Az idei gyergyói EMI-tábornak is meghívottja volt Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. A Jobbik nem kis meglepetésre 15 százalékot szerzett az EP-választásokon és három képviselőt küldhetett Brüsszelbe – a rendszerváltás óta nem aratott ekkora sikert Magyarországon a nemzeti radikális tábor. Erdélyi lapinterjú.
Friss: Hangfelvétel és videó Tőkés gyergyói kiborulásáról; Viktor szövetségese tagadta az izraeli gyarmatosítást és Peresz kijelentését
– 15 százalékot ért el a Jobbik, és sűrűsödnek Erdélyben is a szélsőséges erők előretöréséről szóló cikkek. Első kérdésem tehát: valóban szélsőséges lenne a párt?
– A Jobbik bejegyzett párt, a magyar bíróság bejegyezte, innentől kezdve működésünket törvények szabályozzák. Amennyiben ezeket a törvényeket túllépnénk, akkor a Jobbikat feloszlatnák, megszüntetnék. A Jobbik rendezvényein soha semmiféle rendbontás nem volt… Én azt szoktam mondani, ez egy nemzeti párt, ami azt jelenti, hogy a politikai kérdésekhez nem anyagi megtérülés, nem külföldi érdekek alapján viszonyul, hanem mindig első és legfontosabb szempont számára a nemzeti érdek. És a nemzeti érdeket nem a Magyar Köztársaság területére értjük, hanem a Kárpát-medencében élő magyarság egészére.
 Vona Gyergyóban |
Friss: Hangfelvétel és videó Tőkés gyergyói kiborulásáról; Viktor szövetségese tagadta az izraeli gyarmatosítást és Peresz kijelentését
– 15 százalékot ért el a Jobbik, és sűrűsödnek Erdélyben is a szélsőséges erők előretöréséről szóló cikkek. Első kérdésem tehát: valóban szélsőséges lenne a párt?
– A Jobbik bejegyzett párt, a magyar bíróság bejegyezte, innentől kezdve működésünket törvények szabályozzák. Amennyiben ezeket a törvényeket túllépnénk, akkor a Jobbikat feloszlatnák, megszüntetnék. A Jobbik rendezvényein soha semmiféle rendbontás nem volt… Én azt szoktam mondani, ez egy nemzeti párt, ami azt jelenti, hogy a politikai kérdésekhez nem anyagi megtérülés, nem külföldi érdekek alapján viszonyul, hanem mindig első és legfontosabb szempont számára a nemzeti érdek. És a nemzeti érdeket nem a Magyar Köztársaság területére értjük, hanem a Kárpát-medencében élő magyarság egészére.
– Kiemelné, hogy melyek a párt legfontosabbnak tartott célkitűzései?
– Természetesen. Azt talán mondanom sem kell, hogy állítólagos szélsőségességünkre legjobb példa a programunk maga: egy politikai pártot nem az alapján kell megítélni, hogy mit mondanak róla az ellenfelei. Nyilván, az ellenfelek érdeke, hogy lejárassanak, rossz színben tüntessenek fel minket, egy politikai pártnak azonban a tetteiért, szavaiért és legfőképpen a programjáért kell felelősséget vállalni. A mi programunk jól sikerült program a véleményem szerint, sőt, ezt még a bal-liberális oldal is elismerte, ha szóba került. Az viszont jellemző volt, hogy a politikai vitákban a programunkról soha nem beszéltek, nem mertek beszélni, programunkban ugyanis nagyon sok olyan elem van, ami vitán felül áll. Nem tudtak belekötni, ezért inkább félretették. Hogy mik ezek a konkrét pontok: mi azt gondoljuk, hogy egy magyar nemzet van, ezért nemzetpolitikában gondolkodunk, szintén stratégiai fontosságúnak tartjuk a magyar mezőgazdaság megmentését, ugyanis a csonka országnak olyan mezőgazdasági adottságai vannak, melyek egyszerűen sikerre ítélnék, s ez mégsem sikeres ágazata az országnak. Ez viszont nem azért van, mert az emberek lusták, vagy keveset dolgoznak, hanem azért, mert a politika, főleg az európai uniós nyomás tönkretette a magyar mezőgazdaságot. Nos, mi úgy gondoljuk, hogy ezzel a nyomással szembe kell szállni, magyar mezőgazdaságot kell építeni, a magyar földet meg kell védeni. Stratégiai kérdésnek tartjuk nemzetközi viszonyainkat is, mi azt szeretnénk, hogy az egyoldalú euroatlanti politikát váltsa fel Magyarországon a nemzeti politizálás, ami azt jelenti, hogy a különböző külföldi érdekcsoportok között olyan módon választanánk meg partnereinket, hogy rajtuk keresztül saját nemzeti érdekeinket tudjuk érvényesíteni. Következő stratégiai jelentőségű kérdés a rendvédelem: Magyarországon közbiztonságot és honvédelmi erőt kell teremteni. Szintén fontos programpontunk a gazdaságpolitikában az alternatív, antiglobalista gazdaságpolitika, amely kimondja, hogy a globalizmus árt a nemzetgazdaságnak, és mi inkább a lokalitásokban bízunk, azt mondjuk, hogy az olyan kis, helyi közösségeké a jövő, melyek környezettudatos életmódot tudnak folytatni, kerülik a génmódosított élelmiszerek termelését, önfenntartóak tudnak maradni, minimális importra szorulnak. Ezeknek a kis közösségeknek a szövedéke adhatja a nemzetgazdaságot, az az érv pedig, hogy ezek nem versenyképesek a nemzetközi piacon, egyszerűen hamis, számtalan európai példa bizonyítja ezt. A végére hagytam a legfontosabbat: a nemzettudat megerősítését. Ezt nagyon-nagyon fontosnak tartjuk és azt valljuk, hogy minden gyakorlati változást megelőz egy lelki változás. Ha Magyarországot rendbe akarjuk tenni, ha Magyarország problémáit meg akarjuk oldani, akkor először is erre a lelki változásra van szükség. Arra, hogy a magyar ember újra húzza ki magát, legyen büszkesége, nemzettudata. Ha ez meglesz, a többi ha nem is önmagától, de sokkal könnyebben megoldódik.
– Jelen pillanatban, sajnos, már a Székelyföldön is nagyon kényes probléma a cigánybűnözés, konfliktusok robbantak ki a közelmúltban Csíkban is például. Ám azt is látjuk, hogy rengeteg roma gyermek születik, egyre népesebb lesz ez a közösség. Hogyan látja Ön ennek a kérdésnek az alakulását a jövőben?
– Magyarországon azt szokták mondani erre, hogy diszkrimináció, szegregáció, integráció, mindenféle idegen szavakat használnak arra, hogy ne lehessen a lényeget látni. Én azt gondolom, hogy a cigányság számára, a cigányság felé világos viszonyokat kell teremteni. Azokat a cigányokat, akik úgy érzik, hogy a törvényen kívül is van élet, az oktatás világán kívül is van élet, a munka világán kívül is van élet, vissza kell kényszeríteni ezekbe a keretekbe. S aki hajlandó a társadalmi normákat elfogadni, hajlandó dolgozni, tanulni, azt semmiféle bántódás nem érheti. A magyar ember ilyen is: az egész történelmünk arról szól, hogy befogadtunk mindenkit. Nem néztünk vallást, bőrszínt, kultúrát, egy dolgot kértünk: tudjunk velük együttélni. Ezt kérjük a cigányságtól is, s ha a kérésnek nincs foganatja, akkor kényszerítő erővel bírjuk majd rá őket, hogy tartsák be azokat a társadalmi normákat, melyeket a többség követ.
– Természetesen. Azt talán mondanom sem kell, hogy állítólagos szélsőségességünkre legjobb példa a programunk maga: egy politikai pártot nem az alapján kell megítélni, hogy mit mondanak róla az ellenfelei. Nyilván, az ellenfelek érdeke, hogy lejárassanak, rossz színben tüntessenek fel minket, egy politikai pártnak azonban a tetteiért, szavaiért és legfőképpen a programjáért kell felelősséget vállalni. A mi programunk jól sikerült program a véleményem szerint, sőt, ezt még a bal-liberális oldal is elismerte, ha szóba került. Az viszont jellemző volt, hogy a politikai vitákban a programunkról soha nem beszéltek, nem mertek beszélni, programunkban ugyanis nagyon sok olyan elem van, ami vitán felül áll. Nem tudtak belekötni, ezért inkább félretették. Hogy mik ezek a konkrét pontok: mi azt gondoljuk, hogy egy magyar nemzet van, ezért nemzetpolitikában gondolkodunk, szintén stratégiai fontosságúnak tartjuk a magyar mezőgazdaság megmentését, ugyanis a csonka országnak olyan mezőgazdasági adottságai vannak, melyek egyszerűen sikerre ítélnék, s ez mégsem sikeres ágazata az országnak. Ez viszont nem azért van, mert az emberek lusták, vagy keveset dolgoznak, hanem azért, mert a politika, főleg az európai uniós nyomás tönkretette a magyar mezőgazdaságot. Nos, mi úgy gondoljuk, hogy ezzel a nyomással szembe kell szállni, magyar mezőgazdaságot kell építeni, a magyar földet meg kell védeni. Stratégiai kérdésnek tartjuk nemzetközi viszonyainkat is, mi azt szeretnénk, hogy az egyoldalú euroatlanti politikát váltsa fel Magyarországon a nemzeti politizálás, ami azt jelenti, hogy a különböző külföldi érdekcsoportok között olyan módon választanánk meg partnereinket, hogy rajtuk keresztül saját nemzeti érdekeinket tudjuk érvényesíteni. Következő stratégiai jelentőségű kérdés a rendvédelem: Magyarországon közbiztonságot és honvédelmi erőt kell teremteni. Szintén fontos programpontunk a gazdaságpolitikában az alternatív, antiglobalista gazdaságpolitika, amely kimondja, hogy a globalizmus árt a nemzetgazdaságnak, és mi inkább a lokalitásokban bízunk, azt mondjuk, hogy az olyan kis, helyi közösségeké a jövő, melyek környezettudatos életmódot tudnak folytatni, kerülik a génmódosított élelmiszerek termelését, önfenntartóak tudnak maradni, minimális importra szorulnak. Ezeknek a kis közösségeknek a szövedéke adhatja a nemzetgazdaságot, az az érv pedig, hogy ezek nem versenyképesek a nemzetközi piacon, egyszerűen hamis, számtalan európai példa bizonyítja ezt. A végére hagytam a legfontosabbat: a nemzettudat megerősítését. Ezt nagyon-nagyon fontosnak tartjuk és azt valljuk, hogy minden gyakorlati változást megelőz egy lelki változás. Ha Magyarországot rendbe akarjuk tenni, ha Magyarország problémáit meg akarjuk oldani, akkor először is erre a lelki változásra van szükség. Arra, hogy a magyar ember újra húzza ki magát, legyen büszkesége, nemzettudata. Ha ez meglesz, a többi ha nem is önmagától, de sokkal könnyebben megoldódik.
 |
– Jelen pillanatban, sajnos, már a Székelyföldön is nagyon kényes probléma a cigánybűnözés, konfliktusok robbantak ki a közelmúltban Csíkban is például. Ám azt is látjuk, hogy rengeteg roma gyermek születik, egyre népesebb lesz ez a közösség. Hogyan látja Ön ennek a kérdésnek az alakulását a jövőben?
– Magyarországon azt szokták mondani erre, hogy diszkrimináció, szegregáció, integráció, mindenféle idegen szavakat használnak arra, hogy ne lehessen a lényeget látni. Én azt gondolom, hogy a cigányság számára, a cigányság felé világos viszonyokat kell teremteni. Azokat a cigányokat, akik úgy érzik, hogy a törvényen kívül is van élet, az oktatás világán kívül is van élet, a munka világán kívül is van élet, vissza kell kényszeríteni ezekbe a keretekbe. S aki hajlandó a társadalmi normákat elfogadni, hajlandó dolgozni, tanulni, azt semmiféle bántódás nem érheti. A magyar ember ilyen is: az egész történelmünk arról szól, hogy befogadtunk mindenkit. Nem néztünk vallást, bőrszínt, kultúrát, egy dolgot kértünk: tudjunk velük együttélni. Ezt kérjük a cigányságtól is, s ha a kérésnek nincs foganatja, akkor kényszerítő erővel bírjuk majd rá őket, hogy tartsák be azokat a társadalmi normákat, melyeket a többség követ.
Vona Gábor mindössze három éve elnöke a Jobbiknak, 31 éves, végzettségét tekintve történész fiatalember, aki a beszélgetésünket megelőző előadásán két, erdélyi magyarok számára fontos témában igen határozott véleményt nyilvánított: elsősorban is megígérte, hogy a magyarországi választások után parlamenti pártként a Jobbik kezdeményezni fogja a szavazati joggal is járó kettős állampolgárság megadását minden magyarnak népszavazás nélkül. Másodsorban leszögezte: a Jobbik fő stratégiai célja, hogy minden magyar egy hazában éljen, és ők bizony revizionista politikát fognak folytatni, s ha az elszakított területek visszacsatolása rövid távon nem is, az autonómia viszont nemzeti magyar kormány segítségével megvalósítható.
– Milyen a Jobbik viszonya az erdélyi magyar politikai erőkkel, az RMDSZ-szel, a Magyar Polgári Párttal, a Tőkés László vezette EMNT-vel? Hogyan látja: ezek az erők is csatlakozni fognak a Jobbikot elszigetelni akaró magyarországi pártokhoz?
– A határon túli kapcsolatainkat most kezdtük kiépíteni. Elég nehéz egyébként a határon túli magyar politikai pártokkal ezt megtenni, nagyon sajnálom például, hogy Tőkés László – úgy gondolom, ámbár nem tudnám megerősíteni, hogy egyfajta fideszes ráhatásra – beállt abba a sorba, mely a Jobbikot szélsőségesezi… Nagyon fontos lett volna, hogy Tőkés László, aki a legmeghatározóbb alakja az erdélyi magyar politikának, ne álljon be ebbe a kórusba. Ez nekem nagyon fájt, és szerintem ez Tőkés László részéről sem volt szerencsés lépés. Bízom abban, hogy a jövőben felnő a politikában is egy új generáció, hiszen azt szoktam mondani, hogy húsz év jó politikai garnitúrából is sok, hát még egy rosszból.
– Milyen a Jobbik viszonya az erdélyi magyar politikai erőkkel, az RMDSZ-szel, a Magyar Polgári Párttal, a Tőkés László vezette EMNT-vel? Hogyan látja: ezek az erők is csatlakozni fognak a Jobbikot elszigetelni akaró magyarországi pártokhoz?
– A határon túli kapcsolatainkat most kezdtük kiépíteni. Elég nehéz egyébként a határon túli magyar politikai pártokkal ezt megtenni, nagyon sajnálom például, hogy Tőkés László – úgy gondolom, ámbár nem tudnám megerősíteni, hogy egyfajta fideszes ráhatásra – beállt abba a sorba, mely a Jobbikot szélsőségesezi… Nagyon fontos lett volna, hogy Tőkés László, aki a legmeghatározóbb alakja az erdélyi magyar politikának, ne álljon be ebbe a kórusba. Ez nekem nagyon fájt, és szerintem ez Tőkés László részéről sem volt szerencsés lépés. Bízom abban, hogy a jövőben felnő a politikában is egy új generáció, hiszen azt szoktam mondani, hogy húsz év jó politikai garnitúrából is sok, hát még egy rosszból.
– A Jobbikat ellenfeleik főleg antiszemitizmussal vádolják. Ezzel kapcsolatban mi az Ön véleménye?
– Ez azért fontos kérdés, mert az európai, egyáltalán a nemzetközi politikában a legsúlyosabb vád, ami egy pártot érinthet, az az, hogy antiszemita. Ha azt mondják valakire, hogy kommunista, falangista, vagy akár, hogy rasszista, ezek nagyon súlyos vádak lehetnek bizonyos körökben, a nonpluszultra azonban az antiszemitizmus. Ha valakire ezt a bélyeget rásütik, az mehet a levesbe, ahogy mondani szokás. Ezt próbálják rendszeresen ránk sütni, és megint azt mondom, hogy meg kell nézni: mit mondtunk, mit tettünk és mi van a programunkban. Ha az antiszemitizmus, hogy nem szeretnénk, ha Magyarországot Izrael felvásárolná, akkor antiszemiták vagyunk akár, de nyilvánvaló, hogy ez nem antiszemitizmus. Ez nem egy népcsoport, vallás ellen szól, hanem Magyarország érdekeit kívánjuk megvédeni. Ha kell, akár Izraellel szemben is. Erről szól a mi politikánk, és aki tagadni próbálja, hogy Magyarországon az izraeli üzleti érdekek igen erősen jelen vannak, az vagy csukott szemmel jár a világban, vagy ő maga is része ennek az üzleti érdekcsoportnak, és megpróbálja félrevezetni a magyar társadalmat.
– Ez azért fontos kérdés, mert az európai, egyáltalán a nemzetközi politikában a legsúlyosabb vád, ami egy pártot érinthet, az az, hogy antiszemita. Ha azt mondják valakire, hogy kommunista, falangista, vagy akár, hogy rasszista, ezek nagyon súlyos vádak lehetnek bizonyos körökben, a nonpluszultra azonban az antiszemitizmus. Ha valakire ezt a bélyeget rásütik, az mehet a levesbe, ahogy mondani szokás. Ezt próbálják rendszeresen ránk sütni, és megint azt mondom, hogy meg kell nézni: mit mondtunk, mit tettünk és mi van a programunkban. Ha az antiszemitizmus, hogy nem szeretnénk, ha Magyarországot Izrael felvásárolná, akkor antiszemiták vagyunk akár, de nyilvánvaló, hogy ez nem antiszemitizmus. Ez nem egy népcsoport, vallás ellen szól, hanem Magyarország érdekeit kívánjuk megvédeni. Ha kell, akár Izraellel szemben is. Erről szól a mi politikánk, és aki tagadni próbálja, hogy Magyarországon az izraeli üzleti érdekek igen erősen jelen vannak, az vagy csukott szemmel jár a világban, vagy ő maga is része ennek az üzleti érdekcsoportnak, és megpróbálja félrevezetni a magyar társadalmat.
Szondy Zoltán - Hargita Népe
Kapcsolódó:
