Van egy-két stabil válaszunk arra, hogy miért lettünk jobbikosok. Ezek között is masszív helyet foglal el a Fidesz elszámoltatás utáni vágyának kételye. De azt azért nem gondoltuk volna, hogy közel tíz évvel a 2006-os őszi események után az akkori szereplők közül csak egyetlen ember áll bíróság előtt, és az Gaudi-Nagy Tamás. Ironikusan jegyzem meg, a többiek nem azért nem állnak bíróság előtt, mert már elítélték őket, hanem mert már mindenkit felmentettek, illetve a legfőbb bűnöst be sem perelték.

Sokszor olvasni sületlenségeket az internetes cikkek között. Lehetnek ezek szándékos torzítások vagy ordas hazugságok. Ám ami a legjobban szokott zavarni az az, amikor valaki úgy ír meg fölényesen, magabiztosan egy cikket, hogy benne szereplő jogi, vallási vagy egyéb területekről halvány gőze sincsen, emiatt inkább az üresfejű firkász, nem pedig az újságíró képzetét kelti az olvasóban. Jómagam például ezért nem publikálok, mondjuk, az atomfizikáról, mert valószínűleg ordító hülyeségeket írnék le, mivel nem értek a témához. Most pedig nézzünk egy témát a magabiztosan, magából paprikajancsit csináló újságíró tipikus esetére. Az Indexen a megjelent cikk címe: Áder János vitte a kelléket a londoni misére.
 

A 80 százalékos többséggel a Jobbik elnökévé választott Vona Gábor szerint a Jobbiknak olyan hitre van szüksége, mint egy egyháznak, olyan fegyelmezettségre, mint egy hadseregnek és olyan profizmusra, mint egy multinacionális vállalatnak. Mint arra a kongresszuson elmondott beszédében rávilágított: „A hitünkkel minden rendben van, persze természetes, hogy néha meginog, de a hit szempontjából a Jobbik piacvezető. Egy hadsereg ereje a fegyelmezettségben rejlik, de bokros lovakkal, hetvenkedő katonákkal, sértődékeny parancsnokkal mást nem lehet elérni, csak a bukást, a vereséget.” A Bar!kádnak adott interjújában arról is kérdeztük a pártelnököt, nem tart-e attól, hogy a kormányzásra készülő pártban problémát okoz majd az újonnan érkező szakemberek és a régi tagtársak közötti esetleges feszültség, illetve kíváncsiak voltunk arra is, számít-e további konfliktusra a néppárttá válás miatt.

Május 26. az a nap, amikor a Fidesznek és a baloldalnak csendben kellett volna maradnia. Tíz évvel ezelőtt azon a május végi napon mondta el hírhedt őszödi beszédét az MSZP-frakciónak Gyurcsány Ferenc. A kormányfő arról beszélt, hogy hazudtak az ország helyzetéről, becsapták az embereket. Miután mindez nyilvánosságra került, tüntetéssorozat kezdődött, ami többször utcai erőszakba torkollott. A nyilvánvaló törvénytelenségek ellenére sem Gyurcsány Ferencet, sem a rendőri brutalitás elkövetőinek többségét soha nem vonták felelősségre.

Hatalmas közfelháborodás övezi annak a másfél éves gyöngyösi kislánynak az esetét, akit a szülei valószínűleg halálra éheztettek. A gyermekvédelem munkatársait nem engedték be a lakásukba, akik ezért a kényelmesebb utat választották, és inkább megszüntették a gyerek megmentéséért indított eljárást, a többi hatóság pedig szintén tehetetlennek bizonyult.

Az Iránytű Intézet februári közvélemény-kutatásának eredményeihez képest a Fidesz–KDNP és a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül egy-egy százalékponttal emelkedett, előbbi 25, utóbbi 15 százalékon áll. Az MSZP más véleménykutatók által mért erősödését az Iránytű Intézet is tapasztalta, a növekedés szintén egy százalékpontot ért el, így az MSZP elmozdult a sokéves mélypontjáról. A kisebb baloldali pártok az elmúlt negyedév vesztesei, mérésünk a DK és az LMP esetében egy-egy százalékponttal kisebb támogatottságot jelez. Az elmúlt hónapok folyamatai jelentős átrendeződést nem hoztak a pártok támogatottságát tekintve; minden esetben egy százalékpontos, tehát hibahatáron belüli változást látunk. Egyedüli szignifikáns változás a bizonytalanok táborának további növekedése, ők csaknem kétszer többen vannak, mint 2015 októberében.

Ki a „korruptabb” és ki a „jobb vezető” a választók szerint? Az Iránytű Intézet a két legerősebb politikai erő vezetőjének megítélését megmérte közvélemény-kutatásai során.

Dárdai Pál, a Hertha BSC vezetőedzője, a magyar válogatottat öt Európa-bajnoki selejtezőn sikeresen irányító, hazánkba és Berlinbe újra futball-lázat hozó kapitány elismeri, hogy sokat kapott a sorstól, de hozzáteszi azt is, hogy minden egyes győzelemért és minden egyes forintért becsülettel megdolgozott. Ennek a munkának, illetve sikeres pályafutásnak a részleteit meséli el a május 25-én megjelent önéletrajzi könyvében, mely igen árnyalt képet ad a magyar labdarúgás helyzetéről, valamint arról is, hogy milyen szenvedély, akarat és céltudatos munkavégzés kell ahhoz, hogy valaki igazi profivá váljon. Neki köszönhetően az már korábban kiderült, hogy egy ember is képes fordítani a magyar labdarúgás széljárásán, most az is, hogy hogyan.

Óriási károkat okoztak az Európai Unió számos tagállamának az Oroszországgal szemben 2014-ben bevezetett büntető intézkedések. A Jobbik már két évvel ezelőtt jelezte, hogy Magyarország számára rendkívüli hátrányokkal járhatnak az ukrán válsággal kapcsolatban az oroszokkal szembeni szankciók, ennek ellenére azok bevezetését, majd fenntartását a fideszesek megszavazták az Európai Parlamentben.

Székelyföldi hangulat keríti hatalmába azt, aki Kispesten belép a Székelyország Tündérkert Látványparkba. A megálmodója, vitéz Bacsó András célja, hogy az itteni emberek megismerjék a székelyek ősi kultúráját, hagyományaikat, gasztronómiájukat. Ebben a közel 950 négyzetméteres kertben találkozhatunk Úz Bence alkotóházával, székely székkel, Erőss Zsolt emlékére felállított mászófallal és kerti kemencével is, melynek segítségével belekóstolhatunk a helyi ízekbe is.

Az I. világháború során számos bravúr fűződött a magyar katonák nevéhez. A kiváló hadi teljesítmény mellett katonáink többsége mindvégig megőrizte emberi méltóságát, sőt sokan kifejezetten úriemberként viselkedtek az embertelen körülmények ellenére, amivel kivívták az ellenség tiszteletét is. Ezek a pozitív tulajdonságok hatványozottan igazak voltak Kiss József magyar pilótára, akinek temetési szertartásán ellenséges repülőgépek is megjelentek, hogy tisztelegjenek egy hős gentleman életpályája előtt.

Paton megkérdeztük a focizó 14-15 év körüli srácokat, merre van az árvízi emlékmű. Nagyjából elmondták, de nem hagyott bennünket nyugodni a kíváncsiság, és megkérdeztük kinek fognak szurkolni a foci Eb-n. A kérdés csak költői volt, hisz’ ki gondolta volna, hogy azt fogják válaszolni: Szlovákiának. Ezek után már kissé félve kérdeztük meg őket, hogy ők tulajdonképpen magyarok vagy szlovákok? A legtisztább magyarsággal azt válaszolták, „hát szlovákok”. Mondjuk, legalább tudtak magyarul – konstatáltuk szomorúan, és elsétáltunk a pati árvízi emlékműhöz. – Kenyeres Oszkár úti beszámolója.