A Magyar Menedék Könyvesház ajánlója. A termékek megrendelhetők a linken vagy megvásárolhatók a budapesti boltjukban.
Petrusz Tibor (1924) a Ludovika Akadémián végzett, az utolsók között. 1944. november 15-én avatták magyar királyi katonatisztté.
A „Ludovikás” és a „horthysta” kifejezések néhány évvel később szitokszóvá váltak, a „felszabadulás” előtt végzett tisztek túlnyomó többségét kiebrudalták a „demokratikus” hadseregből. A sorsuk internálás, kitelepítés, bebörtönzés, a legrosszabb esetben kivégzés lett.
Az 1948-tól végképp kilátástalanná váló belpolitikai helyzet sokakban felébresztette a „valamit tenni kellene” érzést. Petrusz Tibor is kapcsolatba került egy társasággal, amelyet a Katonapolitikai Osztály hamarosan felgöngyölített, 1949 végére le is letartóztatták őket.
Az életfogytiglani ítélet után végigjárta a váci börtön, a Budapesti Gyűjtő poklát, majd a csolnoki munkatáborban raboskodott. Nem sokkal az után, hogy visszakerült Vácra, kitört a forradalom, és kiszabadult.
Nem került vissza a börtönbe és 32 évesen megbélyegzett emberként kezdett „új” életet. Visszaemlékezése hiánypótló adatokkal szolgál a kommunista diktatúráról.
A Honvédelmi Minisztérium 1950-ben rendeletet hozott arról. hogy a sorköteles kulákokat és más megbízhatatlan ellenséges elemeket, akiknek a jelenléte a hadseregben nemkívánatos, be kell sorozni, de nem fegyvert adni a kezükbe, hanem kemény munkára kell fogni.
Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul hazánk legújabb-kori történelmének, különösen a második világháborút követő évek diktatórikus, elnyomó rendszerének megismerésére. Dr. Csonkaréti Károly ismert hadtörténész, aki 1951 és 1953 között szintén fegyvertelen munkaszolgálatot teljesített, ebben a legújabb (2014) kötetében a Rákosi rendszerben létrehozott katonai munkaszolgálatosok világába kalauzolja vissza az olvasót.
A könyv első részében részletesen ismerteti a munkaszolgálatos katonai alakulat felállításának céljait, indokait, a felállítás körülményeit és az első elnevezéseket. A kötetből megtudjuk, hogy a sorköteles, huszonegynéhány éves legénység miért volt politikailag megbízhatatlan, osztályidegen, kulák besorolású és miért kerültek az építő-honvéd alakulatokhoz, ahol valójában semmiféle fegyveres kiképzésben nem részesültek.
A szerző ismerteti a katonai munkaszolgálatosok közötti légkört, az ott szolgálatot teljesítő tisztek és tiszthelyettesek gondolkodásmódját és bánásmódját. Az eredeti dokumentumokat, katonai parancsokat, titkos, szolgálati és egyéb iratokat, katonai létszámkimutatásokat tartalmazó kötet jól tükrözi az akkori politikai hangulatot és a munkaszolgálatosok helyzetét, életét.
A „Végkifejlet előtt – végveszélyben” kötetben a szerző azt elemzi, hogy a hősök áldozathozatala, vagy/és szemfényvesztők tragikomédiája zajlik-e országunk és nemzetünk maradványain.
A magyar nemzet és a haza fennmaradását köszönhetjük azoknak a hősöknek, akiket a cselekvő hit, a missziós tudat mozgat az Igazságért, a nemzetért vállalt küzdelemben. Sokan zsenik is közülük.
• „Mi a zseni ismertetőjegye?
Az egyetemes szellem: ha bármely, addig ismeretlen területre lép, rögtön megpillantja a dolgok lényegét. Nem tanulta, mégis látja. A talentum, csak a maga szakterületén alkot nagyot: a zseni mindenütt, ahová a sors állítja.”
Hőseink az életüket is feláldozzák az Igazságért, a nemzetért, a hazáért.
A hazafira jellemző, hogy a boldogságot nem puszta gyönyörben találják meg, hanem akkor, „ha belsőleg érzett hivatását, képességeit kifejtheti, kiélheti. A boldogság a hivatásból fakad, amelyet az államférfi vagy bárki belsőleg érez, amely folyton űzi-hajtja, képességei kifejtésére sarkallja, noha szenvedéssel és kockázattal jár.” Szembeszállnak minden kritikával és veszedelemmel. Hőseink és így „A vérbeli államférfi egyén fölötti értékek hordozójának is érzi magát, aki szakadatlanul dolgozik, szenved, sőt meghal az abszolútnak hitt értékekért.”
A „VÉGÍTÉLET - ZUHANÁS AZ APOKALIPSZIS FELÉ” című 2010-ben megjelent kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik az apokalipszis, (azaz a világ vége és az előtte bekövetkező szörnyűségek gondolatköre) iránt érdeklődnek, és a szerző okfejtéseinek megfelelően kívánják nyomon követni a tradicionális és a gnosztikus, (azaz a kereszténységtől jelentősen, éppen az elvi alapjaiban eltérő) olvasókönyvet, a végső időkről, a magyar feltámadásról, a jelenlegi ateista, materiális pénzvilágról, a borítólapon látható mellbevágó és több síkon is értelmezhető keresztrefeszített Turulmadárról.
*
A „MEGFESZÍTVE” című 2012-ben megjelent kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a Végítélet című kötetet már ismerik és most ennek a folytatásaként a kötetnél részletezett tartalomnak megfelelően szeretnék megismerni a kötet beszélgetéseit az életről, a halálról, a sorsról és a gondviselésről.
*
A „MEGFESZÍTVE” című 2012-ben megjelent kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a Végítélet című kötetet már ismerik és most ennek a folytatásaként a kötetnél részletezett tartalomnak megfelelően szeretnék megismerni a kötet beszélgetéseit az életről, a halálról, a sorsról és a gondviselésről.
Minden nehézség ellenére igyekszünk ezt a fontos alapkönyvet az érdeklődők számára könyvesházunkban folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
Annak ellenére, hogy ezt az érdekfeszítő és fontos alkotást - furcsa módon - ideig-óráig elérhetetlenné tették, igyekeztünk gyorsan és az érdeklődők számára kielégítően biztosítani.
-------------------------------------------------
Magyarországot illetően érzéseim nem voltak tárgyilagosak. Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája.
Annak ellenére, hogy ezt az érdekfeszítő és fontos alkotást - furcsa módon - ideig-óráig elérhetetlenné tették, igyekeztünk gyorsan és az érdeklődők számára kielégítően biztosítani.
-------------------------------------------------
Magyarországot illetően érzéseim nem voltak tárgyilagosak. Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája.
A fenti sort Harold Nicolson brit diplomata, politikus írta 1919-ben, miután részt vett a párizsi békekonferencián. Aztán alig száz év múlva majdnem ugyanezt fogja harsogni az Európai Unió, az Egyesült Államok némely vezéralakja és hazai elvbarátaik: senkiházi betolakodók vagyunk Európában; mindig is csúnyán bántunk a kisebbségekkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegnie kellett a zsidóknak és a cigányoknak; a kormány 2010 óta felszámolja a demokráciát, megszünteti a jogállamot, diktatúrát vezet be. Bűnös nép vagyunk, antiszemiták, rasszisták…
Az EU, az ENSZ, mindenfajta bizottságok és szervezetek sorra ítélnek el minket, nincs olyan hét, hogy ne marasztalnának el valamiért, legyen az alkotmánymódosítás, színházigazgatói kinevezés vagy utcanév. Ráadásul olyan ügyekbe szólnak bele, amelyeknek a mása megtalálható más uniós országban is, illetve olyan országokat nem marasztalnak el, mint például Izrael, ahol messze rosszabbul bánnak a palesztinokkal, mint mi valaha is bántunk a kisebbségeinkkel…
És amikor már a tengerhajózással kapcsolatban is vádakat fogalmaztak meg ellenünk, nyilvánvalóvá kellett válnia, valójában nem arról szól a történet, ami a felszínen látszik.
• Okkal kérdezhetjük: mi a valódi baj velünk?
• Honnan ered ez az ellentét a magyarok és a „művelt Nyugat” között?
• Csak korunkban tapasztalható mindez?
• Vagy már sokkal korábban kezdődött?
• Tán valami ősi ellentéttel van dolgunk?
• Gondolkodásbeli különbség az oka a köztünk és a művelt világ némely irányítója közti véleménykülönbségeknek?
• És valójában mi az, amit nem tudnak megbocsátani nekünk?
• Honnan ered ez az ellentét a magyarok és a „művelt Nyugat” között?
• Csak korunkban tapasztalható mindez?
• Vagy már sokkal korábban kezdődött?
• Tán valami ősi ellentéttel van dolgunk?
• Gondolkodásbeli különbség az oka a köztünk és a művelt világ némely irányítója közti véleménykülönbségeknek?
• És valójában mi az, amit nem tudnak megbocsátani nekünk?