Az MNB alelnöke bevallotta: a magyar(országi) pénzpolitikáról külföldön döntenek
2008-01-12. 16:40

A Neue Zürcher Zeitung hosszas elemzésben foglalkozik a magyarok svájci frankban történő eladósodásáról és annak vélhető következményeiről. A Die Presse a köztörvényes Gyurcsány-kormány feketegazdaság elleni küzdelmének eredménytelenségéről ír. A Focus beszámol a nagykoalíción belüli durva anyázásról.

Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)

A konzervatív, de Magyarországról nem egyszer torzító svájci napilapban Thomas Fuster Ahogyan Svájc a magyar házakat finanszírozza című cikkében tudósít a hazai háztartások külföldi devizában történő eladósodásáról.

Már 2005 elején is a frissen felvett hitelek 60 százaléka külföldi valutában történt, addig ez tavaly októberre már 93 százalékra emelkedett. Ezen belül is kiemelkedően magas a svájci frankban felvett hitelek aránya.

A külföldi valuták növekvő jelentőségét a Magyar Nemzeti Bank vegyes érzelmekkel figyeli. „Számunkra ez a fejlődés azért problematikus, mert mi a magyar pénzpolitikát immár alig vagyunk képesek befolyásolni”, nyilatkozta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke. Hiszen amennyiben a belföldi hitelfelvétel szinte kizárólag külföldi valuták – konkrétan a svájci frank – felé orientálódik, akkor a kamatok módosítása még kisebb hatást gyakorol a hitelezésre. Karvalits bevallotta, hogy a nemzeti bank kamatdöntéseivel immár minimálisan képes csak befolyásolni a magyar gazdaság működési feltételeit. A kamatoknál sokkal fontosabbá vált a valuták átváltási kurzusa. Végül egyre nagyobb mértékben befolyásolják a magyarországi hitelkihelyezéseket a Svájci Nemzeti Bank döntései. Az senkit sem lep meg, hogy Budapestnek nehezére esik a pénzpolitikai felelősség önkéntelen átadása.  Kuruc.info: A  cikk ugyanakkor nem taglalja, hogy az MNB azért sem tényező ma már, mert a zsidó lobbi, élén Surányi György volt MNB-elnökkel és több száz milliárdot sikkasztó nemzetközi bűnözővel, illetve hazánk egyik eladósítójával, eladta a Nemzeti Bank aranykészletét. Arról sem beszélnek, hogy teljesen törvényszerű a magyarok bizalmatlansága az MNB és bizalma például Svájc iránt.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Péter Martos Kemény fellépés a „szürkegazdaság” ellen címmel tudósít a kormány tisztasági csomagjáról. A magyar GDP negyede évente elkerüli a költségvetést. Új törvényekkel próbálkozik a kormány betömni a törvényekben meglévő lyukakat. Január elsejével számos szigorítás lépett életbe, például ellenőrizni fogják, hogy az illető befizette-e a betegbiztosítását. Év eleje óta a kiskerttulajdonosoknak, akik el kívánják adni szomszédjuknak a termékeiket, adószámot kell igényelniük. Őket éppen olyan szigorúan ellenőrzik, mint a frissen alapított vállalatokat. Legalább egyötödüket ellenőrizni kívánják. A legfontosabb ellenőrzések a munkához kapcsolódnak. S nemcsak az aktívaknál, hanem a nyugdíjasok esetében is. Az APEH már tavaly is határozottan fellépett a feketegazdaság ellen, ami egy paradox helyzethez vezetett: minél több ellenőrzés, annál nagyobb az illegális foglalkoztatás. 2006-ban 177 000 ellenőrzésből 23 százalék esetében találtak „illegális” munkavállalókat, míg tavaly 210 000 esetből 34 percentnél találtak hiányosságot.
Nyoma sincs a „kifehéredésnek”, amint azt Gyurcsány Ferenc novemberben bejelentette. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: a tervezett adócsökkentés ehhez nem elegendő, szükséges a szigorú ellenőrzés és a büntetés is. Arról a kormány ugyanis még megközelítő fogalmakkal sem rendelkezik, hogy milyen eredménnyel járnak a szigorítások. Szeptemberben a pénzügyminiszter az éves többletbevételt 186 milliárd forintra becsülte, ez azonban csak részben vezethető vissza az előző évi szigorításokra. Veres Péter (sic!) pénzügyminiszter nem sokkal később „50 és 100 milliárd forint“ közötti összegről beszélt, mely közvetlenül a feketegazdaság visszaszorítása következtében a költségvetésbe folyik. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem kívánt számokat említeni. De megjegyezte, „az illegális szféra jóval nagyobb, mint az adót nem fizető vállalatok köre.”

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin Struck: „A CDU tehet egy szívességet” címmel ismerteti a fiatalkorú bűnözés kapcsán kirobbant, egyre ordenárébb stílusú nagykoalíciós vitát. Előbb Peter Struck az SPD Bundestag- frakcióvezetője keményen megtámadta Roland Koch (CDU) hesseni miniszterelnököt. Majd durva szavakkal visszautasította a bocsánatkérésre történő felhívásokat.
„Struck nyilatkozata visszataszító, hamis és még kampányidőszakban is elfogadhatatlan”, nyilatkozta Dirk Metz, a hesseni kormány szóvivője. Struck a közszolgálati Deutschlandfunkban úgy fogalmazott, meggyőződése, „Koch valójában örül annak, hogy ez a borzalmas eset megtörtént a müncheni metróban”. Metz úgy folytatta, Struck nyilvánvalóan megpróbálja az „SPD évekig tartó blokádjáról”, illetve arról a tényről elterelni a figyelmet, „hogy pártja számos támogatója is a bűnözéssel szemben keményebb fellépést követel”. Ronald Pofalla CDU-pártigazgató úgy fogalmazott, „ennek már nincs köze a demokratikus vitakultúrához. Feltételezem, hogy Struck úr tudja, elkövetett egy súlyos hibát, és ezt gyorsan és félreérthetetlenül tisztáznia kell.”

(MNO nyomán)