Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője az ábécé sorrendnek megfelelően a nyolc alelnökjelölt közül elsőként mondott programbeszédét. A politikus úgy véli, hogy a pártnak föl kell térképezni a politikai ellenfeleit, s az információ birtokában háromszorosan vissza kell lőni azokra, akik különféle eszközzel támadnak bennünket. A gazdasági és nemzetpolitikai válság közepette ne azok sajnálják a magyarságot, akik korábban bajaink előidézői voltak, jelentette ki Apáti, majd fölhívta a küldöttek figyelmét arra, hogy a kialakult helyzetben a Jobbiknak leginkább a még meglevő nemzeti kincseinkre, a magyar föld és a vízkészlet megvédésre kell összpontosítani az erőfeszítéseit. De ugyanúgy meg kell védenünk a gyermekeinket és az asszonyainkat is a országhatárokon belüli ellenségeinktől. Apáti István végül a nemzeti összefogás szükségének alátámasztására idézte Petőfi Sándor Élet vagy halál! című versének utolsó sorait: „El fogja lepni árnyékunk a sárba / És vérbe fúlt ellenség táborát!”

Balczó Zoltán országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke elöljáróban hangsúlyozta: a Fidesz már 2010-ben kimutatta a foga fehérjét, amikor nemtelen eszközökkel is föllépett a Jobbik ellen. Csakhogy mi valóban a nemzetért küzdünk, s ebben különbözünk a Fidesztől, mondta a politikus, majd kiemelte, hogy a nagyobbik kormánypártnak tulajdonképpen nincs tagsága, s maga Orbán Viktor pedig olyan politikai zsonglőr, aki mindenhol és mindenkinek mást mond. A Fidesz ádáz harcot indított ellenünk, miközben egyéb mulasztásai mellett föladta a határon túli magyarok ügyének képviseletét. „Isten áldd meg a magyart! Isten áldd meg a Jobbikot!”, fejezte be beszédét Balczó Zoltán.

Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselője elöljáróban kijelentette: „Egy negyed székely és egy negyed jász vagyok, de száz százalékban magyar”. A Jobbik sikerének nevezte, hogy egy százalékosról mára 25 százalékos párt lett. Ezután fölemlítette, hogy Nyíregyházán, az ottani Kossuth Lajos téren rendszeresen tüntetett a nemzetáruló Gyurcsány-kormány ellen, s a Jobbiknak azt többek között azt köszönheti, hogy most a labanc Fidesz ellen is kiállhat. „Meg kell teremtenünk a rend társadalmát, mert nem csak cigánybűnözés, hanem egyes helyeken manapság már cigányterror is van”, jelentette ki a szónok, majd példaként fölhozta Berzéd és Tiszavasvári településeket. Gyüre Csaba ezután fölszólította a magyarságot, hogy országszerte tűzze ki a piros-fehér-zöld és az Árpád-sávos magyar lobogót, védjük meg a termőföldünket és vízkészleteinket. „A hazát a Kárpát-medence széléig kell kiterjesztenünk”, fejezte be beszédét Gyüre Csaba.

Murányi Levente, a Jobbik országgyűlési képviselője, alelnöke a közelmúlt személyéhez is köthető eseményeire utalva kijelentette: „Mi, jobbikosok nem csak zászlót bontunk, hanem égetünk is”. Ezután szólt a Somogy megyei Kerekiben nemrégiben fölavatott Horthy-szoborra, illetve annak meggyalázására. „Egy Dániel Péter nevű judeo-bolsevik vörös festékkel öntötte le” annak az embernek a szobrát, aki Trianon után talpra állította az országot, majd gyarapította azt. „Nem lehetséges az, hogy idegenek mondják meg azt, hogy hazánkban mit szabad és mit kell tennünk” jelentette ki Murányi Levente.

Novák Előd országgyűlési képviselő, a Jobbik alelnöke programbeszédében emlékeztetett az általa kezdeményezett adventi keresztállítási misszióra, amelyet tulajdonképpen a zsidók karácsony körüli hanukázása váltott ki. Fölemlítette az Irán melletti tüntetésekben és egyéb akciókban vállalt szerepét, Alföldi Róbert leváltásának kezdeményezését, illetve Károlyi Mihály budapesti szobra lebontásának követelését. A politikus kifejezte azon reményét, hogy Alföldi Róbert a leváltása után legfeljebb a Tragédia Éva szerepét játszhatja majd el, de azt is csak egy penészes pinceszínházban. Szólt Biszku Béla és a hasonszőrűek luxusnyugdíjának megszüntetéséért indított harcáról, valamint azon megvalósult kezdeményezéséről, hogy a Jobbik indítson egy országos terítésű, nagy példányszámú ingyenes újságot. A Lövőház utcai EU-képviselet előtt elégetett zászlóról szólva Novák Előd kijelentette: "Az EU-zászló elégetésének köszönhetően ma már nyíltan beszélhetünk az EU-ból való kilépés lehetőségéről". A radikalizmusról a Jobbik nem mondhat le, állapította meg a szónok, majd hozzátette, hogy fokozni kell a párt mozgalmi jellegét, mert küldetésünk van. „Húzzunk bele! Huj, huj hajrá!”, fejezte be beszédét Novák Előd nagy taps közepette.

Sneider Tamás, országgyűlési képviselő, alelnök programbeszéde kezdetén kijelentette: „Amióta megszülettem, a nemzetemet szolgálom”. Az egri politikus elmondta, hogy számára igen fontosak a szociális kérdések. „A Trianon-kérdést és a cigánykérdést csak akkor leszünk képesek megoldani, ha Magyarországon minél több gyermek születik”, jelentette ki, majd figyelmeztetett: nem elég indulatokkal beszélni a cigányságról, hanem a társadalommal meg kell ismertetni a tényeket, például azt, hogy az elmúlt húsz esztendőben mintegy 1500 magyart gyilkoltak meg a cigányok, miközben a népszaporulatuk hatszor nagyobb, mint a mienk. Nyugat-Európában nyugodtan kihajthatják az állatokat a legelőre, s este be is hajtják őket, ám nálunk ez nem olyan biztos. „Egyesek azzal vádolnak, hogy túl heves természetű vagyok. Igen, heves vagyok, de nálam ez sosem társul trágársággal”, mondta Sneider Tamás.

Szegedi Csanád, a Jobbik EU-képviselője, alelnöke elöljáróban szólt párt megosztására irányuló kísérletekről, s kijelentette, hogy a Jobbik egységes volt és egységes marad. A mi programunk a gyarapodás és a nemzet érdekeinek szolgálata, amiképpen annak idején Horthy Miklós programja is ez volt. Szegedi szólt arról is, hogy kezdeményezésére országszerte ötszáz rovásírásos helységnévtáblát helyeztek ki, s fölszólított arra, hogy a legutóbbi szoborgyalázásra reagálva mostantól minél több Horthy-emléktáblát avassanak Magyarországon. A cigány- és egyéb bűnözés megfékezésére vissza kell állítani Magyarországon és másutt a halálbüntetést, meg kell állítanunk a cigányság nyakló nélküli szaporodását, mondta Szegedi Csanád. Eredményként említette az általa nyitott szatmárnémeti érdekképviseleti irodát, amelynek jóvoltából több száz erdélyi magyar folyamodott honosításért. „Elindult Erdélyben a fordított asszimiláció”, jelentette ki arra utalva, hogy a félig magyar román állampolgárok is érdeklődnek az állampolgárság után „Magyarországnak a NATO és az Európai Unió történelmi ellensége, s az érdekük az, hogy a magyarság minél előbb eltakarodjon a Kárpát-medencéből”, mondta Szegedi Csanád.

Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese bemutatkozó beszédében elmondta, hogy korábban sikeres rendőr volt, de manapság Csemőn élő tanyasi ember. Létező fogalom a cigánybűnözés, amit már gyermekkorában is volt alkalma megtapasztalni, jelentette ki Volner, majd hangsúlyozta, hogy a helyi jobbikos szervezeteket kell megerősíteni, mert az önkormányzatoknál helyben lehet igazából képviselni a magyar embereket. Ám nem csak vidéken, hanem a nagyvárosokban is fokozni a kell a Jobbik propagandáját, mert a párt például a panellakók körében egyelőre elég gyenge, mondta. ”A Jobbikot kormányerővé kell változtatni és a pártnak tényszerűen föl kell tárnia a magyarság gondjait”, jelentette ki Volner János.

A tisztújító kongresszuson magát megmérettető nyolc alelnökjelölt politikus a következő eredményt érte el:

Balczó Zoltán 537, Volner János 493, Novák Előd 491, Sneider Tamás 468, Murányi Levente 463, Gyüre Csaba 441, Apáti István 436 és Szegedi Csanád 416 érvényes szavazatot kapott.

Hering József – Kuruc.info