Nem kizárt, hogy Dobó István földi maradványai kerültek elő a Felvidéken. A csontokat néhány napig budapesti antropológusok vizsgálják, majd Dobóruszkán újratemetik az egri hőst.

Eddig is feltételezték, hogy a Dobó család lakóhelye közelében van eltemetve az egri várkapitány. A közelmúltban a dobóruszkai altemplom kriptájában megtalálták több gazdag ember sírját, ezek között volt egy idősebb nőé és egy idősebb férfié is - mondta el a Pap Ildikó antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának igazgatója.

A férfi maradványait antropológiai vizsgálatnak vetették alá, és bár a "vélelmezett Dobó István-csontváz" töredékes, nagyon sok része hiányzik, de "a koponya és az alsó állkapocs egy része szerencsére megvan, tehát viszonylag nagy valószínűséggel megállapítható, hogy 65-75 év közötti, markáns jellegekkel rendelkező, viszonylag magas férfi maradványairól van szó".

Budapesten ideiglenesen állítják ki Dobó feltételezett földi maradványait

Nem kizárt

A régészek a sírok elhelyezkedése, a bennük talált tárgyak, ékszerek jellemzői alapján megállapították, hogy a leletek a 16. századból valók. Mindezek alapján Papp Ildikó úgy vélte, nem kizárt, hogy Dobó István földi maradványai kerültek elő.

A szakember szerint egy antropológus ennél többet nem mondhat, ugyanis tudni kellene, hogy Dobó Istvánnak milyen személyes megkülönböztető jegyei voltak, hogy azokat megkereshetnék a csontvázon. Erre az időtávlat és az akkori hiányos leírások miatt nem kerülhetett sor.


Az úgynevezett Szlovákiában temetik újra

Biztosat csak DNS-vizsgálatokkal lehetne megtudni, ehhez ugyan meglettek volna a feltételek, ám az eredményeket valamihez hasonlítani kell. Dobó Ferenc nevű fiának a sírját viszont kifosztották, a többi gyermekének sírhelye ismeretlen, nincsenek meg tehát az egyenesági leszármazottak maradványai. Dobóruszka polgármestere ugyan felkutatott két távoli leszármazottat, ám a rokonság nem volt oly fokú, hogy a DNS összehasonlítását el lehetett volna végezni.

A leleteket néhány napig Budapesten vizsgálják a tudósok, majd visszaviszik Dobóruszkára, és június 28-án újratemetik. Az antropológus úgy tudja, hogy a csontokról CT-géppel műanyagmásolatot készítenek, és azokat a megtalált ékszerekkel és egyéb tárgyakkal együtt kiállítják. Az is felmerült, hogy – bár elég sérült a koponya, de a mai technika segítségével – arcrekonstrúciót készítenek.


Dobó, a hős

Dobó István nevét az 1552-es egri török ostrom tette ismertté, amikor az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére meg tudta védeni a várat. A védők létszáma körülbelül 2000 lehetett, míg az ostromló török katonáké negyven és nyolcvanezer fő közöttire becsülhető.

Az ostrom során Dobó maga is megsebesült. Déva és Szamosújvár várát kapta jutalmul I. Ferdinándtól, aki 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki és bárói rangra emelte. 1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy visszahívja Izabella királynét. Ekkor a szultáni parancsra török, moldvai és havasalföldi seregek nyomultak Erdélybe, Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárat, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni.


Pozsonyi börtön

1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták és ott rokonával, Balassa Jánossal (Balassi Bálint apjával) együtt elfogták és felségárulás gyanújával börtönbe zárták, élete utolsó éveit fogságban töltötte a pozsonyi várban. Szabadulásakor (1572) egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol hamarosan elhunyt.

A családi birtokon, Ruszkán (ma Dobóruszka) temették el. Három gyermeke volt, Dobó Damján, Dobó Ferenc és Dobó Krisztina.