A nagyszabású, 102 országban, 53 100 személy megkérdezése alapján végzett vizsgálódás további meglepő megállapítása, hogy e megkérdezettek 35%-a még csak nem is hallott a holokausztról. Akik viszont hallottak róla, azoknak a 32%-a úgy vélekedik, hogy a holokauszt mítosz, vagy legalábbis túlzásokat tartalmaz. (A Közel-Keleten és Észak-Afrikában viszont a megkérdezettek 63%-a tartja mítosznak vagy túlzásnak az ún. holokausztot.) Ezen kívül a felmérés még egy másik érdekes eredménnyel is szolgált: kiderült, hogy a legkevésbé Óceániában tekintenek ellenérzésekkel a zsidókra. Vajon miért?

Tanulságos az is, hogy a felmérés készítői milyen módszerrel döntötték el, ki nevezhető antiszemitának, és ki nem. A vizsgálat körébe bevont személyeknek 11 kijelentéssel kapcsolatban kellett véleményt formálniuk. Amennyiben valaki hat vagy annál több esetben a „valószínűleg igaz” választ jelölte meg az adott megállapítással összefüggésben, akkor az illetőt menthetetlenül antiszemitának minősítették. Íme, megszületett tehát az antiszemitizmus tudományos meghatározása.

A megkérdezetteknek az alábbi megállapításokkal kapcsolatban kellett állást foglalniuk (zárójelben azok aránya, akik az összes megkérdezett közül az állítással egyetértettek):

- A zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint azokhoz az országokhoz, melyekben élnek. (41%)
- A zsidóknak túl nagy a hatalmuk az üzleti életben. (35%)
- A zsidóknak túl nagy hatalmuk van a nemzetközi pénzügyi életben. (34%)
- A zsidók azt gondolják magukról, hogy jobbak, mint mások. (34%)
- A zsidókat nem érdekli, mi történik másokkal, csak saját magukkal törődnek (33%)
- Az emberek a zsidók viselkedése miatt tekintenek ellenszenvvel rájuk. (32%)
- A zsidók túl sokat beszélnek arról, hogy mi történt velük a holokauszt idején. (30%)
- A zsidóknak túl nagy a befolyásuk a világ eseményeire. (29%)
- A zsidóknak túl nagy a befolyásuk az USA kormányára. (25%)
- A zsidóknak túl nagy a befolyása a globális médiára. (25%)
- A zsidók a felelősek a világon zajló legtöbb háborúért. (23%)

A felsorolt megállapítások persze meglehetős pontosan írják le a világ jelenlegi helyzetét, és egyáltalán nem kell antiszemitának lenni ahhoz, hogy valaki azok elsöprő többségével egyetértsen. Valójában a felmérésből az derül ki, hogy mi a Földgolyó népeinek véleménye a zsidóságnak a világban játszott szerepét illetően. Vagy talán aki tájékozott a világ ügyeit illetően, az mind antiszemita lenne?

További izgalmas kérdés, hogy az állítólag a Földgolyó lakosságának 88,4%-ra kiterjedő közvélemény-kutatás megállapítása szerint vajon hol kedvelik a legkevésbé a zsidókat? Valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a Közel-Kelet, illetve Észak-Afrika lakóinak 74%-a megátalkodott antiszemita. A második helyen messze leszakadva Kelet-Európa áll (34%), majd Nyugat-Európa következik (24%). Amerika a dobogó közelébe sem került a versengésben: még Afrika Szaharától délre eső térségeiben (23%) és Ázsiában (22%) is több gaz antiszemita gyűlölködik, mint Amerikában(19%), amely csak Óceániát (14%) volt képes megelőzni.

A roppant részletes, 49 oldalas jelentés rangsorolja is a vizsgált 102 országot annak alapján, hogy azok miképpen viszonyulnak a zsidósághoz. Az aranyérmet Ciszjordánia és a Gázai övezet érdemelte ki, ahol is a megkérdezettek 93%-a valamilyen felderítetlen ok miatt nem szereti a zsidókat. Az ezüstérem Iraknak (92%), a bronzérem Jemennek (87%) jutott. Az első 16 helyen kizárólag közel-keleti és észak-afrikai arab államokat találunk. Azt gondolhatnánk, hogy a nem arab államok közül az első helyen hazánk szerepel, de tévedünk. Megelőzött minket a táblázat 17. helyére magát feltornázó Görögország (ahol a lakosság nem kevesebb, mint 69%-a antiszemita, gratulálunk), sőt az európai országok közül előttünk jár Lengyelország (26. hely, a lakosság 45%-a antiszemita), Bulgária (27. hely, 44%), sőt Szerbia is (29. hely, 42%). De azért hazánknak sem kell szégyenkeznie: a 30. helyet foglaljuk el, az antiszemiták aránya pedig a magyarok körében 41%!

Igazán nem panaszkodhatunk, ugyanis Magyarország maga mögé utasította Franciaországot (37. hely, 37%), Romániát (42. hely, 35%), Oroszországot (55. hely, 30%), Németországot (63. hely, 27%). Az USA a 95. helyen szerénykedik (az antiszemetek aránya csak 9%), Nagy-Britannia is csak a 96 (8%). Európában Hollandia áll az utolsó előtti helyen (a táblázaton a 99., csekély 5%-os antiszemitizmus-mutatóval), az utolsó európai állam pedig a „felvilágosult” (és a bevándorlás áradatában elsüllyedő) Svédország (100. hely, 4%). A világ legcivilizáltabb országa azonban kétségkívül Laosz, ahol is a világon a legkevesebb (0,2%) a gaz antiszemiták (valójában a zsidóknak a világban játszott szerepével tisztában lévők) aránya.

Ami a vallást illeti, az iszlám hajlamosít a leginkább az antiszemitizmusra (a muszlimok 49%-a nem szereti a zsidókat), majd a kereszténység következik (24%), és azután jönnek a vallástalanok (21%), a hinduk (19%) és a buddhisták (17%). Nem mindegy azonban, hogy a kereszténység melyik felekezetéhez tartozik valaki, ugyanis az orthodox többségű országok lakói körében valamiért viszonylag sokan gyűlölik a szegény, ártatlan zsidókat (36%), a katolikus államok polgárai már jobban kezelhetők (ezekben az országokban csak 25 % lát tisztán), és a protestáns országok népei a leginkább kóserek (15%). Ezen kívül érdemes megjegyezni még, hogy az idősebbek is világosabban értik a világpolitika folyamatait, mint a fiatalok (végtére is több a tapasztalatuk, és még jórészt megúszták az iskolai holokauszt és multikulti agymosást): a 65 éven felüliek körében 34 % az antiszemiták aránya, a 18-34 éves korosztályban pedig 25%.