Tanulmánykötet a hazai korrupció működéséről
2008-07-03. 15:45

Leggyakrabban alulfizetett köztisztviselőket, illetve pártjuk és a maguk számára gyűjtögető politikusokat korrumpálnak az üzleti szféra részéről. Tanulmánykötet készült, amelyben tíz nagyvállalat vezetője nyilatkozik név nélkül, akik maguk is találkoztak már korrupcióval. Egyes cégeknél olyan közkapcsolati igazgatók dolgoznak, akik feladata a köztisztviselők vesztegetése.

A korrupció olyannyira hozzátartozik a magyar gazdaság valóságához, hogy annak már saját argója van. Elég csak a mostanában ismertté vált parkoló-ellenőri korrupció "kolbászpénz" kifejezésére gondolni - jelentette ki Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa a Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban címmel publikált tanulmánykötet bemutatóján.


Idézetek vállalatvezetőktől

„Eljut hozzánk egy papír egy 100 milliós beszerzésről, és egy pártember firkálása van a sarkán: Nézzétek meg, gyerekek.”

„Teljes a szervezettség az önkormányzatoknál” , ez egy „folyamatosan működő gépezet”, amely „pártsemleges”.

„Korrupció kell ahhoz, hogy a gépezet elinduljon.”

„A korrupció melegágya a közbeszerzés.”

„Az EU-források egy része nem ott hasznosul, ahol kellene, hanem díszburkolat lesz belőle.”


Mesélnek a korrumpálók

Ma már közhely, hogy a korrupció a magyar gazdasági élet egyik fő problémája, ám a tanulmány szerkesztői - Tóth és Szántó Zoltán, a Corvinus Egyetem intézetigazgatója - tíz, a honi gazdasági élet magyar és külföldi csúcsvezetőivel készített anonim interjúban ezt egy új oldalról világítja meg. A cégvezetők szerint a korrupció Magyarországon "alapvető probléma", illetve "szerteágazó, mély és mára egy kritikus pontot elért jelenség".

A vállalatvezetők - akik korrumpálóként szerves részei a kialakult rendszernek - leggyakrabban az önkormányzati szférában, a közbeszerzéseknél és az uniós támogatások szétosztásánál szembesültek korrupcióval vagy annak igényével. Leggyakrabban az alulfizetett köztisztviselőket és csak másodsorban politikusokat említettek a válaszadók a megvesztegetendők listáján. A politikai elit e képviselői részben saját zsebbe, másrészt a pártjuk számára "gyűjtögettek".

Ausztriában is ez van?

Persze a cégek sem ártatlanok, hiszen bizonyos ágakban - példaként említik a nagy áruházak termékbeszerzőit - mindennapos a korrumpálás, de például a bank- és biztosítási szektorban ismeretlen jelenség. Ez utóbbi egyrészt a magas jövedelmeknek köszönhető, másrészt ott még uralkodik a pénzügyi szféra morális védekező rendszere, amely kiveti magából azt, aki korrupció gyanújába került - az ilyen alkalmazott nem talál állást más cégnél sem.

Sok vállalat "közkapcsolati igazgatót" alkalmaz, akinek a feladata a kapcsolattartás az állami intézményekkel - és a köztisztviselők vesztegetése. A magyar korrupció mértékéről - nemzetközi összehasonlításban - eltérőek a vélemények: egyes válaszadók szerint semmivel sem rosszabb a helyzet nálunk, mint a környező országokban, beleértve Ausztriát is, csak ott "elegánsabban és korporatívabban osztják le egymást közt a pártok a pénzeket". Más vélemények szerint a magyar korrupciós viszonyokat nézve inkább Ukrajnához vagy a Balkánhoz közelítünk.

Így lesz 580 millióból 1,5 milliárd

Az egyik interjúalany megnevezett olyan önkormányzati ingatlanvásárlást, ahol a vevő önkormányzat képviselő-testülete előre leszögezte, hogy a vételárból mennyit kérnek vissza zsebbe - a taksa húsz százalék volt. A korrupció árát jól érzékelteti egy másik eset, amikor egy 580 milliós beruházás, mire a megyei és a fővárosi szűrőn átjutott, 1,5 milliárd forintra hízott. Tóth szerint könnyen előfordulhat, hogy egy 150 millió forintos iskolafelújításból 50 millió forint hasznosul a köz javára - a többi pedig elfolyik.

A kutatásvezető szerint a korrupció csökkenthető volna, ha minden egyes kormányzati döntést megelőzné a korrupciós kockázatok felmérése és így védekeznének ellene. A jelenség melegágya a túlbonyolított törvényi szabályozás, ezek egyszerűsítésével, a bürokrácia radikális leépítésével, az egyszemélyes döntések visszaszorításával, a nyilvánosság és az internet erejével, az e-kormányzat kialakításával lehet eredményeket elérni. A válaszadók egyike példaként említette Litvániát, ahol a cégalapítási és áfa-visszaigénylési szabályok egyszerűsítésével átláthatóbbá vált a gazdaság működése, így érezhetően csökkent a korrupció.

(NG)