Való igaz, hogy „nagyjából minden kérdésről közös álláspontra” tudtunk jutni. De talán mégis voltak köztünk bizonyos meglátásbeli különbségek - ezzel nincs is semmi baj, hisz nem vagyunk klónok -, és ezek a pont ilyen kérdések. Haladjunk a te felvetéseid szerint.

Cigánia létrehozásának „őrültsége”: Mikor 2006 ősze után úgy szellemileg, emberileg is igazán közel kerültünk egymáshoz, akkor én már az ezzel kapcsolatos ötletemet (mert nem több ez) évek óta hirdettem. Számtalan szóróanyagot osztottam szét, amin ez rajta volt. Olyan megfogalmazásban, hogy Magyarországnak követelnie kellene egy közép-európai területi rendezést, és ennek keretében megfontolandó a cigányok számára egy külön ország létrehozása. Tény, hogy sokaknak szokatlan volt ez a felvetésem, emlékeim szerint talán éppen neked is, vagyis ez nem egy új dolog. Ismersz, tudod, hogy „megátalkodott” revizionista vagyok, ősi magyar-hun nemes, aki nem osztogatom a jött-mentek léleknyugalmával a haza földjét. De kimondtad a lényeget: „mérhetetlen szaporulatuk”. Szabolcs, Békés, Baranya – Hevest kihagytad – pont akkor lesz az övék, ha hagyjuk, hogy mindenhol ott legyenek ezzel a tendenciával. Nézz körül akár csak a saját szűkebb környezetedben, hogy kinek hány gyereke van vagy van-e egyáltalán gyereke, hisz neked is – reméljük, hogy még csak – egy van. A huszonéves cigány – még itt a börtönben ülő is – már vagy hárommal bír. Én hiszek benne, hogy sikerül változtatni a magyar nép szaporodási mutatóin - nincs is más esélyünk a túlélésre -, de egyelőre nekünk katasztrófa, nekik – ha nem is „mérhetetlen”, de – jelentős. A cigányság problémája nem csak magyarországi kérdés, pont ezért vetettem fel Észak-Borsodot (és nem Borsodot), mert azt lehetne Szlovákia irányába bővíteni (mint ahogy azt már írtam utóbb). Sajnos már így is „nekik adtunk” egy csomó földet, bizonyos helyeken már csak ők vannak, ahova már szinte a rendőr is alig mer bemenni. A különbség csak az, hogy most eközben a mi infrastruktúránkon élősködnek. Minden népnek megvannak a kollektív jogai, de ebbe az is beletartozik, hogy semelyik nép sem köteles egy másikat eltartani. És ettől a problémától nem tudom elképzelni, hogy „közös háztartáson” belül meg tudnánk szabadulni. Az „értelmesebb, becsületesebb” részüket pedig ne akard elszakítani tőlük, hisz pont azok lennének hivatottak vezetni őket, hatni rájuk, önállóság esetén rájuk is lennének szorulva. Olyan ez, mintha a felvidéki magyarok iskolázottabb részétől elfogadnánk, hogy olvadjon be a szlovákságba, ahelyett, hogy a magyarok szellemi vezetője, szószólója legyen. Az elit beolvasztásának és a tömeg dolgoztatásának törekvése pedig nem jött be pl. a románok esetében sem. A „legbrutálisabb eszközök” bevetései meg az utóbbi időkben inkább visszafelé sültek el. Azt csak nem gondolod, hogy én „csak úgy” hajlandó lennék bármilyen területen is az önrendelkezést megadni nekik. Szigorúan csak ha mindenhonnan átköltöznek oda. Egyébként egyszer régen – még 2006 előtt – Síklakival (az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom vezetője volt) pont ezen vitatkoztam, ő azt mondta, hogy jó az ötlet, csak legyen az odaköltözés önkéntes. Én meg mondtam, hogy ezt nem tudom elfogadni. Egyébként, amit meg meséltél, hogy Gyulával egyszer egy cigány vajdával beszélgetve egyetértettetek vele abban, hogy jobb lenne, ha a hozzá hasonlók vezetése alatt saját törvényeik szerint élnének egymás között, szintén inkább ebbe az irányba mutat, csak úgy lehetne az országban vagy 100 ilyen „autonóm” terület. Hát én azt mondom legyen inkább egy, és szó sincs róla, hogy ha később többen lesznek, adunk hozzá még területet. Ráadásul pont a magyar szaporulat helyreállítása szempontjából is tartom ezt fontosnak. Nézd meg, hogy egy kipusztulóban lévő állatfajt is, hogy próbálnak megmenteni. Először is olyan életteret hoznak neki létre, ahol meg tud nyugodni, ahol biztonságban érzi magát, és nyugodtan tud gyarapodni. Nos, a cigányokkal belakott településeken, település részeken pont azért nem vállalnak gyereket a magyarok, mert abba a miliőbe nem akarnak, nem mernek, ezért nem működik az integráció. Persze mindez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek asszimilálódó, beolvadó egyének, családok, és Hunnia is csak erről szólt, és nem tömegek befogadásáról. Mindent összevetve ezt az „őrült” ötletemet egyelőre fenntartom, hozzátéve, hogy egyáltalán nem követelem – bármilyen közös gondolkodás feltételéül – elfogadását, és nyitott vagyok egyéb használható elképzelésekre.

A következő a „vulgársovinizmus” kérdése: Ez azért esik rosszul, mert ez belemagyarázás a mondatomba. Egyértelműen tisztáztam, hogy az integrációt, mint teljes összeolvadást, összekeveredést nem tudom elfogadni. Szintén régi megfogalmazásom szerint a nemzeteket hármas: kulturális, területi és genetikai közösségeknek tartom, és mint ilyeneknek joguk van az önálló életre. Nem tudok elfogadni nemzetek összeolvasztására való törekvéseket, többek közt ezért vagyok következetesen EU-ellenes is. Ilyen értelemben írtam néhány nemzetet (írhattam volna helyettük másokat is), pont azért ilyen szélsőségesen eltérő példákkal, hogy érzékeltessem a dolog általánosságban való elutasítását, és nem azért, hogy köztük bármiféle szempontból is egyenlőséget vagy sorrendet tegyek. Mondom mindezt úgy, hogy valamiféle „elkerülhetetlen választási kényszer” esetén, nyilván én is tudnék sorrendet felállítani, hogy kivel igen, kivel nem, és mennyire igen, mennyire nem. Meggyőződésem, hogy mi sem keveredtünk jobban a környezetünkben élő népekkel, mint általában ez más nemzetekre igaz. Ha sikerült volna kipótolni az „irtott” magyarságot, akkor most 40-50 millióan lennénk, pont azért vagyunk csak ennyien, mert nem sikerült. A „magyar nyelvet, kultúrát, mentalitást” meg nem a keveredésekkel, hanem ezek ellenére sikerült megőriznünk. Turáni Alföldön maradt töredékeink azok, akik sokkal inkább beleolvadtak az ottani tömegekbe, ennek ellenére mind a kazahsztáni madjarok, mind pl. az ujgurok közt láttam olyan arcokat, hogy akár egy alföldi paraszt is lehetne. Természetesen nem vagyok elvakult ellensége minden asszimilálódott „idegennel” való összebútorozásnak, hisz ahogy nem titkolom, az én anyai nagyapám is tót volt (egyébként pont egy asszimilálódott tót), csak mint ahogy fentebb írtam, népek teljes összeolvasztását vagy nagy idegen tömeg (mint a cigányság) bekeverését ellenzem. Természetesen a rokonokat: jászokat, kunokat ebbe nem értem bele. (Most én is kifogásolhatnám, hogy felsorolásoddal a románokat meg szlovákokat „egy szintre emelted velük”, de nyilván nem ez volt a célod, mint ahogy nekem sem.) Ilyen értelemben fajvédő vagyok, és ebben nem látok semmi kivetnivalót.

Végül pedig az „internacionalista álom”: Bevallom, hogy ebben volt egy kis cinikus poénkodás, de több nem. Egyébként minden nemzetköziség internacionalizmus a szó konkrét jelentése szerint, de tény, hogy az utóbbira nem kis mértékű negatív többlettartalom ragadt, pont ezért volt jó cinikus poénnak. Ha sértőnek tűnt, sajnálom, de azért inkább ne ostobázzuk le egymást. Én soha nem voltam híve a nagy nemzetközi összeborulásoknak, abból legtöbbször számunkra valami rossz sült ki. Sokkal inkább látom értelmét a valami nagyon konkrét, tömörebb célok érdekében kötött célszövetségeknek, mint pl. az idegen megszállás alatt élő népek közös fellépése a szabadságért – magyarság területi újraegyesítése érdekében lehetne hasznos – vagy az eladósított országok közös fellépése az adósságkonszolidáció eléréséért. Egyébként meg azt gondolom, hogy ha van valamiféle „nemzetközi tekintélyünk” az utóbbi időben - aminek mentén mostanában te is kijárogatsz nyugatra (ami egyáltalán nem baj, nem azt mondom) -, azt pont a saját ügyünkért való bátor hazai kiállásunknak köszönhetjük. Meggyőződésem, hogy ezen az úton kell továbbhaladnunk. Példamutatással tudunk a legtöbb erőt adni ráadásul szerintem az általad említett népeknek is. Ez az „Északi Civilizáció Szövetsége” számomra olyan megfoghatatlanul nagy szabásúnak tűnik. Mik lehetünk mi ebben? Porszemek, akik végül óriás népek érdekeinek kiszolgálójává válhatunk. Kicsit nagyzolásnak is tűnik, hogy ilyet pont mi kezdeményezünk. Persze nem feltétlenül kell így legyen. Végül is minden szerveződés jelentősége azon áll, hogy milyen tartalommal töltődik ki, de pont ezért tartom hasznosabbnak egyszerűbb, konkrétabb célok mentén alkalmi szövetségek létrehozását. A nyugat-európai országok együttműködése is addig volt jó, amíg nem kezdett egy mindent magába foglalni akaró EU-vá válni. Ezért nem hiszek én a „csináljunk EU-t másként” EU-szkeptikus irányzatban sem. A „világuralomra” törők ellen is könnyebb konkrét részproblémák mentén összefogva harcolni. Emlékezz vissza, hogy az ópusztaszeri megbeszélésen is pont ilyen stratégiát javasoltam. A „hemzsegnek a félbehagyott kezdeményezések”-ben meg nem valami vádaskodás volt, hanem sokkal inkább aggodalom, hogy az ilyen nagyszabású, „világmegváltó” szervezkedés – még ha még oly nemes is a célja – csak elvonja az energiát az itthoni dolgoktól (és itt nem elsősorban az én szabadságomra gondolok, mielőtt önzéssel vádolna bárki is). Egyébként meg én is számtalanszor álltam ki veled együtt azért, hogy a hazafias mozgalom igenis rengeteg dolgot megvalósított az elmúlt években, tehát nyilván ezt nem vonom most kétségbe. De gondolj az általad is említett Remény Házak létrehozására szerte a szórványmagyarságban - ami igen jó kezdeményezés -, mennyire nem halad. Vagy ott volt a Razzia, ami szintén a te ötleted volt - szintén igen jó ötlet -, mennyit forszíroztam a további lépéseket, de nem igazán haladt. Végül a fideszesek valósították meg gyakorlatilag élelmesen, gondolj csak Budai Gyulára, ahogy sorra húzta elő az innen-onnan begyűjtött ügyeket. A szervezetépítéssel kapcsolatban meg azt mondtam, hogy nincs értelme bejegyzett szervezeteket csinálni, mert belefulladsz vele a „demokratikus bürokráciába”, meg a „bizottságosdiba”, és pont neked is voltak ebből bőven nehézségeid. Való igaz, hogy a Revíziós Mozgalmamat annak idején én is félbehagytam, de nem akkor, amikor te mondod, hiszen az első Magyar Szigeten is még testületileg részt vettünk, hanem valamikor 2003 elején, amikor végképp egyértelművé vált számomra, hogy minden energiát a nemzetvesztő itthoni hatalommal szembeni küzdelemre kell fordítani. Egyébiránt talán most lenne éppen érdemes újraindítani. És hidd el, én is használom a fejem, különben nem is lehetnék az, aki vagyok, és nem adnának számosan a véleményemre. Abba meg, hogy ki „árult el” kit, itt most nem akarok belemenni.

A lényeg, hogy nem akarok valami hosszas vitát nyitni. Úgy érzem, talán most kicsit jobban tisztáztam a magam részéről azt az egy-két részkérdést, ami szóba került. Nem is vagyok abban a helyzetben, hogy érdemes legyen barátokkal veszekednem, ráadásul ilyesmik miatt.

Maradok továbbra is „őrült, vulgársoviniszta, ostoba” (poén!), jelenleg rabláncra vert bajtársad:

(Kuruc.info)

 - Toroczkai válasza Budaházy hírkommentárjaira