L. A. Times: lendületesen fejlődik és jól érzi magát a budapesti zsidóság
2007-12-07. 18:18

A budapesti zsidóság szokatlan újjáéledéséről, a Párizs és Moszkva közötti legnagyobb zsidó közösség lendületes fejlődéséről közölt cikket a Los Angeles Times. Na hol a tomboló antiszemétizmus?

A holokauszt szörnyűségei és a kommunista ateizmus meddősége már a távoli múlté; a magyar zsidók sokszínű új nemzedéke fedezi fel és teremti újra zsidó öntudatát - írta budapesti keltezésű tudósításában a liberális lap római irodájának vezetője, Tracy Wilkinson.

Azon hamis állítások ellenére, hogy a zsidó közösségek Európában haldokolnának, a bevándorlás tizedelné és az antiszemitizmus ismétlődő hullámai fojtogatná őket, Budapest 100 ezer zsidónak ad otthont.

Több zsidó élte túl a második világháborút és maradt Magyarországon, mint Közép-Európa más részein. A magyar főváros zsinagógáit, köztük a világ második legnagyobb zsinagógáját mozgalmas élet jellemzi, zsidó iskolák, kiadványok, weboldalak és blogok működnek. Valóságos reneszánszát éli a hetedik kerületi történelmi zsidónegyed, a zsidó háromszög, ahol robbanásszerűen szaporodtak el a kávézók, éttermek és könyvesboltok.

Élnek itt idősebb ortodox zsidók, középkorú neológok és mindenféle korú világi zsidók ezrei. Sokan újra felfedezik hitüket, míg mások a zsidó élet hagyományait gyakorolják.

"A tradíciókat szeretnénk ápolni, hogy megteremtsünk egy új identitást, a zsidó identitás egy új koncepcióját" - mondja egy 29 éves lány, hozzátéve, "zsidók vagyunk, és nem titkoljuk".

"Próbálunk változtatni a dolgokon (...) feltesszük a kérdést, ki a zsidó és mit jelent ez?" - mondta a 27 éves Schönberger Ádám, a hetedik kerületi Sirály kávéház vezetője. "Itt vagyunk, életben vagyunk, és jól érezzük magunkat" - fűzte hozzá.

"Meg akartam változtatni a magyarországi zsidó lét közegét és szabályait" - írta e-mailben a 31 éves Bitter Brúnó blogger, a rendkívül népszerű judapest.org weboldal alapítója. Mint mondja, Bécs száz évvel ezelőtti polgármesterétől kölcsönözte a nevet, aki antiszemita éllel használta ezt a szót. Ő viszont a feje tetejére állította, és pozitív tartalommal töltötte meg - állítja.

Edward Serotta, a bécsi székhelyű Közép-Európai Kutatási és Dokumentációs Központ vezetője úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a budapesti zsidó közösség virágzásának fő oka a számokban keresendő. Szerinte a vidéki zsidókat Magyarországon (!) kiirtották (!) a világháborúban, Budapesten viszont sokan életben maradtak és jobban boldogultak, mint a legtöbb szomszédos országban. A magyar kommunizmus kevésbé volt elnyomó jellegű, mint máshol (az azt menedzselő zsidók számára biztosan nem - a szerk.), Budapesten működött a szovjet tömb egyetlen rabbiképző intézete.

A Times borúlátó véleményt is idéz. Gáspár Máté színházrendező például pesszimista a zsidó újjáéledéssel kapcsolatban, szerinte "már túl késő". Az antiszemitizmus sok magyar vérébe ivódott, és még mindig nem történt meg a szembenézés a holokauszt történetével. A zsidók ismét bűnbakká válhatnak egy katasztrófa vagy nemzeti csapás esetén. "Ha ellenséget keresnek, zsidót mondanak (...) a reflex még működik" - tette hozzá.

Tracy Wilkinson azonban derűlátó hangnemben zárja cikkét: Budapesten működik a Ronald S. Lauder Alapítvány által a zsidó identitás előmozdítására Európában létrehozott 40 iskola közül a legnagyobb. Az 1990-ben nyílt Lauder Javne Iskola igazgatója, Szeszler Anna szerint nem lehet a gyerekekre erőltetni a hagyományokat, meg kell mutatni nekik, hogyan élvezhetik azokat. Szerinte ez a legjobb módja annak, hogy a gyerekeket zsidó életre szoktassák. "A következő nemzedéket már könnyebb lesz bevonni" - vélekedik, hozzátéve, hogy időre és kitartásra van szükség. Egyetértünk, szerkesztőségünk szerint is kitartásra van szükség, ezért ezúton is üzenjük valamennyi újjáéledő és fajtestvérei számára a terepet előkészítő zsidónak: KITARTÁS!

(Kuruc.info - Los Angeles Times - MTI - Népszabadság)