Makkai János rámutatott arra, hogy Rassay Károly olyan párt vezére, amely párt szavazóinak száma a budapesti statisztika szerint pontosan egybeesik a választójoggal felruházott Budapesten lakó, szavazójoggal rendelkező zsidóság számával. Ennélfogva azt az elfogultságot, amely benne a törvényjavaslattal szemben él, természetesnek, ha a nemzet érdekében nem is hasznosnak tartja. Visszautasította Rassaynak azt a kijelentését, amellyel a törvényjavaslat származását ezzel a három szóval jelölte meg: „Made in Germany”. Megállapította, hogy a nemzeti politika, s ezzel kapcsolatban a zsidókérdés lényegének felismerése Magyarországon előbb született meg, mint Németországban. Megszületett 1919-ben, s abban a két évtizedes harcban, amelyet Magyarországon a keresztény politikáért folytattak. A zsidókérdés igazi lényegét csak akkor lehet majd látni az összes vonalakon, ha az új törvényes rendelkezések alapján megtartott statisztikai összeírás adatai ismertté válnak. A továbbiakban megállapította, hogy a felhatalmazási törvény teljes jogérvényű törvény és annak lényegével és jelentőségével nem lehet azon az alapon szembehelyezkedni, hogy ez most milyen óriási hatalmat fog adni a kormánynak.

– A törvény nem meglepetés a magyar közélet számára, mert egyrészt a magyar közvélemény két évtized óta kér ilyen törvényt, másrészt a többségi párt hosszú évek óta azon a véleményen van, hogy ezt a kérdést törvényesen rendezni kell. A miniszterelnök is két ízben határozottan leszögezte, hogy zsidókérdés van, és azt rendezni kell. A törvényjavaslat a magyar állami élet területén eddig élvezett jogegyenlőség elvét nem rombolja le, csupán a kereszténység számára hozza közelebb a jogegyenlőséget. Ez a törvény tehát nem száz évvel visz hátra, hanem legalább száz évvel viszi előre a keresztény a keresztény és modern Magyarország ügyét.

– A törvényjavaslat azzal, hogy a zsidóság országos arányszáma több mint négyszeresen meghaladó arányban érvényesülést enged a gazdasági pályákon és a szellemi életnek a törvényjavaslatban meghatározott területein, továbbá azzal, hogy a tűzharcosoknak és hadviselteknek előnyöket biztosít, olyan lovagiasságról, emberiességről és megértésről tesz tanúságot, amelyek az országban sokan még túlzottnak is tartanak. A négyszeres arányszámmal a hazai zsidóság lényegileg meg is van elégedve, még ha politikailag az ellenkezőjét is állítják.

Magyarországot csak a történelmi középosztály fogja egy jobb jövő felé elvezetni és ennek az osztálynak jövője szabja meg az egész ország jövendőjét. Ha ez a középosztály a magyar kapitalizmusban nem vesz kellően részt, gazdasági téren továbbra is nomád sorsban maradunk és ez semmi esetre sem alkalmas európai élet kifejlesztésére.

Ezután áttért a törvényjavaslat elvi hátterének a megvilágítására. Nyilvánvaló, hogy egy nép természetes szaporodása egy év alatt nem lehet nyolcszoros. Ennélfogva nyilvánvaló az is, hogy óriási bevándorlás történt a liberalizmus évtizedeiben.

- A háború után az antiszemitizmus szociális alapokon jött létre. A zsidókérdés lényegét – folytatta – mi is szociális, gazdasági, általában társadalmi szempontból nézzük és az életnek ezeken a nagy hadszínterein óhajtjuk a zsidókérdést rendezni. Ki kell jelentenem, hogy emberi és tudományos felfogásom szerint a zsidóság faj, sőt Európában a legtisztább faj, mert sokkal inkább megőrizte kulturális és társadalmi együvétartozását, mint a többi európai népfaj. Ennek az álláspontnak érvényesítését semmi esetre sem tudja megakadályozni a Kúriának döntvénye és tény az, hogy a zsidóság egyben bevett vallásfelekezete is.

Ezután az 1919. augusztus 1-i dátummal foglalkozott és a következőket mondotta: A zsidóság állandóan azt mondja Magyarországon, hogy nem faj, nem külön társadalmi réteg, hanem csupán vallásfelekezet. Ezzel szemben a magyarság nagy része és más európai népek is teljesen más véleményen vannak. Magyarországnak és általában a közép-európai országoknak az e helyzetük, hogy a zsidóság felső rétegei asszimilálódnak.

- Ugyanakkor azonban orosz és lengyel területről, Galíciából kapják az állandó faji utánpótlást, míg Nyugat-Európában ez a faji utánpótlás hiányzik. Ez teszi teljes mértékben lehetetlenné minden közép-európai országban a zsidóság teljes asszimilációját. Annakidején Jászi Oszkárék azt a tanácsot adták és azt a célt tűzték ki a zsidóságnak, hogy neveljenek keresztény utódokat és házasodjanak bele a magyar fajba. Mi ezt nem tartjuk olyan célnak, - folytatta Makkai – amelyekért küzdeni érdemes, és amelyet elősegíteni akarnánk, mert Magyarország 426.000 főnyi zsidósága, amelyben a kikeresztelkedett és félvér elem körülbelül 40.000 lehet, de semmi esetre sem több, az asszimiláció szempontjából nem nyolc és félmillió magyarral szemben, hanem csak a magyar középosztállyal, mert a magyar zsidóság lefelé nem házasodik. Ezért ez a javaslat az asszimilációt nem segíti elő, viszont nem helyezkedik arra az embertelen álláspontra, hogy ahol már bizonyos asszimiláció történt, azt meg nem történté tegye és a félig asszimilált elemeket a nemzeti közösségből kizárja. Azt a zsidóságot, amely már békeidőben olyan társadalmi pozícióra tett szert, hogy a magyar polgári társadalommal összeházasodhatott, továbbá, amely olyan kulturális hasonuláson ment keresztül, hogy a kereszténységet nem konjukturából, hanem komoly meggyőződésből magáévá tette, nem zárjuk ki a magyarság életéből; mint egyébként a többit sem, de velük szemben különbséget kívánunk tenni. Ez a faji álláspontnak és a zsidóság önmaga által terjesztett álláspontjának igen helyes kettéválasztása és a józan magyar álláspont érvényesítése.

- Rassay Károlynak azzal az aggályával kapcsolatban, hogy a törvényjavaslatnak nem lesz meg a kívánt hatása a keresztény rétegekre, viszont rossz hatással lesz a gazdasági élet stabilitására, rámutat arra, hogy a magyar középosztály az elmúlt két évtized alatt igen nagy előrehaladt tett gazdasági téren. A magyar középosztály ma már nem azon a színvonalon áll gazdasági téren, mint a háború előtt. Viszont kétségtelen, hogy amíg a zsidóság a fontos pozíciókat elfoglalja, és amíg nem segíti hitellel az új alakuló, kezdő és most munkára induló keresztény vállalatokat, addig a magyar középosztály gazdasági előretörése nem haladhat előre. Ezért volt szükség a törvényes rendezésre.

Meggyőződése, hogy a törvényjavaslat óriási hatással lesz Magyarország társadalmi és gazdasági állapotára. Felemelt fővel vállalja a felelősséget. Mi a magyar fajért, a keresztény Magyarországért végeztük ezt a komoly munkát – mondotta beszéde befejezéseképpen – és erre mindig büszkék leszünk.