A külvilágtól hetek óta elzárt, a humanitárius katasztrófa szélén álló Gázai-övezet mintegy másfél millió, az illegális zsidó telepek szabdalta Nyugati Part két és fél millió palesztin lakosa, valamint a világ több mint négy millió palesztin menekültje iránt érzett szolidaritás és hányatott sorsukra való tiszteletteljes emlékezés napja a mai.
Az ENSZ Közgyűlése idén november 24-25-én tartotta a palesztin nép szenvedéseit bemutató kiállításokkal és Izraelt a náci rezsimhez hasonlító filmekkel tarkított "ünnepi" ülését, ahol felolvasták Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár palesztin jogfosztottságot hangsúlyozó levelét és sorra szólaltak fel a palesztin ügyet magukénak érző nemzetközi szervezetek képviselői.
Izrael már másnap hivatalos panasszal élt a Közgyűlés felé Father Miguel d'Escoto Brockmann közgyűlési elnök felszólalása miatt, amelyben a nicaraguai származású diplomata nemzetközi bojkottra szólított fel Izraellel szemben, az ország pénzügyi elszigetelésre és Jeruzsálem elleni szankciókra buzdítva a nemzetközi szervezeteket, miután apartheid rezsimnek nevezte a zsidó állam vezetését. D'Escoto ugyanakkor nem csak Izraelt hibáztatta a palesztin kérdés megoldatlansága miatt: "az ENSZ történetének legnagyobb kudarcának" nevezte, hogy a világszervezet nem volt képes létrehozni a palesztin államot. Tiszta beszéd, hiába tiltakozik a cionnáci izraeli kormányzat.
November 29-ét 1977-ben az ENSZ Közgyűlése 32/40 B rendeletével nyilvánította a Palesztin Szolidaritás Nemzetközi Napjává. 1947-ben ugyanis ezen a napon fogadta el a Közgyűlés 181. sz. határozatát, amellyel egy palesztin és egy zsidó államra osztotta az akkor még brit fennhatóság alatt álló Szent Földet. Jellemző a cionisták bátorságára és tehetségére, hogy nem voltak képesek arra sem, hogy önállóan, honfoglalással szerezzenek maguknak államot.
(Kitekintő nyomán, Kuruc.info)
