Érett gyümölcsként hullhat az ország a Fidesz ölébe - lapszemle
2008-03-15. 19:05
A Der Standard értékelése szerint, ha a közeljövőben nem lesznek utcai zavargások, akkor Magyarország „érett gyümölcsként” hullhat a Fidesz ölébe. A Focus magazin beszámol a Horst Köhler szövetségi elnök újraválasztásáról zajló németországi vitáról.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali-liberális osztrák napilapban Gregor Mayer Orbán Viktor új stratégián töri a fejét című cikkében próbálja találgatni a Fidesz referendumot követő lépéseit. A szerző szerint Orbán Viktor a kivárás és a tömegek mozgósítása között ingadozik. A vasárnapi referendumon aratott egyértelmű győzelme után először mutatkozik Budapest utcáin tömegeiben a jobboldali-nemzeti ellenzék a március 15-i nemzeti ünnep okán. Orbán Viktor a párthíveihez fog beszélni, akik világos útmutatást várnak, miként zavarhatnák el a gyűlölt Gyurcsány-kormányt. „Sok százezren” fognak jönni, jövendölte Orbán Viktor kabinetfőnöke, Deutsch-Für Tamás. Orbán maga is meglepődött, milyen sok polgár támogatta a referendumot. Közvélemény-kutatók legfeljebb 2,5 millió igen szavazattal számoltak, végül 3,3 millióan voltak. A kutatók szerint a „többlet” felerészben az eddig passzív választókból, felerészben a szocialisták törzsszavazóiból toborzódtak. Közvetlenül a népszavazás után Orbán tőle szokatlanul óvatos hangot ütött meg. Ugyan azonnal egy újabb népszavazást jelentett be – ezúttal a sokkal fontosabb betegbiztosítási pénztárak részleges privatizációja ellen – de tartózkodott attól, hogy lemondásra szólítsa fel a kormányt. Vélhetően a nagygyűlésen is ennél a vonalnál marad. Úgy tűnik, saját tanácsadói meggyőzték arról, hogy az idő nekik dolgozik. A népszavazás eredménye sokkolta a kormányzó szocialistákat, és még tovább terhelte koalíciós partneréhez, a liberálisokhoz fűződő kapcsolatait. Gyurcsány, akinek népszerűségi adatai már a népszavazás előtt a pincében voltak, most még jobban nyomás alá került, az ország pedig – ha nem lesznek újra utcai zavargások – érett gyümölcsként hullhat a Fidesz ölébe.
Focus (focus.de)
A müncheni hírmagazin Vita Köhler második hivatali idejéről című cikkében ismerteti a jövőre esedékes német köztársaságielnök-választásokról elkezdődött ajánlásokat. Guido Westerwelle FDP-elnök az első pártvezető, aki a nyilvánosság előtt támogatta a jelenlegi szövetségi elnök, Horst Köhler újraválasztását. Az, hogy a többi párt visszafogottan reagál, bosszantja a liberális politikust. „Mi, szabad demokraták örülünk a szövetségi elnök úr politizálásának, azzal teljes mértékben egyetértünk”, nyilatkozta Westerwelle a Frankfurter Allgemeinen Zeitungnak. „Amennyiben jelölteti magát az elnök úr egy második ciklusra, azt minden módon üdvözölni fogom” – mondta Westerwelle. Az FPD elnöke felszólította a többi párt vezetőjét, hogy szintén nyilatkozzanak az általuk támogatott elnökjelölt személyéről. Köhlernek joga van azt időben megtudni, hogyan gondolkodnak a pártok a munkájáról. Nem lehet arra kényszeríteni az elnököt, hogy egy bizonytalan helyzetben döntsön ismételt indulásáról. A CDU és az SPD pénteken ugyan dicsérte Köhler munkáját, de nem kívántak arról nyilatkozni, vajon támogatnák-e Köhler ismételt elnökségét. Westerwelle ezután a CDU és az SPD szemére vetette, hogy elzárkóznak az őszinte választól. Ronald Pofalla, a CDU pártigazgatója kijelentette, Köhler kiválóan képviseli kül- és belföldön Németországot. A CDU a pozícióval szembeni tisztelete okán nem kíván nyilatkozni az ügyben, hanem megvárja az elnök döntését. Hubertus Heil SPD-pártigazgató is azt hangsúlyozta, a tisztelet azt követeli, hogy előbb maga Köhler nyilatkozzon terveiről. Mint mondta, nem lehet nyomást gyakorolni az államfőre. Az SPD politikusa egyúttal kijelentette: Köhler „igen jól dolgozik”. A CDU és az FDP még hajszálvékony többséggel rendelkezik az elnököt választó szövetségi gyűlésben. 2004 májusában Köhlert már az első fordulóban meg lehetett választani. Hogy ez így lesz-e jövő tavasszal is, az az őszi bajorországi tartományi választások eredményétől függ. A szövetségi gyűlésben a 612 Bundestag-képviselő vesz részt, valamint ugyanennyien a tartományi gyűlések képviseletében döntenek az elnök személyéről. A 2009. május 23-i választáson az első két fordulóban a 613 személy abszolút többsége szükséges, míg az esetleges harmadik körben elég a relatív többség is.
(MNO) |
