Végre kirúgják a kecskét, hogy elvegyék tőle a káposztát.



A Kenedi-bizottságról van szó, amelyet most menesztenek, és a mágnesszalagokról átírt ügynöki iratokat - ez még nem végleges - az érintetteknek, vagyis azoknak adják át, akiket megfigyeltek. De, hangsúlyozzuk, ez még csak terv.

Nos, ilyenkor (is) jó, hogy van Kuruc.info, mert hol lehetne erről a témáról írni, ha nem itt? Anélkül, hogy egy perc alatt egy Dénes Veronika nevű szupercionista bírónő ne kaszálná el, legjobb esetben nagy pénzbüntetésre, legrosszabb esetben akár elzárásra is ítélve azt, aki az igazat megírja, mint mi most itt.
Ahogyan Raszkolnyikov-Csurkát is elítélték, amikor nyilvánosságra hozta: Demszky Gábor a kádári titkosrendőrségen, a Gyorskocsi utcában felajánlotta, a Poór-féle maoista összeesküvésről elmondana bármit, ha a marxista Világosságnál az addigiaknál jobb munkát kapna.

Szóval itt van ez az áltörténész, Kenedi, aki életében nem végzett egy szemesztert sem történelemből. A régi rendszer kegyeltjeként a MÚOSZ iskolájának padját koptatta, és Molnár Gál Péter ügynök buzikurvája volt. Bikája külföldi útjairól hozott is neki mindig valami ezt-azt. Hol egy legombolható nyakú inget, hol kifizette neki a szabónál a trapézfarmer-varratás számláját.

Ennek a törzsi gnómnak, „Kenedinek” köszönhetjük, hogy eltűntek az SZDSZ egykori vezetőinek beszervezési iratai és jelentései.

A félkretén, végtelenül ártalmas „rendszerváltó” Antall-banda szabadította ezt a parazitát a belügyi akták közé. Ott azután szép munkát végzett. Nemcsak saját iratait vitte el, de Harasztitól kezdve Demszkyig SZDSZ-es besúgók dossziéit is. Haraszti irdatlan irathalmazából – a BM egykori két, titkos állományú szimpatizánsunk egybehangzó információja szerint – néhány centiméter vastagságú maradt.

Utána már az SZDSZ-es Kuncze Gábor belügyminisztersége idején tisztogatott, majd a Bajnai-kormány bízta meg a kádári mágnesszalagok átírásával, amelyet szintén szelektíven végzett.

Most persze nagy ojvékelést csapnak, mert elveszti az egyik jövedelemforrását, és azért, mert már nem manipulálhatja tovább az iratok sorsát. A nyilvánosság előtt persze azzal indokolják nyivákolásukat, hogy most nem tudhatja meg a társadalom, kik voltak a besúgók.

Jajveszékelésük viszont totálisan hamis. 12 éve volt a három balliberális koalíciónak, hogy a nyilvánosság elé tárja az iratokat. Miért nem tették meg 12 év alatt? A németországi Gauck-bizottság egy nálunk jóval nagyobb méretű Stasi-irattárat tett hozzáférhetővé úgy igen rövid idő alatt, hogy nem egy zsáknyi, ledarált iratot restauráltak, azaz ragasztgattak össze.

Ezek mindig, mindenkor hazudnak és mindig van egy mögöttes „agendájuk”.

A legjobb az, hogy a Klubrádióban ma Bolgár György is ezért jajveszékelt. A hírszerzés - és nem a III/III - egykori spiclije, a közrádió komcsi időkből való amerikai tudósítója. Jajgatott Bolgár, mintha nyúzták volna, amiért nem tudhatja meg a nyilvánosság, kik voltak az egykori ügynökök. Miközben röhögött magában és izzadt tenyerét megnyugvással törölgette lopott adófizetői pénzen vett nadrágjába (a sanghaji világkiállításra terjesztett Bolgár-féle Magyarországot bemutató kötetre gondolunk).

A legfőbb ideje volt Kenedinek mennie. Ez a minimum. Reméljük, egyszer jöhet a maximum is.

Utóirat: Tegnaptól vetítik a mozikban „Az ügynökök a paradicsomba mennek” c. új magyar filmet.
A filmrendező ugyan azt nyilatkozta, hogy a főszereplő személye a képzelet szülötte és csak véletlen, ha valóságos személlyel azonosítható, de 100% biztonsággal beazonosítható Demszky Gáborral (a szülők külkereskedők, az egyetemista főhős előbb maoista eszmékkel kacérkodik, majd az ellenzék egyik emblematikus figurájaként szamizdat gyártást irányít, lebukik, összeverekedik a rendőrökkel, március 15-én őrizetbe veszik és ’90-ben parlamenti képviselő lesz). A főszereplő „kiköpött” Demszky, még a járása, a testtartása is. A történet hangsúlyosan1986–1990 között játszódik, és arról szól, hogy a főhős apukájának jó barátja egy állambiztonsági ezredes, aki 1988-ban ajánlatot tesz a főhősnek, hogy vagy kimegy külföldre (pl. Párizsba az egyetemre tanulni), vagy segít nekik abban, hogy a változások élére álljanak, és vér nélkül menjen végbe a rendszerváltozás, s ne a „csőcselék” irányítsa az eseményeket. A főhős a „segítést” választja.

Az igazság olykor visszaüt, Kenedi és megsemmisítő bandája minden erőfeszítése ellenére.
Alitea Guzmán - Kuruc.info