A Magyar Menedék Könyvesház ajánlója. A termékek megrendelhetők a linken vagy megvásárolhatók a budapesti boltjukban.
Félni csak... Bunyevácz Zsuzsa
Magyarországot illetően érzéseim nem voltak tárgyilagosak. Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik, a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája.
A fenti sort Harold Nicolson brit diplomata, politikus írta 1919-ben, miután részt vett a párizsi békekonferencián. Aztán alig száz év múlva majdnem ugyanezt fogja harsogni az Európai Unió, az Egyesült Államok némely vezéralakja és hazai elvbarátaik: senkiházi betolakodók vagyunk Európában; mindig is csúnyán bántunk a kisebbségekkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegniük kellett a zsidóknak és a cigányoknak; a kormány 2010 óta felszámolja a demokráciát, megszünteti a jogállamot, diktatúrát vezet be. Bűnös nép vagyunk, antiszemiták, rasszisták…
Az EU, az ENSZ, mindenfajta bizottságok és szervezetek sorra ítélnek el minket, nincs olyan hét, hogy ne marasztalnának el valamiért, legyen az alkotmánymódosítás, színházigazgatói kinevezés vagy utcanév. Ráadásul olyan ügyekbe szólnak bele, amelyeknek a mása megtalálható más uniós országban is, illetve olyan országokat nem marasztalnak el, mint például Izrael, ahol messze rosszabbul bánnak a palesztinokkal, mint mi valaha is bántunk a kisebbségeinkkel…
És amikor már a tengerhajózással kapcsolatban is vádakat fogalmaztak meg ellenünk, nyilvánvalóvá kellett válnia, valójában nem arról szól a történet, ami a felszínen látszik.
• Okkal kérdezhetjük: mi a valódi baj velünk?
• Honnan ered ez az ellentét a magyarok és a „művelt Nyugat” között?
• Csak korunkban tapasztalható mindez?
• Vagy már sokkal korábban kezdődött?
• Tán valami ősi ellentéttel van dolgunk?
• Gondolkodásbeli különbség az oka a köztünk és a művelt világ némely irányítója közti véleménykülönbségeknek?
• És valójában mi az, amit nem tudnak megbocsátani nekünk?
Molnár Tamás 2 könyve különleges kedvezménnyel a készlet erejéig!
A „VÉGÍTÉLET - ZUHANÁS AZ APOKALIPSZIS FELÉ” című 2010-ben megjelent kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az apokalipszis, (azaz a világ vége és az előtte bekövetkező szörnyűségek gondolatköre) iránt érdeklődnek, és a szerző okfejtéseinek megfelelően kívánják nyomon követni a tradicionális és a gnosztikus, (azaz a kereszténységtől jelentősen, éppen az elvi alapjaiban eltérő) olvasókönyvet, a végső időkről, a magyar feltámadásról, a jelenlegi ateista, materiális pénzvilágról, a borítólapon látható mellbevágó és több síkon is értelmezhető, keresztrefeszített turulmadárról.
*
A „MEGFESZÍTVE” című 2012-ben megjelent kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a Végítélet című kötetet már ismerik és most ennek a folytatásaként a kötetnél részletezett tartalomnak megfelelően szeretnék megismerni a kötet beszélgetéseit az életről, a halálról, a sorsról és a gondviselésről.
Szó-rakoztató rováskártya
• Miért érdemes a rovást megismerni?
Sokat nyerhetünk ezzel a könnyen elsajátítható tudással:
- összehangolja agyi folyamatainkat,
- képességfejlesztő hatású,
- érdekes titkosírás,
- őseink tudását eleveníti fel.
A képek, szimbólumok és a jobbról balra írás serkenti ötletgazdag jobb agyféltekénk működését. Segítségével összehangolódik mindkét agyféltekénk, jó hatással van gondolkodásunkra, energiarendszerünkre.
A kártya képei az ősi jelképet, a körosztót: a keresztet idézik.
Az üveghegyeken innen
Kárpát-medencei ősiségünk 18 színben bemutatva rajzban és versben. Ebből áll össze ez a 40 oldalas, színes könyvecske, ami minden korosztálynak készült.
*
„Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, az óperenciás tengeren is túl, még az üveghegyeken is túl…”
Megannyi mesénk kezdőmondata ez. Első hallásra földrajzi távolságokat sejtet ez a mondat, azonban az üveghegyekről elmondhatjuk, hogy azok bizony időbeli távolságokat is jelenthetnek, azt hangsúlyozva, hogy az esemény milyen nagyon-nagyon messzi időkben történt.
A jégkorszakok idején Európa északi részét teljesen befedő, helyenként akár kilométeres vastagságú (égig érő!) jégtakaró megnevezéséről lehet szó. A jég áttetszőségét ismerve természetes, hogy a mesélő ezeket üveghegyeknek láttatta.
Ismeretes, hogy a mesék eredetileg a felnőtteknek szóló jelképes (ezért meseszerű) történetek voltak. A bennük szereplőkkel a régmúlt történéseit és az ezekből levonható erkölcsi tanulságokat, tanításokat hagyományozták szájról-szájra.
Ebben a könyvecskében azon életképekből szerepel néhány, amik ott történtek, ahol a meséinket továbbadták, mégpedig az üveghegyeken innen, a Kárpát-medencében és az innen kisugárzó, vele szerves egységben lévő területeken.
Lipicai
„Ha megérintesz egy lipicait, a történelmet érinted meg.”
A „Lipicai – A legenda” című könyv e csodálatos állatok történelmét mutatja be, melyeket eredetileg az Osztrák–Magyar Monarchia császári hátasainak tenyésztettek ki.
A történelmi nyomozás nem csupán a lipicai fajta négy évszázados történetére szorítkozik; mellette megelevenedik a XX. század számos fordulópontja is: a Habsburgok első világháborús összeomlása, a második világháború, a kilencvenes évek balkáni válsága.
A történelmi tények mögött Westerman egy jóval általánosabb erkölcsi kérdést is körbejár.
Ha az állattenyésztésben oly sikeres tudott lenni a genetikai beavatkozás, az emberi „fajnemesítés” kísérletei miért vezettek mindig tragédiákhoz?
Frank Westerman könyve a történelmi ismeretterjesztés, az oknyomozó riport és az útleírás műfajainak egyedi és lebilincselő kombinációja; modern tündérmese, melyben a tisztavérű ló történetén keresztül saját emberi hiányosságainkkal szembesülünk.
A magyar kiadáshoz a szerző külön megírta a magyarországi lipicaiak történetét is, így Bábolna és Szilvásvárad ma már szintén a legenda része.
Végkifejlet előtt - dr. Tóth Zoltán József
A „Végkifejlet előtt – végveszélyben” kötetben a szerző azt elemzi, hogy a hősök áldozathozatala, vagy/és szemfényvesztők tragikomédiája zajlik-e országunk és nemzetünk maradványain.
A magyar nemzet és a haza fennmaradását köszönhetjük azoknak a hősöknek, akiket a cselekvő hit, a missziós tudat mozgat az Igazságért, a nemzetért vállalt küzdelemben. Sokan zsenik is közülük.
• „Mi a zseni ismertetőjegye?
Az egyetemes szellem: ha bármely, addig ismeretlen területre lép, rögtön megpillantja a dolgok lényegét. Nem tanulta, mégis látja. A talentum, csak a maga szakterületén alkot nagyot: a zseni mindenütt, ahová a sors állítja.”
Hőseink az életüket is feláldozzák az igazságért, a nemzetért, a hazáért.
A hazafira jellemző, hogy a boldogságot nem puszta gyönyörben találják meg, hanem akkor, „ha belsőleg érzett hivatását, képességeit kifejtheti, kiélheti. A boldogság a hivatásból fakad, amelyet az államférfi vagy bárki belsőleg érez, amely folyton űzi-hajtja, képességei kifejtésére sarkallja, noha szenvedéssel és kockázattal jár.” Szembeszállnak minden kritikával és veszedelemmel. Hőseink és így „A vérbeli államférfi egyén fölötti értékek hordozójának is érzi magát, aki szakadatlanul dolgozik, szenved, sőt meghal az abszolútnak hitt értékekért.”