A tartalomból:
Amikor az országgyűlési választások előtt sorra tartottuk a lakossági fórumokat, és ezeken felidéztük a Fidesz-kormány egy-egy tagjának megnyilvánulásait, a legnagyobb felháborodást mindig Pintér Sándor azóta szállóigévé vált mondata váltotta ki: „Miniszterelnök Úrnak jelentem, Magyarországon rend van.” Azóta is tudjuk, hogy Magyarországon sok minden van, de rend, az nincs, az állampolgárok szubjektív biztonságérzete – különösen vidéken – a nullához közelít.
Az „ügyes háziasszony” és a klórgáz
A lakájlelkű médiahadtesttel kiegészült kormányzati mamuttöbbséggel valóban nehéz mit kezdeni, de erre valamennyi jobbikos képviselő fel van készülve. Szívós, kitartó munkára van szükség, ebben jó példát mutattak az elmúlt négy év képviselői, hiszen hasonló vagy még keményebb kétharmaddal kellett szembenézniük – mondta el a Bar!kádnak Lukács László, aki a Brüsszelbe távozó Balczó Zoltán helyét foglalja el a magyar országgyűlésben. A karcagi ügyvéd azon lesz, hogy meggyőzze a frakciót, helyes volt az elnökség döntése, mellyel őt jelölte erre a feladatra. A politikus szerint a magyarság példakép lehetne mint közösség, ami a történelemi vesszőfutások közepette mindvégig talpon maradt, vagy ha sárba döngölték, porig alázták, mindig fel tudott állni.
A Jobbik egyedül maradt a csatatéren
A kormánytöbbség még tárgyalni sem volt hajlandó a Jobbik devizahiteleseket mentő csomagjáról, amely a felvételkori árfolyamon történő forintosítást kiegészítve lehetővé tenné, hogy azok a károsultak, akik igazukat bíróság, törvényszék előtt akarják megszerezni, illetékmentességet élvezzenek. Ennek elfogadása már csak azért is fontos lett volna, mert június 3-án devizahitel-kérdésben a Kúria igen fontos döntést hozott: semmis az árfolyamrés.
A vadászat folytatódik
Támadást indít a Jobbik ellen a Bilderberg-gyűlésről visszatért Bajnai Gordon pártja, az Együtt–PM. A volt kormányfő párttársai szerint a külföldről érkező pártfinanszírozás betiltását és az országgyűlési képviselők kettős állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát sürgető Gyöngyösi Márton nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Üzenjük a Trianon napján ünneplő Fidesznek
Országszerte ünnepelt a Fidesz–KDNP. Ami nem lenne baj, ha lenne mit ünnepelni, de a kormánypártok politikusai a trianoni békediktátum évfordulóján, június 4-én örömködtek egy kiadósat, amihez az alapot az általuk kreált Nemzeti Összetartozás Napja adta. Üzenjük nekik: június 4-e, Magyarország feldarabolása nem ünnep, hanem gyásznap.
Sesztákra a káposztát?
Június első hete a miniszteri meghallgatásokkal telt az Országgyűlésben. Azonban már ez sem a megszokott módon zajlott. Az ellenzéki frakcióknak igencsak szűkös keretet biztosítottak a leendő tárcavezetők kikérdezésére. Ráadásul a miniszteri pozíciók várományosai között volt Seszták Miklós KDNP-s képviselő, aki körül komoly offshore-gyanú alakult ki. A Fidesz–KDNP tagjait azonban ez nem zavarta, mindegyik bizottságban megszavazták beszámolóját.
Megrendelt emberkísérlet vagy egyéni „akció”?
Az összes hajat eltávolíttatom a fejemről egy nullás géppel, de ettől még nem leszek kopasz, hiszen a szemöldököm és a szempillám is megmarad. Ez jutott eszembe, amikor a Fideszhez közel álló, a párt által pénzzel is támogatott Civil Összefogás Fórum (nem)föderációs európai berendezkedést sürgető javaslatával szembesültem.
Fricska a Nyugatnak
Fölényes győzelemmel nyerte meg a szír elnökválasztást a majd’ 14 éve hatalomban lévő Bassár el-Aszad. A szavazók 88,7 százaléka adta le a voksát az eddigi elnökre, újabb hétéves ciklusra felhatalmazva Szíria kormányzására. A Bar!kád rövid elemzésében megpróbál rávilágítani, mi vezetett ehhez az eredményhez, és milyen hatásai lesznek a három éve a polgárháború mindennapjait élő közel-keleti országra.
Munkahely helyett cigánysátor
A köztudatban cigánysátorként emlegetett roma kulturális központ miskolci és ózdi elutasítása után most Heves városában igyekeznek mindent megtenni annak létrehozása érdekében. Az önkormányzat képviselő-testülete április 24-én döntött a pályázat benyújtásáról, a helyi Jobbik népszavazást kezdeményezett, ám azt meglehetősen furcsa módon utasították el. A magyarokat felháborítja a 350 millió forintos projekt, és az itt élő cigányok szerint sem erre lenne szükség.
Kávék a Szent Márk téren
Ha valakire igaz a mondás, hogy „volt már minden, csak akasztott ember nem”, az Bereczki Gábor. A Bar!kád újságírója mint egy étterem vendége ismerte meg az akkor szakácsként dolgozó, ma 56 éves férfit, akiről, mint kiderült, korábban dobolt beatzenekarban, vezette a hullámvasutat, csempészett pezsgőt, de volt könyvtáros is. És még sok más. Bereczki Gábor most tolószékhez van kötve. Mindkét lábát amputálták, veseelégtelenségben és cukorbetegségben szenved. De nem adja magát, új feladatokat keresett magának, és olyan dolgoknak is tud örülni, amiknek korábban nem.
A cserbenhagyott ország
570 éve egy húszezres, zömében magyar katonákból álló sereg indult hadjáratra. A haderő, melynek élén a már ekkor Európa-szerte ismert Hunyadi János, valamint a magyar és lengyel uralkodó, Jagelló Ulászló állt, nemzetközi ígéretekkel, pápai támogatással a birtokában lépett a Török Birodalom területére. Tette ezt azzal a céllal, hogy szorítsa ki a Balkánról a keresztény Európát veszélyeztető muzulmán törököket. Az európai érdekek ellenére a hazánknak tett ígéretek nagy része – mint oly sokszor – nem teljesült, így a magyar sereg szinte kilátástalan helyzetbe kerülve vívta meg harcát ellenséges területen. Tanár úr újabb történelmi cikksorozatának első része.
Zboró
Bárhol is járj a Felvidéken, a hajdanán magyar urak építette várak romjainál az információs táblákon nem találsz magyar nyelvű ismertetőt. Találsz ellenben a szlovákon kívül angol, német és francia leírásokat, amelyekben már az is csoda, ha meg van említve Frantiskovi Rákoczim vagy Helenou Zrínskou. Ezért is kellemes meglepetés, hogy Zboróban a várost bemutató táblákon magyarul is le van írva a környék történelme, mégpedig igen korrektül.
Keresse az újságárusoknál vagy a http://www.dimag.hu/magazin/Barikad oldalon!