"A holokauszt nem hirtelen jött, történelmi előzményei vannak, a törvényeket, amelyek végül a holokauszthoz vezettek, a korabeli, törvényesen megválasztott parlament hozta - vádaskodott a munkásőr Zoltai a Kossuth Rádióban az Orbánék által bevezetett holoemléknap alkalmából.

(Olvasónk korábbi alkotásának előzménye a képre kattintva olvasható)
Abban persze igaza van, hogy a "holokausztnak" - azaz néhány évi fizikai munkának - voltak előzményei, de ezek korántsem a zsidótörvények (melyek betartását egyébként folyamatosan szabotálták), hiszen azok is csak a valódi előzmények következményei. A valódi előzmények pedig a példátlan zsidó térhódítás (de persze nem a bányászat terén), a gazdasági hatalom megszerzésével egy időben a sajtó megszállása, s az onnan naponta folytatott kútmérgezés, a befogadó nemzet folyamatos gúnyolása, erkölcsének züllesztése, mely végül a Kohn-féle patkánylázadásban csúcsosodott ki - sorolhatnánk napestig, de ezer oldalnál is beszédesebb Alföldi Géza ma is aktuális verse a befogadottak viselkedéséről. Ha a költő még élne, újabb szakaszt fűzhetne hozzá arról, hogyan sírják tele még hetven évvel később is a világot a saját pofátlanságukért kapott pofon miatt, s arról, hogy a zsidók mindebből semmit sem tanultak...
János bátyámtól…

Alföldi Géza (1908 - 1991)
János bátyámtól – feldereng a múltam -
Nagyon sok szépet s igazat tanultam.
Bölcsessége, mit hajlott háta hordott,
Oktatni, ha kértem, sohasem szabódott.
Ültem a térdén, istállónkkal szembe,
S mesefonalát meg-megeresztette.
Hogyha megkértem, mesélt a hangyáról,
A hollóról, aki feketében gyászol.
Elmesélte az árva tücsök búját. -
Kiöntötte rá kemény, hűvös gúnyát. -
Állatoké volt szíve, teste, lelke.
Talán a bogarat legjobban szerette.
Csupa egy melegség karcolós hangja,
Ha térdére mászott egy bohó hangya.
Letette szépen, hogy: Eredj békével! -
Arrébb is pöckölte a botja végével.
Csak a poloskáról szólt gyűlölettel:
Lusta és gyáva, piszkos, büdös… nem kell!
Irtsad a kölykét is, ahol csak látod,
A poloska lesz még egyszer a halálod!
De hogyha nem bántott? – Kérdés a számon -
Ha téged nem is, másokat se bántson!
Ha még nem is mart meg, majd megmar máskor -
S kemény vad akarat sugárzott markából.
Hihetsz kígyónak és hihetsz rókának,
Becsapni – néha! – az is megpróbálgat,
Figyeld meg, szembeszáll, megmar, ha merhet,
Hej, de a poloska álmaidban lep meg!
Arcodon alszik, melleden melegszik,
Párnád csipkéi közé telepszik,
Sötétben hősködik, a fényben gyáva,
Az alattomosság a fő érdem nála.
Kínoz, gyötör, s ha elkapod, a szentjit,
Hát nem ő, aki sosem csinált semmit!?
Olyan szép ártatlan szemekkel néz rád,
Hogy mért a haragod és hogy lehet vérvád!?
Mikor olyan jó s úgy kell a házadban,
Olyan szorgalmas és olyan ártatlan!
Anyja keservit! Piszkos, aljas népség,
Mert kiszívja az a piros ajkak mézét!
Mindegy az néki, csecsemő vagy anyja,
… Legyen rá gondod, ne maradjon magja!
Mert, ha csak egy jut házadba belőle,
Máris elköltözhetsz fáradtan előle!
Ma még csak egyedül, holnapra száz van!
Pusztítottam is, ahol csak találtam!
Úgy felmagasult János, mint a vén fa:
Még hogy az Isten… a sátán ivadéka!
Emlékezz majd rá, mit meséltem néked,
Ha egyszer beléd mar, akkor megérted.
… János bátyámtól, – feldereng a múltam -
Hej, de sok szépet és: igazat tanultam!
Bogen-Ittling, 1949. VIII. 4.
Egy hasonló gondolatfüzér: Wass Albert: Patkányok honfoglalása
Kapcsolódó:
- Ma is holokausztozás lesz országszerte a Fidesz törvényének köszönhetően
- Zoltai elismeri a bűntudatkeltő szándékot: a holoemléknap lényege: ismételgetni azt, hogy "kik csinálták"