Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője azzal indokolta a kezdeményezést, hogy szerinte a nyomozóhatóságok a „fülük botját sem mozdítják”, a nyilvánosság pedig egy közös ellenzéki fellépés igényét fogalmazta meg. Mint mondta, azért ezt a formát választották, mert parlamenti képviselőként a törvény erejénél fogva választ kell kapniuk a hivataloktól és a hatóságoktól.

Közölte azt is, hogy az árnyékbizottságba más parlamenti pártok tagjait és független képviselőket is várnak. A testületet felváltva vezetik; Budapesten meghallgatásokat, vidéken kihelyezett tényfeltáró üléseket tartanak a következő hetekben – mondta Harangozó Tamás, aki szerint az MSZP önkormányzati képviselői által megszerzett szolnoki és kalocsai dokumentumok igazolják az OLAF jelentésében megfogalmazódott gyanút a bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalásról.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az alternatív bizottság céljaként fogalmazta meg, hogy információkat gyűjtsenek. Szerinte már akkor is megérte létrehozni a testületet, ha kiderül, ki adta meg az Elios igazgatójának számát Horváth István volt szekszárdi polgármesternek és honnan tudtak egy olyan projektről, amit még ki sem írt az unió. Megjegyezte azt is, a hódmezővásárhelyi közvilágítási szerződés nem kivétel volt, hanem maga a szabály, szakmányban végezték a közbeszerzések manipulációját.

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője azt emelte ki: a miniszterelnök és családja korrupció gyanújába keveredett, minden normális országban egy ilyen után le kellene mondania. A bizottság megpróbálja feltárni, hogy a kormányfő veje milyen csalássorozatot követett el a cégein keresztül – fogalmazta meg az ellenzéki képviselő.

A politikus jelezte azt is, hogy az első ülést kedden Kecskeméten tartják, ahol az önkormányzatnál kívánnak betekinteni az iratokba.

(MTI)