Izraeli békeaktivisták néhány nappal ezelőtt Ciprus szigetéről egy kisebb hajón az izraeli hadsereg által hosszú ideje blokád alatt tartott Gázai övezetbe érkeztek. A békeaktivisták így kívántak tiltakozni a Gázai övezet palesztin lakosságát sújtó embertelen zárlat ellen. A hajó utasait többek között fogadta Iszmáíl Hánijje, a törvényesen megválasztott palesztin kormányfő.

A külvilágtól elzárt Gázai-övezetet felkereső izraeli látogatók között volt Gidon Spiro újságíró és Jeff Halper professzor. Spiro a palesztinoknak látogatása folyamán elmondta, hogy Izraelbe visszatérve valószínűleg azonnal letartóztatják. Nem tévedett, mert ma a Gázai-övezet és Izrael határán levő erezi átkelőben az izraeli rendőrség Jeff Halper professzort és őt letartóztatta.

Az 1935-ben Berlinben született Gidon Spiro újságíró már évtizedek óta az izraeli judeonácik bögyében van, mert zsidó létére gyakran rámutat hazája és a judaista vallás rasszista jellegére. Pedig az 1967-es, úgynevezett hatnapos háborúban még az izraeli hadsereg ejtőernyőseként részt vett a Mitle-hágó, a Sinai-félsziget stratégiai fontosságú pontjának meghódításában. Az első libanoni háború kitörésekor (1982) azonban már egyik megalapítója a Jés G'vul (Van Országhatár) nevű mozgalomnak, amelynek követői még a katonai törvényszék kemény ítéletei ellenére sem hajlandók szolgálatot teljesíteni az Izrael által megszállt területeken.

Gidon Spirónak azt sem bocsátják meg, hogy három esztendővel ezelőtt újságcikkben állt ki az orosz főállamügyész mellett, aki vizsgálatot kívánt indítani a zsidó vallás egyik legfontosabb „forgatókönyvének” számító Sulhán Áruhban olvasható, a nem zsidókat sértegető rasszista tételek ügyében. Az más lapra tartozik, hogy az orosz főállamügyész később "önként és dalolva" lemondott az említett vizsgálat megejtéséről.

Gidon Spiro a Hágádá Hászmolit című lapban az orosz főállamügyész szándékát kommentálva leszögezte: „Ismét bebizonyosodott, hogy a zsidó vallás fajvédő, illetve megint egyértelművé vált, hogy igenis létezik a nagy hatalommal bíró nemzetközi zsidóság, amelynek tevékenységét az izraeli kormány vezényli”, írja Spiro, majd így folytatja: "Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a Sulhán Áruhban olvasható zsidó rasszizmus már a távoli múlté. A zsidó vallás fajvédő jellege napjainkban is releváns, hiszen a mindenkori izraeli kormányok és a megszállt területeken berendezkedett zsidó telepesek politikája pontosan ebből a rasszizmusból táplálkozik és ezt a fajvédő ideológiát a gyakorlatban is megvalósítják”.

Gidon Spiro a hagyományos zsidó vallási szövegeket a nürnbergi törvényekhez hasonlítja: „Őszintén meg kell mondanunk, hogy a zsidó vallásos szövegekben levő törvényekre és kifejezésekre alapozva könnyűszerrel össze lehetne állítani a nürnbergi törvények zsidó változatát”.