Megmondom őszintén, nem gondoltam volna, hogy még az én életemben drukkolni lehet a magyar labdarúgó-válogatottnak valamelyik világeseményen. Szinte nincs két éve, hogy ennek a lapnak a hasábjain,mint volt futballista, mint volt sportújságíró és mint egyszerű magyar állampolgár méretesen kikeltem válogatottunk bukaresti teljesítménye után. Csúnyákat írtam elsősorban Egerváriról, de kapott Dzsudzsák Balázs és Csányi Sándor is rendesen. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és a sportszerűség azt kívánja, hogy elmondjam, mennyire megemelem kalapom az utóbbi két ember előtt.

Az utóbbi időben szinte minden napra jut egy újabb állatkínzásos eset, ami nyilvánosságra kerül. Ezekben a történetekben az a legszörnyűbb, hogy az elkövetőket legtöbbször még csak nem is érdek, szükség, vagy felindulás készteti szörnyű cselekedetükre, hanem egy olyan gondolkodásmód és érzésvilág, ami képtelen az empátiára, nem érzékeli a felelősséget, mellőzi a moralitást, kizárja a mérlegelést.

Az egész társadalmat megdöbbentette a gyermekét halálra éheztető gyöngyösi házaspár esete. Lapunk dr. Császár-Nagy Noémi tanszékvezető, egyetemi docens, az Egészségügyi Kollégium Klinikai Pszichológia és Pszichoterapeuta Klinikai Pszichológiai Tagozatának vezetője segítségével próbált utánajárni, hogy mi vezethet ilyen tettekhez, hogyan ismerhető fel a gyermekbántalmazás, milyen a magyar társadalom lelkiállapota és mit tudunk tenni a saját mentális egészségünkért.

„Közérdekű adatigénylési jogommal élve levélben kerestem meg a gyermekjóléti központokat, melyben az ágazat problémái és az esetszámok mellett a jelzőrendszer működésére is rákérdeztem. Döbbenetes arányokat, vagy inkább aránytalanságokat tapasztaltam. Persze kérdés, mennyire vonhatók felelősségre a tagjai, amikor nincs kézzelfogható, használható irányelv, protokoll, és a felelősség kérdése sem tisztázott, a következményekről nem is beszélve” – mondta a Bar!kádnak Vágó Sebestyén, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának alelnöke. A korábban gyermekfelügyelőként, illetve a gyermekjóléti szolgálatnál családgondozóként is tevékenykedő szakember szerint az utóbbi idők esetei is bizonyítják, hogy a gyermekvédelmi törvényt és főleg a gyámügyi igazgatásra vonatkozó részét, sürgősen meg kell változtatni.

A kiszolgáltatottság rendszere épült fel Magyarországon az elmúlt hat évben. 2010 óta majdnem 240 ezerrel nőtt azoknak a magyar embereknek a száma, akik a szegénység kockázatával élnek. Miközben majd 1,5 millióan napi megélhetési gondokkal küzdenek és a szociális juttatásoktól, a közmunka lehetőségétől is függnek, addig a kormányfő számára kedves emberek közül mind többen iratkoztak fel a leggazdagabb magyarok listájára. A milliárdokat kereső üzletemberek is függő helyzetben vannak, de az ő jövőjüket a miniszterelnökkel való viszonyuk határozza meg.

A kezdőcsapatban kilenc világbajnokkal felálló Németországtól kapott ki az Európa-bajnokság előtti utolsó felkészülési mérkőzésén a magyar válogatott. Nyilván ebben az eredményben semmi meglepő nincsen, hiába döcögött a – leginkább egyfajta rasszizmus elleni kampányra emlékeztető, színes – Nationalelf felkészülése, ők ettől még a franciaországi kontinenstorna nagy esélyesei. Mi azonban maradjunk a saját fiainknál, és törekedjünk arra, hogy ne szakmázzuk túl ezt a meccset, inkább álmodozzunk egy kicsit! Ha már végre nem kívülállóként kell végignéznünk egy foci világversenyt…

Az iskolák működtetésének tervezett államosítása miatt jórészt az önkormányzatoktól venne el mintegy 50 milliárd forintot a kormány. A javaslatot a Költségvetési Bizottság utolsó ülésén adták be, valószínűleg azért, hogy ne lehessen már módosító indítványt benyújtani hozzá. Így minden esély megvan arra, hogy a plenáris ülésen is megszavazzák, ami az önkormányzatok plusz terhelésén túl iskolák bezárásához is vezethet.

Az Iránytű Intézet kiszámolta az (Iránytű Közéleti Barométer) IKB-index jelenlegi állását, egyúttal felvázolva a korábbi méréseikhez képesti trendváltozást.

Múlt hét óta Svájc büszkélkedhet a világ leghosszabb alagútjával, miután megnyitották az 57 kilométeres Gotthárd-alagutat. A jelentős mérnöki teljesítmény megvalósulása kapcsán körülnéztünk a világban, hogy a közlekedésben milyen legekkel találkozhat még az ember földön, vízen, levegőben.

Kissé rég voltunk már az Őrvidéken, ideje volt hát meglátogatni a hajdani nyugati gyepű Ausztriába szakadt vidékeit. Sok helyütt jártunk már odaát Ruszttól Felsőőrig, de a Lánzséri-hegyekhez, és a lábánál fekvő magyar emlékek tömkelegét felvonultató településekhez még nem volt szerencsénk.