Az oláhok bezzeg mernek határkérdést feszegetni - német lapszemle
2007-12-02. 15:33

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a CDU kongresszusa előtt várható vitákról tudósít. A RIA Novoszti hírügynökség beszámol az 1947-es határokat megkérdőjelező román diplomata nyilatkozatáról. A Stock World honlap a magyar gazdasággal kapcsolatban az infláció és stagnálás veszélyét jósolja a következő évekre.


RIA Novoszti, (de.rian.ru)

Az orosz hírügynökség Román diplomata megkérdőjelezi a moldáviai határ jogszerűségét címmel tudósít a nagykövet nagy port kiváltó nyilatkozatáról.

Filip Teodorescu, Románia moldáviai nagykövete megkérdőjelezte a két ország határának jogosságát.

-Az 1947-es békeszerződés (mely megállapította a román határokat) egy történelemhamisítás, melyet azért írtak alá, mert Románia egy legyőzött és megszállt ország volt - nyilatkozta a diplomata kisinyovi sajtótájékoztatóján. A párizsi béke már nincs hatályban, ezért nem lehet erre a hivatkozva jogilag érvelni a Romániát és Moldáviát elválasztó határ fenntartása mellett, mely a szovjet idők óta a Prut folyó mentén húzódik -fogalmazott Teodorescu.

A párizsi békét 1947. február 10-én írták alá a győztesek, valamint Olaszország, Bulgária, Magyarország, Románia és Finnország között. A békediktátumot az 1945-ös potsdami konferencia határozatai alapján készítették.


Stock World (stock-world.de)

A tőzsdei tanácsadásra szakosodott honlapon Detlef Rettinger A forintot már nem keresik címmel készített előrejelzését a magyar valuta várható leértékeléséről. A magyar forintra mind nagyobb leértékelési nyomás nehezedik. A forint jelenlegi gyengülésének oka a CCT üzlet leépülése. ( Currency Carry Trade-nek nevezett eljárásban egy alacsony kamatú valutában felvett hitelt egy másik, nagy kamatot ígérőbe fektetnek. Szerk.) Ebben az üzletben a nagy kamat ígérete összekapcsolódik a magas leértékelési kockázattal. A forint ugyan az ország EU tagsága miatt magas bizalmi bónusszal rendelkezik, ugyanakkor Magyarország gazdasági helyzete mindennek nevezhető, csak kedvezőnek nem.

A pénzpolitika az elmúlt években túlzottan laza volt, az infláció túl magas, s a költségvetés hiánya veszélyeztette a fizetőeszköz stabilitását. Ellentétben a legtöbb közép- és kelet-európai országgal Magyarország növekedése igen szerény. A legutóbbi három negyedévben folyamatosan csökkent a növekedés, ami legutóbb már alig 1,2 százalékos volt. A hanyatlás legfontosabb oka a csökkenő belföldi fogyasztás, amit Gyurcsány Ferenc adóemelései és támogatáscsökkentései okoztak. Az egész évi idei növekedés nem éri el a két százalékot, s a következő években sem lehet a növekedés felgyorsulásával számolni.

Ezzel egy időben az infláció magas marad. A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzését 2008-ban 5 százalékra 2009- ben 3 százalékra emelte. Az ország a staflációval (a gazdasági stagnálás magas inflációval párosul ) kell, hogy szembenézzen. Amennyiben nem kerül a forint felértékelési nyomás alá – ami egyelőre nem valószínű –, akkor a Magyar Nemzeti Bank a gyengélkedő konjunktúra ellenére továbbra sem fog a kamatcsökkentés eszközével élni. Magyarország most az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáiért és mulasztásaiért vezekel. E körülmények között kevéssé vonzó befektetési cél a forint.


Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Törökország vita: A CDU bázisa keményebb hangütést követel címmel ír a jövő héten megrendezésre kerülő kereszténydemokrata kongresszus várható legfontosabb témáiról.
A CDU vezetésétől keményebb fellépést követel a párt bázisa Törökországgal szemben a jövő heti hannoveri kereszténydemokrata pártkongresszuson. Az ellenkezés nem elsősorban az ország EU tagságával kapcsolatos, hanem az AKP, a török kormánypárt ama szándéka, hogy az Európai Néppárt (ENP) tagja legyen, ahol a CDU-nak komoly súlya van.

Az ország minden területéről származó tíz tartományi és járási alapszervezet a hétfőn kezdődő kongresszuson olyan előterjesztések benyújtását tervezi, mely arra kötelezné, hogy a CDU vezetése tegyen meg mindent az AKP társult tagsága (a teljes jogú tagság előszobája) ellen. Jelenleg a CDU vezetése mindent elkövet, hogy az AKP társult tagságát halogassa, ugyanakkor nem gondolkodik az egyértelmű elutasításban.

Már a kongresszus előtt engedett a CDU vezetése annak az ötven járási alapszervezetnek, mely a párt alapprogramjában elfogadott egy olyan megfogalmazást, mely szerint Törökországnak megkülönböztetett partneri programot ajánlott a teljes jogú EU tagság helyett. Eredetileg ezzel a témával nem foglalkoztak volna a programban. Angela Merkel kancellár és pártelnök kijelentette, nem vár jelentősebb vitát Törökországról a kongresszuson.

Komolyabb ütésváltásra készülnek a pártvezetés tagjai a minmálbérek ügyében. Christian Wulff alsó-szászországi és Wolfgang Böhmer szászország-anhalti CDU miniszterelnökök a postánál kötött megállapodást követően más területen is elfogadhatónak tartja a minimálbér bevezetését. Ezzel szemben szkeptikusan nyilatkozott Günther Oettinger baden-württembergi kormányfő.

Az AKP vitában Frank Henkel, a berlini CDU pártigazgatója élesen támadta a pártvezetés álláspontját.

-Az előterjesztéseket előkészítő bizottság az AKP ENP-ben betöltendő társult tagságára vonatkozó javaslat fair felülvizsgálatát ajánlja. Ebben az előterjesztésben egy, a CDU-val baráti kapcsolatot ápoló pártról szól. Ez a megfogalmazás számunkra elfogadhatatlan -mondta Henkel, aki az AKP bírálatok egyik szóvivője. Ezzel ért egyet a szászországi CDU. Michael Kretschmer, a szász CDU főtitkára úgy fogalmazott: „Ezt mi igen komolyan vesszük, néha nemet kell mondanunk.”

A pártvezetés arra történő utalással kívánja elejét venni a vitának, hogy a teljes jogú ENP tagság amúgy sem kerülhet szóba.

(MNO)