Duklai zsidók |
A galíciai antiszemita zavargásBudapesti Hírlap, 1903. április 26.
Jelentettük, hogy Uhnov galíciai városkában tegnapelőtt véres antiszemita zavargás volt. Most Lembergből még a következő részleteket jelentik a zavargásról: – Uhnovban tegnapelőtt reggel négy órakor tűz támadt. A parasztok a zsidókat gyanúsították a gyújtogatással s már egy órával a tűz kitörése után háromszáz paraszt gyülekezett össze s elhatározta, hogy a zsidók házait lerombolja és a zsidókat megöli vagy elkergeti. Erre megtámadták a zsidók házait, betörték az ablakokat és a házak belsejében is nagy pusztítást csináltak, úgyhogy a zsidóknak menekülniök kellett. A parasztok üldözték a zsidókat s mintegy ötven embert megsebesítettek. A csendőrség nem tudta megakadályozni a zavargást, úgyhogy reggel hét órakor a csendőrök Rava Ruskából katonai segítséget kértek, amire 10 óra felé különvonaton egy század vadász érkezett Uhnovba. A parasztok azt beszélték, hogy a zsidók azért gyújtogattak, mert egy 16 esztendős zsidó fiú áttért a keresztény vallásra. Ez a híresztelés annál inkább hitelre talált, mert éppen annak a polgárnak a háza gyulladt ki, akinél a zsidó fiú alkalmazva volt s aki állítólag rávette, hogy térjen ki. Egy zsidó embert, Fishel Kleint, akit gyújtogatással gyanúsítottak, halálosan megsebesítettek. A csendőrök összesen nyolc embert tartóztattak le, köztük az áttért zsidó fiút és három más zsidót.
A kisinevi antiszemita zavargás
Budapesti Hírlap, 1903. április 28.
Bukaresti levelezőnk írja: A kisinevi zavargás dolgában megindult vizsgálat egyre borzalmasabb részleteket derít ki. Az orosz belügyminiszter távirattal Kisinevbe rendelt egy odesszai vizsgálóbírót, aki már oda is érkezett. A cár rendkívüli megbízottat küldött Kisinevbe, akit maga a belügyminiszter is követni fog. A halottak száma napról-napra növekszik, mivel sokan, akinek sebe nem volt veszedelmes, orvosi kezelés híján pusztultak el. Eddig összesen nyolcvanöten haltak meg, a veszedelmes sebesültek és menthetetlenül elpusztultak száma még most is csaknem száz. A zavargás, mint előre látható volt, egyre terjed Besszarábiában; Orosz-Ungenben már meg is öltek két zsidót, hatot pedig veszedelmesen megsebesítettek. A kisinevi zendülők halálra keresték a zsidó papot, mert a zsinagóga lámpására akarták fölakasztani. A forgalom Kisinevben, Kalazasban, Orosz-Ungenben és több városban szünetel. A zavargás okáról most újabb dolgot állapított meg a vizsgálat. A kisinevi antiszemita újság azt írta, hogy a zsidók a várostól nem messze lévő faluban megöltek egy gyermeket. Ez a hír fölizgatta a népet, de azért nem tettek semmit, mikor azonban húsvét vasárnap délelőttjén zsidó és orosz iskolás gyermekek hajba kaptak az utcán, akkor egyszerre zavargássá fajult a nép izgatottsága.
(Kuruc.info)
