lendületet adtak az eurónak, az az elmúlt három hetet tekintve a legnagyobb nyereséget érte el a dollárral és a jennel szemben, és az ázsiai börzék is kedvezően reagáltak a pénzügyi nagyhatalmak hétvégi határozott döntéseire. Londonban ma minden idők legnagyobb, bizonyos esetekben bankállamosítással felérő mentőprogramjának hivatalos részleteit jelentik be, az orosz kormány pedig a héten részvényvásárlásba kezd, hogy életet leheljenek a helyi tőzsdékbe.

Az eurót használó 15 uniós tagállam - miután meghallgatta az eurózónán kívüli Nagy-Britannia kormányfőjének is a véleményét - tegnap úgy döntött: garantálja az összes jelentős európai bank működését. És nemcsak a betétesek pénzét, hanem a bankok egymás közötti hiteleit is - jelentette be a rendkívüli válságcsúcs házigazdája Nicolas Sarkozy francia államfő, az unió soros elnöke. Az euro-zóna elnöke, luxemburgi kormányfő és pénzügyminiszter így indokolta a nagyszabású akciót: „olyan mentőövet kínálunk, amely lehetővé teszi, hogy az uniós polgárok az eddig megszokott normális életüket éljék, vagyis hogy a bankok újraindítsák a gazdaság reális szféráját működtető hitelezési tevékenységüket”.

A kormányok ma jelentik be a konkrét intézkedéseket, vagyis ekkor derül ki, hány milliárd, hány tíz-, illetve százmilliárd eurójába kerül az európai adófizetőknek az elspekulált bankrendszer megmentése. A kasszakulcs a kormányoknál marad. Angela Merkelnek sikerült elérnie, hogy az összehangolt akció tényleges költségeiről minden ország szuverén módon dönt, vagyis nem jött létre közös uniós bankmentő alap, amelyet elsősorban a legnagyobb kontinentális gazdaság, Németország finanszírozott volna, de amelynek felhasználásáról 27 tagállam dönthetett volna.


Életmentő injekciót lapott az euró

A párizsi válságtanácskozáson hozott döntések azonnal lendületet adtak az eurónak. Az uniós valuta az elmúlt három hetet tekintve a legnagyobb nyereséget érte el a dollárral és a jennel szemben a Párizsban született megállapodás hírére, hogy a jövő év végéig garantálják a bankközi hitelezést, és megóvják a nagybankokat a csődtől. Nem csak az euró kapott lendületet, az ázsiai börzék is kedvezően reagáltak a pénzügyi nagyhatalmak hétvégi határozott döntéseire. A sydney-i, a szöuli, a szingapúri és a hongkongi tőzsde is emelkedéssel kezdett. Tokióban az ünnepnap miatt ma nem nyitott ki a börze, míg a sanghaji és a tajpeji tőzsde továbbra is gyengélkedik.


London töténelmi bankmentésbe kezd

Minden idők legnagyobb, bizonyos esetekben bankállamosítással felérő mentőprogramjának hivatalos részleteit jelentik be ma Londonban, várhatóan még a piacnyitás előtt. A csomag, amelyről még hajnalban is tárgyaltak a pénzügyi kormányzat és a nagybankok képviselői, közvetlenül 50 milliárd, kiegészítő elemeivel együtt pedig 500 milliárd font elvi értékű. Ez több, mint az éves brit nemzeti összetermék egyharmada. Hétvégi londoni sajtóértesülések szerint a terv végrehajtásának idejére felfüggeszthetik a kereskedést a Londoni Értéktőzsdén.

Részvényvásárlásba kezd az orosz kormány

Részvényvásárlásba kezd ezen a héten az orosz kormány. Több milliárd dollárt költenek arra, hogy életet leheljenek a helyi tőzsdékbe, ahol pénteken állt a kereskedés. A kormány 175 milliárd rubelt fektet be a helyi tőzsdéken idén és legalább ugyanennyit jövőre. A részvényvásárlást a nemzeti fejlesztési bankon keresztül hajtják végre. Vlagyimir Putyin miniszterelnök cégneveket nem említett, de korábban például a gázipari Gazprom és az olajipari Rosznyeft részvényeinek állami megvásárlásáról szóltak a hírek.