Szükségtelen bűnbakot keresni, és a nemzetünk sorsán töprengő íróinkra, politikusainkra nem is volt jellemző, hogy kizárólag másokban keresték volna a magyarság hanyatlásának az okát. Kétségtelenül súlyos sorscsapások sújtották a magyar népet, melyeknek legfőbb magyarázata az, hogy hazánk számos alkalommal szorult az egymással szembenálló nagyhatalmak malomkövei közé. A nagy magyar gondolkodók azonban sohasem felejtettek el rámutatni súlyos nemzeti bűneinkre sem: a széthúzásra, a haza sorsa iránti közömbösségre, az elkényelmesedésre, uralkodó osztályaink gyalázatos árulásaira. Jellemző vonása azonban a magyarságnak, hogy már-már reménytelen helyzetekből is hirtelen talpra tud állni, és hosszas „tespedés” után – mikor már-már azt lehet hinni, hogy a nemzeti lélek végképp elenyészett – egyszer csak látványosan és gyönyörűen felemeli a fejét.

Egyedüli reményünk most is az, hogy sokat szenvedett és példátlanul sokat tűrt népünk a közeli jövőben végre lerázza a liberális-cionista rabigát. Tudatában kell azonban lennünk annak, hogy a kibontakozó rettenetes demográfiai katasztrófa árnyékában időnk vészesen fogyatkozik. Ráadásul halálos ellenségeink alapvetően képesek formálni a magyarság tudatát a kezükben tartott média révén. Egyetlen korábbi elnyomónk sem rendelkezett ilyen fokú befolyásolási képességgel, mint a magyarságot gyarmatosító cionisták. Ráadásul régebben ott álltak a szenvedő magyar nép mellett a keresztény egyházak, melyek vigaszt nyújtottak az embereknek a bajban, és erkölcsre, nemzeti öntudatra nevelték az ifjúságot. A kereszténységnek kulcsszerepe volt a magyarság fennmaradásában és harcaiban. Ma azonban nem csupán minden állami intézmény, de a gazdasági-politikai-társadalmi szerveződések jelentős része, valamint - bizonyos esetekben - egyházaink is a gyarmatosító hatalom szolgálatában állnak. A kétségbeejtő ütemben fogyatkozó, az országhódítók agymosó és elbutító kampányának alávetett, egymás ellen fordított, nyomorba, kétségbeesésbe taszított és teljességgel magára hagyott magyarságnak kellene most ismét felemelni a fejét.

Augusztus 20. üzenete aligha lehet más, mint hogy a magyar nemzetnek újból meg kell teremtenie a saját államát. Majd pedig az államhatalom birtokában hozzá kell kezdeni az új magyar honfoglaláshoz. A feladat annál is inkább roppant nehéznek tűnik, mivel amíg az állam idegen erők kezében van, a magyar nemzet megerősödni nem képes, viszont jelenlegi legyengült és sanyarú állapotában képtelen visszahódítani saját egykori államát. Ha ebből a reménytelennek látszó csapdahelyzetből a magyarság sikerrel kiszabadul, az a keresztény magyar állam megalapításához mérhető hatalmas és gyönyörű történelmi fordulat lesz.

Perge Ottó - Kuruc.info